feltámadás
Ferenc pápa a húsvét üzenetének az újrakezdést, az új utak felfedezését és a határokig való eljutást tartja az idei esztendőben
A koronavírus-járvány miatti korlátozások közepette zajlott Ferenc pápa vezetésével nagyszombat este a húsvéti vigília (virrasztás) a római Szent Péter-bazilikában. Homíliájában Ferenc pápa a húsvét üzeneteként az újrakezdést, az új utak járását és a határokig való eljutást nevezte meg. A szertartás a szokásosnál másfél órával korábban kezdődött, alkalmazkodva az olaszországi templomokban tartott virrasztásokhoz, amelyek a járványügyi előírások miatt este tíz előtt befejeződtek. A Szent Péter-bazilikában korlátozott számban, mintegy kétszázan voltak jelen, többségükben papok. Ugyanekkora volt a létszám péntek este is a Szent Péter téri keresztúton.
Simicskó István: A húsvét a remény és az újjászületés ünnepe
Simicskó István, a kisebbik kormánypárt, a KDNP frakcióvezetője az MTI-nek eljutott közleményében azt hangsúlyozza, hogy a húsvét legfontosabb üzenete, hogy még vészterhes időkben is őrizzük meg a hitünket.
Az Isten nem ember, hogy hazudjon, amit ígér, megcselekszi – Krisztus feltámadt!
A keresztények hite szerint Jézust nagypénteken feszítették keresztre és vasárnap hajnalra támadt fel. Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepli, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket. A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az „ünnepek ünnepe” (sollemnitas sollemnitatum). Idén húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt április 4-én és 5-én ünneplik a nyugati keresztény egyházak.
A sötétség erői kétezer éve képtelenek megérteni, mi az a feltámadás
Nagypéntek van, Jézus megkínzásának, keresztre feszítésének, halálának és eltemetésének napja. A nap, melyen a sötétség legyőzi a világosságot – látszólag. A látszat két napig tart. Mert utána elkövetkezik a harmadnap, a sírbolt pedig üres. A sötétség kétezer esztendeje nem érti, mi történt, hogyan szenvedett vereséget. S azt akarja, hogy mások se értsék, mások se higgyék.
Húsvétkor kezdett istenkáromlásba a HVG-s Tóta W., aki szerint ma azt ünnepeljük, hogy Jézus előbújt az odúból
Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy Tóta W. Árpád nevű libsi eszement, aki elhatározta, hogy a kerszténység legszentebb ünnepén, húsvétkor istenkáromlásba kezd a Facebook-oldalán, és nevetség tárgyává teszi Jézus Krisztust és a feltámadást. Kedves Árpád, ez most eléggé túl lett tolva, de érthető, hogy haragszik a világra az, aki liberális. Nem lehet túl jó dolog, valóban.
Az Isten nem ember, hogy hazudjon, amit ígér, megcselekszi
Nem tudom, önök hogyan vannak vele, de nekem nem a csokinyuszi és a piros tojás jut eszembe, amikor arra az önkéntes áldozatra gondolok, amit Jézus hozott meg értünk. Gondolkodtak már azon, hogy mindezt miért vállalta? A válasz szerintem egyszerű: tudta, mi Isten akarata, és azzal is tisztában volt, hogy az ő küldetése lesz legyőzni a halált. Tudták, hogy a Szentírás közel háromszáz próféciát tartalmaz Jézusról? A többezer évvel ezelőtti bibliai jövendölések pedig pontos leírást adtak mindarról, ami ott, akkor történt a Megváltóval, akinek a sírja végül üres maradt. Krisztus feltámadt.
Pajor András atya: rajtunk, keresztényeken múlik, mennyire lesz erőteljes Krisztus feltámadásának ünnepe (videó!)
Aktuális és fontos üzenetet fogalmazott meg Pajor András atya a PestiSrácok.hu által rögzített rövid húsvéti üzenetében. Ebben arról beszélt, hogy a feltámadáshoz már azóta többféleképpen viszonyulnak az emberek, amióta az megtörtént. Ez pedig az évezredek alatt sem változott, hiszen most is így van. Az atya szavai szerint van egy réteg, aki elutasítja azt, amit a feltámadás reményétől kapunk és mindenfélét elkezd ünnepelni a csokitojást, a nyuszit, mindent, csak éppen saját élete beteljesedését nem tartja számon. Pajor András felidézi: amikor Jézus sírját üresen találták voltak, akik mindenképpen bizonyságot akartak szerezni arról, hogy valóban megtörtént-e a feltámadás. Pontius Pilátus egyik katonájának száján ki is csúszott a kérdés: mi van akkor, ha mégis feltámadt? Erre pedig a helytartó úgy felelt: "akkor megölöm őt újból." Ez ma sincsen másként: akadnak, akik újra és újra megölnék őt. És igen, megölnék a gondolkodásban, az egészségben, a kultúrában, az oktatásban, megölnék mindabban, ami hatással van a közszellemre, hogy kiolthassák a világosságot. Teszik mindezt azért, mert Jézus az útjukban áll. Az atya hozzátette: vannak persze olyanok is, akik ünneplik a feltámadást. Ők azok, akik világméretűvé tették a kereszténységet, ami mára akkorává nőtt, hogy nem lehet átlépni sehol sem. Ők azok, akik hisznek a feltámadás erejében. S, hogy mennyire erőteljes az ünneplés? Ez rajtunk, a keresztények tanúságán múlik, akik továbbra is próbálunk életet lehelni kultúrába, egészségügybe, oktatásba, mindabba, amiben az irgalmas szeretetnek és az igazi felvilágosodásnak szerepe van. Nekünk képviselni kell Jézus Krisztust és mégha óriási ellenséggel szemben állunk, akkor is a szeretet hatalmával kell leszerelni őket - húzta alá Pajor András húsvéti beszédében.
„Alá szállt a poklokra, de harmadnapon feltámadott”
Voltak már hatalmas járványok a világban, melyek milliónyi áldozattal jártak. A világ talán leghatalmasabb járványa a pestis volt, amely Európa lakosságának felét-kétharmadát vitte el. A Fekete Halál után nem lett már olyan a világ, mint előtte volt, ám az 1352-re, 5 év alatt levonuló pusztítás Európa újjászületésének, a reneszánsznak ágyazott meg. A munkaerő drágább lett, elindult a parasztság polgárosodása, a városok tisztábbak és tágasabbak lettek, megváltoztak az építkezési szokások, a konyhák és a félelem évei után a fellendülés és gazdagodás ideje jött el. Új korszak köszöntött a világra. DOBÓ ISTVÁN PÉTER ünnepi írása a PS-nek.
Ajánljuk még
Kimenekítik Szabó Tímeát, új küldetést kapott (FRISSÍTVE - SZABÓ TÍMEA REAKCIÓJA)
Vau vau – csaholta Magyar Péter a pórázról
Megvan az a kép, mikor egy öleb a gazdája lába mögé bújva úgy ugat a komondorra, mintha azonnal szét akarná tépni? Aztán, amikor elengedik a pórázt nagyon csendes vakkantásokra vált az a hangos "vau vau".
Kovászemberek és budapesti székelyek
Tündérország megint megajándékozott minket. Nem csak magam, hanem kollégáim nevében is mondhatom, hogy Székelyország mindig különleges helyet foglalt el a szívünkben.
Antifákat alkalmaz az MLSZ?
A labdarúgó szövetség kommunikációs vezetője egy "antifasiszta terület" felirattal pózol borítóképén, fülig érő vigyorral.
