Pesti Srácok

Szemerei János: a hit nem a hiszékenységről szól

Szemerei János: a hit nem a hiszékenységről szól

Hinni nem könnyű, és jól is van így, mert a hit nem a hiszékenységről szól, ahogy a húsvét sem — mondta Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a húsvétvasárnapi istentiszteleten a győri Öregtemplomban.

Szemerei János az úrvacsorával egybekötött istentiszteleten kiemelte: a húsvét arról szól, hogy valami rendkívüli történt, hogy az Isten valami olyasmit készített, ami meghaladja a képzeletünket. Azért küszködünk vele annyira, mert nem magától értetődő — mondta, hozzátéve, hogy olyan történt, amit nem a tanítványok csináltak, hanem amit az Isten cselekedett. Jézus halálát követően az asszonyok a temetési szertartást pénteken elkezdték és semmi kétségük nem volt, hogy Jézus tényleg meghalt. De a valóságos halál után valami nagy fordulat jött, amit nem ember alkotott — fogalmazott.

Hozzátette: a feltámadás története ezért nem csak a hívőké, mert olyasmit tett az Isten, ami fontos kapaszkodó nekünk, múlandó embereknek, akik küszködünk az elmúlással, az öregedéssel, a halállal, a bűnnel, az emberi nyomorúsággal. A feltámadás kiutat mutat, valami reményt, valami esélyt, valamit távlatot — mondta.

Szemerei János hangsúlyozta, a húsvét úgy kezdődött, hogy nem voltak a húsvéti feltámadásban hívő emberek, amit Márk evangélista tudósítása is megerősít, mert az első húsvéti hajnal úgy kezdődik, hogy szomorú, csalódott gyászolók indulnak Jézus sírboltjához. A régiek se hittek könnyen — mondta, hozzátéve, hogy a mai ember is küzd azzal, hogy hitre jusson és a hit átjárja az életét.

PestiSracok facebook image

— emelte ki. Elmondta, hogy magáról a feltámadásról nincsenek információk, nem tudjuk, hogy pontosan hogyan történt, mert egyik evangélium se írja le. Azt azonban tudjuk, hogy hogyan reagáltak rá az emberek. Fontos a hitelesség, hogy biztos alapokon áll-e a hitünk vagy csupán vágyakra, álmokra épül-e az egész — fogalmazott.

Forrás: MTI. Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)