józsef attila
Szerintem József Attila inkább csak boldog lett volna
Nyilván nagyon kedvelem Józsefa Tillát – apám kisgyermekként azt hitte egy ideig, így kell helyesen mondani –, ebben nincs meglepetés. Verset azért most nem posztolok tőle. Emlékszem, milyen sajátságosan tragikus volt, mikor róla tanulva megtudtam, rájöttem, rávezettek – nem annyira túlzottan emlékszem már a mikéntre –, szóval az, hogy mindig késve érkezett meg. Ha egy-egy korszakát megnézzük, amit köteteiből levezethetően láthatunk, általában szabályszerűen az, hogy amikor adott gyűjteménye megjelenik, hozzáférhető, akkor Józsefa Tilla már nem az, akinek gondolhatták a legfrissebbnek gondolt írásai alapján.
Három plusz egy vers a magyar költészet napja alkalmából
A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. Ebből az alkalomból szeretnénk megosztani szerkesztőségünk munkatársainak kedvenc verseit, ráadásként pedig hallgassák szeretettel Radnóti Miklós Nem tudhatom című költeményét Latinovits Zoltán előadásában.
KDNP: József Attila nemzetünk egyik legnagyobb irodalmi alakja
Nemzetünk meghatározó költeményei történelmünk, sorsunk lenyomatai – írta a KDNP frakcióvezetője vasárnap, a költészet napján az MTI-hez eljuttatott közleményében. Simicskó István, Újbuda országgyűlési képviselője kiemelte: József Attila nemzetünk egyik legnagyobb irodalmi alakja, nem véletlen forrt egybe születésnapja a költészet ünneplésével.
Harangozó nekiment Kövérnek és Latorcai tette helyre
Ma ismét alkotott az ellenzék a rendkívüli parlamenti ülés második napján. Latorcai János levezető elnöknek figyelmeztetnie kellett Harangozó Tamás szocialista képviselőt, mert olyat mondott Kövér László házelnökről, ami „kiveri a biztosítékot”.
A Gulágról az Aranycsapatba – A megtörhetetlen Raduly József felemelő története
1954. július 4-én rendezték meg a számunkra máig megemésztethetetlen berni döntőt, ahol a világ egyik valaha volt legjobb együttese, a verhetetlennek tartott Aranycsapat kikapott a németektől. Most egy olyan legendát mutatunk be, aki játszott a nemzeti csapatban Puskásékkal, és talán ott is lehetett volna Svájcban, ha a kommunista Sebes Gusztáv is úgy akarja. Nem akarta... Raduly József Balatonszárszón nőtt fel, ahol látott egyszer egy ablakban egy kedves, mosolygó bácsit: ő volt József Attila. Zseniális költőnk nem sokkal később eldobta az életét, míg Radulyból remek futballista lett, de miután még kamaszként, akarata ellenére besorozták a Hunyadi Páncélosokhoz, a frontra került, majd szovjet fogságba. Radulyt (ahogyan több százezer honfitársunkat) a Gulágra hurcolták, ahonnan csak hat évvel később, 1951-ben tért haza. A jobbszélső a szovjet lágerben is futballozhatott, klasszisának is köszönheti, hogy túlélte a kommunisták emberdarálóját. Később válogatott lett, de aztán Sebes a szemébe vágta, hogy "hunyadisként" nála nem kerül be többet a csapatba. Kilencvenhárom évesen ő a legidősebb magyar válogatott focista, állandó vendégszerzőnk, Kovács Attila felelevenítette vele megrázó, mégis csodálatos és felemelő történetét. Következzen az első rész.
Ajánljuk még