Pesti Srácok

Végleg lezárulhat a hegyi-karabahi konfliktus – Baku kész a megbékélésre

Végleg lezárulhat a hegyi-karabahi konfliktus – Baku kész a megbékélésre

Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter a Független Államok Közössége miniszteri tanácsának dusanbei ülésén jelentette ki, hogy Azerbajdzsán kész normalizálni a kapcsolatait Örményországgal, békemegállapodást aláírni és megkezdeni a határmegállapítási folyamatot.

Bayramov arra is kitért felszólalásában, hogy lépéseket tesznek a békemegállapodásról szóló tárgyalások megkezdésére; ennek érdekében kinevezték a két ország közötti határok kijelölésével foglalkozó nemzeti bizottságok elnökeit, és meghatározták a tanácskozások formátumát. Bayramov hangsúlyozta, hogy a konfliktus már a múlté; most a fő feladat a felszabadított területek újjáélesztése, a gazdasági és kommunikációs kapcsolatok helyreállítása, a hosszú távú béke és stabilitás szavatolása.

A túlnyomórészt örmények lakta, Jereván által támogatott Hegyi-Karabah a Szovjetunió összeomlásakor elszakadt Azerbajdzsántól, ami az 1990-es években 30 000 ember halálát és több százezer menekültet okozó háborúhoz vezetett. A területtel kapcsolatos több évtizedes konfliktus 2020 őszén éleződött ki újra. Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított a területébe ékelődő enklávé és a még elfoglalt környező területek visszafoglalására, és hadműveletei döntően sikerrel jártak. A harcokban több mint 6000 ember halt meg.

Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország vezetői 2020. november 9-én közös nyilatkozatot írtak alá a Hegyi Karabah körüli konfliktusövezetben az ellenségeskedések teljes beszüntetéséről. A rendezési folyamat folytatásaként 2021. január 11-én Moszkvában találkoztak. Ekkor új közös nyilatkozatot írtak alá, amely egyebek között a régió valamennyi gazdasági és közlekedési kommunikációjának feloldását irányozza elő, és megállapodtak egy háromoldalú, miniszterelnök-helyettesi szintű munkacsoport létrehozásáról is, amely ezzel és más feladatokkal foglalkozik. Ugyancsak tavaly, november 26-án a három vezető ismét találkozott, ezúttal Szocsiban. Megállapodtak abban, hogy lépéseket tesznek az azerbajdzsáni–örmény határ stabilitásának és biztonságának javítása érdekében, és leszögezték egy kétoldalú bizottság létrehozásának szükségességét a határ kijelölésére, majd demarkációjára, Oroszország pedig készségét fejezte ki, hogy a felek kérésére konzultatív segítséget nyújt. Az idén április 6-án Brüsszelben tartott találkozón Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök, Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke utasította a külügyminisztereket, hogy kezdjék meg a békemegállapodásról szóló tárgyalások előkészítését.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.