feltámadás
A természet nem tárgyal, a gravitáció pedig nem egy vélemény
Nemrég bekerült az alkotmányba: az ember férfi vagy nő lehet. Vagyis a rendelkezés alapján két biológiai nem létezik, a férfi és a nő. Ez pedig azért problémás, mert eleve problémás az, hogy ennek bele kellett kerülni egy alkotmányba… szóval van egy evidencia, amit törvénybe kell foglalni, mert ez a túlélésünk záloga, de bizonyos körök nem biztos, hogy maguktól tudják. És ez gáz. Olyan ez, mintha azt kellene leírni, hogy van kezünk. Szóval ilyenkor húsvétkor, amikor jó esetben a feltámadásról, örök életről elmélkedünk, akkor az embernek eszébe jutnak olyan elhanyagolható apróságok is, mint például a megmaradás. És persze “ha már homár”, akkor elgondolkodunk azon is, hogy manapság akkora a jólét, és olyan korlátlan a szabadság és az ezzel járó unalom, hogy már nem az élelemért, a biztonságért folyik a harc, hanem konkrétan azért, hogy szabadon választhassuk meg a saját öngyilkosságunk formáját. Pedig ha egy ember, vagy egy nemzet nem vállalja fel azt, aki – vagy ami –, megszűnik létezni. És ez igaz az egész emberiségre is.