Veiszer Alinda beragadt az autójával a sárban és végighívta az egész államapparátust, hogy kihúzassa magát

A függetlenobjektív újságírás egyik állócsillaga, Veiszer Alinda komoly bajba keveredett. Az újságírónő jó hazafiként egy pusztai szafari keretében szembesült a sár és a földútra nem való autó házasításának kellemetlen következményeivel. A médiamunkás a mucsai sárban ragadt. Bár mindez semmiféle hírértékkel nem bír normális emberek esetében, de Alinda nem bírta ki anélkül, hogy a saját hibájából ne jusson arra, hogy cserbenhagyta őt a kormány és az egész magyar állam. Ugyanis se a rendőrség, se a mentők, se a katasztrófavédelem nem érezte feladatának, hogy egy földúton beragadt autóhoz kivonuljanak, például azért, mert az utasok nem voltak életveszélyben, sőt, veszélyben sem.

A szomjhaláltól három napra voltak, az éhhaláltól egy hónapra, a kihűléstől három hónapra, a fagyhaláltól meg egy jégkorszaknyira. Az úttól, meg a legközelebbi településtől meg néhány kilométernyire. Gyalog. Na, ettől voltak valószínűleg pánikban.

Augusztus 20án éjjel eltévedtem a kocsimmal. És 4 km földút után beragadtam, se előre , se hátra. Próbálkoztam mindennel, teljes kudarc. Végül riasztottam a 112t

– írja Alinda a nyilvánvaló veszélyhelyzetre utalva.

A diszpécser kedvesen közölte, hívjak autómentőt. Sajnos a mentősök földúton nem mentenek. Jött hát a katasztrófavédelem, ők sem tudnak segíteni, mert nincs életveszély

– fogalmazta meg a józan paraszti ésszel aligha kihüvelyezhető gondolatot a médiamunkás.

Addigra már hárman toltuk húztuk a kocsit, semmi eredmény. Végül a miksolci rendőrséggel próbálkoztunk, akiknek végtelenül hálás vagyok, mert egy pillanatig sem hitegettek, vagy voltak együttérzők

– folytatta cinikus hangnemben gondolatait. Azért csendben tegyük hozzá, hogy a Miskolcon szocializálódott rendőröket vajon meddig rázhatta a röhögés, amikor valaki egy sárban ragadást akart vészhelyzetként bejelenteni.

A javaslatuk az volt, hogy egyikünk maradjon a kocsiban éjszakára, hátha jön arra valaki, ők ugyanis -ha nem tudnánk- nem vontatnak. Persze szép csillagos az ég, vannak hullócsillagok is

– emlékezett vissza Alinda a keményszívű hatósági válaszra. De persze lelkes kormányellenes propagandistaként nem is zárhatná sorait egy a hatóságokkal szembeni fricskával:

Szeretném megköszönni a rendvédelmi- és egyéb szervek segítségét, olyan ritkán kellenének, legalább tudom mire számítsak a bajban.

A liberálisok – erről ismerhetjük fel őket elsősorban – mindig mástól várják a megoldást. Általában attól az államtól, amelynek a nevetségessé tételéért, meggyengítésért mindent megtesznek. Alinda teljesen komolyan azt gondolta, hogy egy igaz vészhelyzeti mentésre váró egységnek kellett volna őt néhány kilométernyi sétától megkímélni, és attól, hogy a traktorosnak vagy a terepjárósnak ki kelljen fizetni a fuvart. Mindegyik diszpécser jól döntött. Alaposan kiképezték őket arra, hogy felismerjék a valódi vészhelyzeteket.

Fotó: MTI/Mohai Balázs