Miért nem adok pénzt Novák Elődnek
Bevallom, tíz évvel ezelőtt el se tudtam volna képzelni, hogy a címet képező mondatot valaha is leírom. Hiszen miért is kellene pénzt adnom valakinek, aki egy parlamenti párt alelnöke volt, jelenleg pedig egy másik párt alelnöke? A mostani történések tükrében viszont valódi értelmében kell megindokolnom, miért zárom el a pénzes csapot.
***
A régi adoma szerint, amikor Mátyás király népes kíséretével az egyik felvidéki falucskába érkezett, igencsak elcsodálkozott azon, hogy tiszteletére nem szólal meg a falu harangja. Nyomban maga elé is hívatta a falu bíróját, s kérdőre vonta, vajon mi az oka ennek a nagyfokú tiszteltlenségnek? A bíró így válaszolt: - Felséges királyom, életem, halálom kezedbe ajánlom, hogy miért nem szól a harang, annak számos oka van. - Csak egyet mondj, bíró! – dörrent fel a király. - Nincs harangunk. – mondotta csendesen a bíró, s a többi indok Mátyást már nem is érdekelte.
Ha tehát lenne pénzem, akkor se utalnék Novák Elődnek, aki a budapesti városházáról eltávolította a szivárványos zászlót.
És számos oka van annak, hogy nem küldök pénzt.
- Először is, aki pártszínekben valamely rendbontásra ragadtatja el magát – függetlenül a tett erkölcsi értékétől -, az nemcsak úgy honfiúi hevületből „ragadtatódik” el, hanem kampánystratégiát követve cselekszik. Én pedig, bár szimpatizálok a Mi hazánk jó néhány gondolatával, egyértelműen a jelenlegi kormánypártokat támogatom, tehát nem finanszírozom más pártok kampánycselekedeteit.- Anyagi lehetőségeimhez mérten számos célra adakozok (pl. állatvédelem, rászorulók segítése, bajbajutott barátok támogatása, stb.), ezért sem adok olyan helyre pénzt, ahol van. Megtartom azok számára, akiknek valóban és ténylegesen szükségük van rá.- Nem erősítem az önbíráskodást, mert az csupán pillanatnyi (látszat) eredményt hoz.
***
Utóbbi pontot muszáj kibontanom.
Egész egyszerűen arról van szó, hogy a főpolgármesternek joga van olyan zászlót kirakni a városháza épületére, amilyet csak akar, feltéve, ha az nem ütközik valamely tiltó jogszabályba.
A pride szivárványos zászlaja nem ütközik semmiféle tiltó jogszabályba. Ergo eltávolítása jogilag vandalizmusnak minősül.
Amennyiben tehát az ominózus zászlót valaki eltávolítja, az ellen eljárása indul. A zászlót pedig az érintett szerv újra kiteszi. Tehát semmi lényeges nem történik, hacsak az nem, hogy a konzervatív oldalon néhány napra létrejön egyfajta pártok feletti konszenzus, a liberális oldalon pedig triplájára töltődik a feszültség, s ez a feszültség bizony komoly szikrákat vet, mondhatni még jobban felülreprezentál egy – méretét tekintve – már amúgy is felülreprezentált kisebbséget.
***
Ha valakit sért a városházán a szivárványos zászló, az szervezzen tüntetést, tegyen feljelentést, kezdeményezzen népszavazást, adjon be törvénymódosítási javaslatot, vagy éljen bármiféle olyan alkotmányos jogával, ami így, vagy úgy, de maradandó eredménnyel jár.
Sajnos ez esetben egyetlen törvényes eszköz sem áll a rendelkezésére annak, akit a szivárványos zászló zavar a városháza homlokzatán. Jobban mondva egyetlen törvényes módon sem lehet a zászlót eltávolítani. A törvénytisztelő ember pedig nem lehet csak kicsit, csak részben jogkövető. S mindez teljesen független attól, hogy velem együtt sokan vannak azok, akik szerint ennek a zászlónak semmi keresnivalója egy közhivatalon, mert ha az összes törpekisebbséggel zászlókitevéssel vállalna szolidaritást a közszolga, akkor a sok lobogótól magát az épületet se lehetne látni.
***
Amit tenni lehetett volna, az nem más, mint hogy az októberi helyhatósági választásokon kicsit komolyabban vesszük az ellenzéket. Mert úgy magunk között legyen mondva, mégis mire számíthattunk győzelmük esetén, ha nem pontosan erre?
Akkor kellett volna okosabbnak lenni. Nem most szörnyülködni.
(Csendben jegyzem meg, hogy 2022-ig erősen fogynak a napok.)
() VBT ()
Kiemelt kép: Bruzák Noémi / MTI
