Pesti Srácok

Szemerei János: a hit nem a hiszékenységről szól

Szemerei János: a hit nem a hiszékenységről szól

Hinni nem könnyű, és jól is van így, mert a hit nem a hiszékenységről szól, ahogy a húsvét sem — mondta Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a húsvétvasárnapi istentiszteleten a győri Öregtemplomban.

Szemerei János az úrvacsorával egybekötött istentiszteleten kiemelte: a húsvét arról szól, hogy valami rendkívüli történt, hogy az Isten valami olyasmit készített, ami meghaladja a képzeletünket. Azért küszködünk vele annyira, mert nem magától értetődő — mondta, hozzátéve, hogy olyan történt, amit nem a tanítványok csináltak, hanem amit az Isten cselekedett. Jézus halálát követően az asszonyok a temetési szertartást pénteken elkezdték és semmi kétségük nem volt, hogy Jézus tényleg meghalt. De a valóságos halál után valami nagy fordulat jött, amit nem ember alkotott — fogalmazott.

Hozzátette: a feltámadás története ezért nem csak a hívőké, mert olyasmit tett az Isten, ami fontos kapaszkodó nekünk, múlandó embereknek, akik küszködünk az elmúlással, az öregedéssel, a halállal, a bűnnel, az emberi nyomorúsággal. A feltámadás kiutat mutat, valami reményt, valami esélyt, valamit távlatot — mondta.

Szemerei János hangsúlyozta, a húsvét úgy kezdődött, hogy nem voltak a húsvéti feltámadásban hívő emberek, amit Márk evangélista tudósítása is megerősít, mert az első húsvéti hajnal úgy kezdődik, hogy szomorú, csalódott gyászolók indulnak Jézus sírboltjához. A régiek se hittek könnyen — mondta, hozzátéve, hogy a mai ember is küzd azzal, hogy hitre jusson és a hit átjárja az életét.

PestiSracok facebook image

— emelte ki. Elmondta, hogy magáról a feltámadásról nincsenek információk, nem tudjuk, hogy pontosan hogyan történt, mert egyik evangélium se írja le. Azt azonban tudjuk, hogy hogyan reagáltak rá az emberek. Fontos a hitelesség, hogy biztos alapokon áll-e a hitünk vagy csupán vágyakra, álmokra épül-e az egész — fogalmazott.

Forrás: MTI. Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.