Pesti Srácok

Karácsony Gergely, a magyar politika giccse

Karácsony Gergely, a magyar politika giccse

Amikor Karácsony Gergely ironizálni próbál, az pont olyan, mint amikor Karácsony Gergely ironizálni próbál: szekunder szégyen szagát szellenti szerteszét. Persze egy főpolgármestert sosem szabad a műértés vagy az esztétikum szemszögéből megítélni, hiszen van erre külön kulturális bizottsága. De hogy pont ezen a napon pont így nyilvánuljon meg? Na, ehhez azért pofa kell…

***

Mondanám, hogy felháborodásom amolyan műfelháborodás, hogy relevanciáját tekintve legalább annyira sablonosan uraskodó, mint Erdős Virág egymás alá rendezett sorai (amit ugyan nem tekintek versnek, de ez szintén megítélés kérdése). Ám ez az attitűd azért elég szépen megmutatja a rögvalót. Például, hogy a főpolgármester úrnak – bokros teendői közepette – azért akad ideje ott és akkor a damaszttal letakart, Zsolnay porcelánnal terített asztal legközepére szarni, ott és amikor akarja. Méghozzá kedveskésen boomeres, mosolygós emoticonnal megtámogatva azt a fajta lelkületet, ami csak és kizárólag a haladár eszmeharcosok sajátja.

*

PestiSracok facebook image

De ha már… akkor…

*

*

ERDŐS VIRÁG: BEFOGADÓI NYILATKOZAT

("szíves" hozzájárulásom a költészetnapi giccsparádéhoz)

ebben a maszkban mondom el

(ekívül nincs számomra hely)

sikerült felelős döntést hozni:

Veled kívánok

oltakozni!

***

Következzen egy rövid verselemzés (ha már amúgy is érettségi közeleg, talán tanuljon ebből az ifjonti nemzedék): Ez szar.

***

Az elemzés után beszéljünk arról, hogy vajon mi volt a célja ezzel? Na, nem a költőnek, hiszen a wannabe portás költészet célja mindig a dafke-hatás elérése, mégpedig trendi trendköpenybe burkolózva, jó magasan elemelkedve az egyszerű földi halandótól, aki képtelen olyan egyszerű elvont dolgok megértésére is, mint hogy a verstelen vers az már maga vers, mi több, tiltakozás, avagy segélykiáltás; az elnyomás alatt is életképesre betokozódott szabadság csírájának afeletti vágya, hogy mielőbb kibontakozhassék. A cél tehát, amit a közléssel meg kell értenünk, Karácsony Gergelyé. Vajon mi vitte rá, hogy József Attila születésnapján, a magyar költészet napján pont ezt a szóhalmazt válassza ki megemlékezés gyanánt? Legvalószínűbb válaszom erre: mert megteheti. Megteheti és meg is teszi. Rajongóinak hada pedig észveszejtő ünneplésbe kezd, sőt némelyek már magyarázni is kezdik a magyarázhatatlant, belelátva, beleolvasva ebbe a betűszarkupacba olyat is, amit Erdős asszonyság tán nem is akart közléssé emelni. Tévedések elkerülése végett nem tartozom azok táborába, akik úgymond kikérik maguknak az ilyesfajta megemlékezést, hiszen Karácsony Gergely személyében közakarattal megválasztott politikus nyilvánult meg a mai ünnepen. Csupán arra kívánok rámutatni, hogy bizonyos fajta csoporttól borítékolhatóan bizonyos fajta akciók és reakciók várhatók. Bennem tehát a főpolgármesteri poszt nem felháborodást kelt, hanem megnyugtat azon hitemben, hogy én állok a jó oldalon.

***

Mivel pedig minden fideszesnek maga felé hajlik a keze, egyszemélyes kontrollcsoportként nézzünk egy random kormánypárti politikust, mondjuk Balla Mihályt! Vajon ő mivel emlékezett meg a költészet napjáról?

*

*

***

Erdős Virág és Kosztolányi Dezső költészetének összehasonlítása nem az én dolgom. Az azonban teljesen biztos, hogy nemzeti ünnepeink és emléknapjaink hadszíntérré tétele legalább annyira gennyes és ocsmány dolog, mint amilyen borzalmasan kellemetlen például Budapest belvárosában autóval közlekedni. S ha már itt tartunk: kéne valami szabály arra, hogy külön sávja legyen a közösségi oldalakon a kultúrának. És oda bármilyen büdös tahó csak alapos indokkal sorolhasson be. Mert egyelőre úgy áll a helyzet, hogy a mosolygósan gyilkos, kerékpárral a szolgálati kocsijáig tekerő, városkáoszrendező Karácsony Gergely nem más, mint a magyar politika giccse.

() VBT ()

Kiemelt kép: Karácsony Gergely Facebook-oldala

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.