Végül a bilincs sem kattant, utoljára Gyárfás Tamást imádták ennyire, az úszószövetség Wladár Sándorra szavazott

Az ismét szánalmasra sikerült közgyűlés tagjai végül megválasztották a már előre közismert befutót: Wladár Sándor a Magyar Úszó Szövetség elnöke. Az új vezető néhány napja megtisztelőnek nevezte a sportágra árnyékként nehezedő Gyárfás Tamás bizalmát, most ugyanaz a társaság avatta királlyá, amelynek láthatóan sohasem volt problémája a Gyárfás-korszakkal, de villámgyorsan megbuktatta a kívülről érkezett Bienerth Gusztávot. Szubjektív beszámoló következik.

Egy normális országban, ahol az igazságszolgáltatás jól működik, csak egy dolog történhet egy olyan teremben, ahol két szereplő, egy bilincs és Gyárfás Tamás egyszerre van jelen. Leírjam, hogy mi, vagy kitalálják? Leírhatnám-e egyáltalán?

S mi történik Magyarországon, a sokadik szánalmas, nevetséges, szürreálisnak mégsem nevezhető (mert ez nálunk a realitás) úszó-közgyűlésen? Az egyik úszóelnök-jelölt a magával hozott bilincset a levezető-elnök asztalára dobja, talán azt szimbolizálva, kérem, őt itt elnyomják. Legalább adta volna Gyárfásnak, de nem, csak növeli a káoszt. Az elmúlt hónapok botrányai, ügyei alapján leginkább egy korrupt, de legalábbis botrányosan működő gittegyletre hasonlító úszó-szövetség mindenesetre megtette azt, amire mindenki számított. Megválasztotta a szakma, a politika, Hosszú Katinka és Gyárfás által is jóváhagyott jelöltet, Wladár Sándort.

Már önmagában az is szánalmas és szomorú, hogy egyáltalán meg kellett rendezni ezt a közgyűlést. A Magyar Úszó Szövetség és annak mindenkori elnöksége az elmúlt közel harminc évben egyszer sem kelt fel Gyárfás ellen.

Az elnökségi tagok nem álltak fel, nem lázadoztak, egy fiatal, karakán, talán önfejű, s talán önérdekből is cselekvő lányra, Hosszú Katinkára volt szükség ahhoz, hogy a kritikusai szerint diktatórikusan irányító Gyárfás körül elfogyjon a levegő.

Hogy a sokadik botrányba végül belebukjon, és megmaradt renoméját mentve maga álljon fel. Az új elnök, a kívülről érkezett, a nemes sportágra mintegy “ráerőltetett” Bienerth Gusztáv nekiment a régi brancsnak, nem jópofásodott, megpróbált rendet tenni.

Ahogy portálunk elsőként megírta, az általa felkért könyvvizsgáló cég vizsgálata nyomán a Nemzeti Nyomozó Iroda mostanában indított nyomozást hűtlen kezelés miatt.

Talán kiderítik, mi történt a Bienerth szerint csak „gazdasági kuplerájnak” nevezett szövetségben akkor, amikor az elnökségi tagok és a közgyűlés szerint még minden „jól működött.” A közeg válaszolt: Bienerth emlékezetes megbuktatása (hátat fordítottak neki a közgyűlésen) után hamar kiderült, hogy Wladár az egyetlen esélyes. Őt akarják.

Hirtelen mindenki Wladár mögé állt

Erre utalt, hogy az addig sem ide, sem oda nem álló (Gyárfás mellett kampányolni azért az elmúlt hónapokban már nehezen lett volna kimagyarázható) Cseh László is őt javasolta, majd a Gyárfáshoz foggal-körömmel ragaszkodó Hargitay András is rábólintott az utódra.  Nem tudjuk, Bienerth valójában milyen elnök volt, nem tisztünk őt védeni, ennyien nem véletlenül lázadnak fel valaki ellen. Az is lehet, hogy Wladár Sándor végre rendet tesz, nyugalmat hoz, kisöpri a sportágból az oda nem illő személyeket.

Ugyanis a nyugalom mellett erre vár a közvélemény. Hogy a gazdasági ügyek rendben legyenek, hogy a perverz, molesztáló edzőket, alkalmazottakat kitakarítsák, hogy ne legyen a szőnyeg alá söpörve egyetlen eset sem.

 A Wladár Sándorral a minap készített Magyar Nemzet-interjú viszont kicsit furcsán cseng.

„Tamás [Tamás, csak Tamás – a szerk.] érzésem szerint engem támogat, valamilyen szinten ez megtiszteltetés. De ez nem jelenti azt, hogy Gyárfás Tamás embere vagyok!” – mondta a szakember a mindig ellenzékben lévő napilapnak, és ebben a két mondatban azért minden benne van.

Megtiszteltetés – ez nem egy kőkemény reformer belépője.

De ez még érthető is, lehet egy jó sportpolitikusi antré, tényleg évtizedek óta ismerik egymást, együtt dolgoztak, sokat tudnak egymásról. Az is világos, hogy a szövetség tele van Gyárfás embereivel. Az is, hogy bárkit képes lehet megbuktatni, egy-egy gesztussal ezért nincs is baj.

Ha a jelenlegi kormány egykori kérlelhetetlen ellenfele már az általa korábban lejáratott miniszterelnökkel fényképezkedik, akkor nekünk, egyszerű halandóknak is el kell gondolkodni. Főleg egy olyan embernek, aki egy mindenható uralkodót követ a székében, miután elődjét kőkeményen megbuktatták.

Valljuk be, ezekkel a fotókkal nehéz mit kezdeni / Fotó: MTI

A következő részlet viszont már jóval problémásabb (ha nem a szerkesztő húzta meg). Amikor a leendő elnököt az úszószövetséggel kapcsolatos feljelentésekről kérdezte a Nemzet, akkor ezt mondta:

„Öntsünk tiszta vizet a pohárba! A feljelentések jellemzően Bienerth Gusztáv ellen irányulnak, a tartalmukat illetően pedig majd az illetékes szervek döntenek.”

Az egy dolog, hogy a Bienerth elleni sajtóhadjáratban politikai (mindig ellenzéki) alapon élharcos napilap újságírója ekkor nem kérdezett vissza (és a Gyárfás-korszakkal kapcsolatos nyomozás?), de az, hogy Wladár ezt egyszerűen „elfelejtette”, és ez igen vészjósló lehet. Mi az, hogy zömmel Bienerth ellen irányulnak?

Mi lett a könyvvizsgáló cég jelentésével, ami alapján hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda? Arról ott nem hallottak? Egyáltalán, miért nem nyilvános már régen az egész jelentés?

Az elmúlt hetekben már nyilvánvalóvá vált, hogy Wladár lesz az elnök. Végül a kormánynál köztudottan „jól fekvő” Czene Attila is visszalépett, hiába olimpiai bajnok ő is, nem volt esélye. Ennek megfelelően ezt a közgyűlést valójában meg sem kellett volna tartani. Bienerthet eltakarították, Wladár mindenkinek jó, maga mögött tudhatja Gyárfás megtisztelő támogatását, minden mehet tovább, nincs itt semmi látnivaló. Egyedül a bilincs kavarta fel a kedélyeket, pedig még csak nem is a jó helyre került. A komédia megvolt, a dráma is, a fotósok remek képeket lőttek, jól járt mindenki.

Az új elnök csapata egyébként így néz ki. A főtitkár: Batházi István; általános alelnök: Becsky András; szakmai alelnök: Turi György. Utóbbi kivételével mindannyian köztudottan Wladár emberének számítanak, Turiról most hirtelen az jut eszembe – amellett, hogy kiváló edző -, hogy a sokadig Gyárfás-botránykor azt mondta:

nem érti mi a baj, sohasem volt ennyi pénz a sportágban.

Pénz az most is van. Lehet, hogy túl sok.

A történteket és a botrányokat látva, a kapcsolati háló erejét csak sejtve, tényleg sok erőt, bátorságot kívánunk Wladár Sándornak, hogy legyen ereje levezényelni ezt a rendszerváltozást.

Fotók: MTI