nagypéntek
Nagypéntekes nemzet - A mindig megismétlődő keresztre feszítés a mi sorsunk
Ilyenkor húsvétkor, a szenvedés, a halál, a remény, a hit, s a feltámadás időszakában az ember egy kicsit magába száll s eltűnődik. Már aki. De a normális polgár elgondolkodik: mit csináltunk rosszul, mit nem? Mikor voltunk gonoszak, mikor jók? Megérzéseink, ítéleteink, igazságérzetünk jó irányban haladnak-e? Változott-e önismeretünk, hajlandóak vagyunk-e a keresztény, civilizált morál parancsait betartani? Elveinkhez hűek maradtunk vagy a könnyebb megoldások felé mozdultunk el? Félelmeink jogosak-e, a küzdelmekre bátorságunk elegendő lesz-e? Hiábavaló húsvéti remények
Nagypénteken emlékezünk meg Jézus Krisztus szenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről, várva a közelgő húsvéti feltámadást, mert tudjuk, nem a halálé az utolsó szó. A böjt utolsó napjai ezek, kicsit számot is vethetünk magunkkal, hogy mennyire sikerült az önmegtartóztatás és remélhetőleg nem ugyanazzal a mohó vággyal vetjük bele magunkat az élet habzsolásba, mint a nagyböjt előtti időszakban. De mi van azokkal, akik ezeket a böjti heteket is túlpörögve, mindenhonnan két kézzel markolva, áskálódva, esetleg hazaárulással töltötték? Ők vajon újabb lapáttal rátesznek majd húsvét után az eddigi teljesítményükre? Nekik mi a húsvéti üzenetük és bánják-e bűneiket? Böjte Csaba a PS-nek: Krisztus a kereszthalállal azt üzeni, hogy bízik bennünk
"Polikrízisben van a világ, ami azt jelenti, hogy maga az élet van veszélyben. A mértéktelen mohóság, a birtoklásvágy és a hatalomvágy szétcincálja a világunkat. Nem az emberi egóval, ezzel a bennünk rejlő vággyal van a baj, azt Isten ültette belénk. A kérdés az, hogy hogyan éljük meg. A válasz pedig Jézus Krisztus és a megváltás. Jézus az, aki a bennünk élő vágyat megnemesíti, amikor megértjük és követjük a tanítását, hogy olyan értékek után nyújtsuk ki a kezünket, ami maradandó" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Böjte Csaba. Az erdélyi ferences rendi szerzetes, aki mintegy hatezer kallódó gyermek életét mentette meg az elmúlt harminc évben, világunk jobbá fordításának kulcsát a szolgáló szeretetben látja. Jézus Krisztus nagypénteki kereszthalálával azt üzeni, hogy az az örökkévalósághoz és a boldogsághoz vezető út, ha másokért adjuk az életünket. Nem meghalni kell másokért, hanem áldozatokat hozni, akkor találjuk meg a valódi boldogságot. "Jézus ott, a kereszten elveszítette az életét, de azóta is hány embernek ad reményt a legnehezebb pillanatokban? Keresztre feszítették, de hány templomot építettünk azóta a tiszteletére? Merjük odaadni az életünket akár a családunknak, akár a népünknek, és megtapasztaljuk a búzamag csodáját, amely látszólag ugyan meghal, de százszoros termést hoz. A húsvéti megváltás az egyetlen olyan pozitív üzenet, ami valóban a jövőbe vezet" – fogalmazott lapunknak az atya. Az árulásra nincs bocsánat
Árulás. Az egyik leggyűlöletesebb, legmegvetettebb dolog. Árulók mindig vannak. Az árulókat mindig felhasználják, mindig eldobják, mindig lenézik. Az árulásra nincs bocsánat, és azt, aki bármilyen érdekből ezt megteszi, ki kell törölnöd az életedből. Düh, harag és indulat nélkül közöld vele, hogy mostantól megszűnt létezni. Érezni fogja a szavaid súlyát még akkor is, ha látszólag mosolyog...mert azt még nem fogja fel, csak sejti, hogy az árulással a saját halálos ítéletét írta alá.