Vejkey Imre: a MÚOSZ a keresztények meggyalázását díjazta

Rommá díjazott kereszténygyalázó gúnyrajz – Pápai Gábor karikaturista nagy felháborodást kiváltó, Müller Cecíliát és Jézus Krisztust ábrázoló “alkotása” nagy karriert futott be a hazai és a nemzetközi médiában a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) jóvoltából, olyan tetszést kiváltva a balliberális oldalon, hogy még a bíróságról is rendre visszapattantak a feljelentések. Kivévet egyet. Egy személyiségi jogi pert végül elbukott a gúnyrajzot közlő Népszava, hiába ment el egészen a Kúriáig. A felperes Vejkey Imre KDNP-s képviselő szerint a történetben egyetlen kérdés maradt csupán: nem jelent-e a szellemi keresztényüldözésben való cinkos részvételt sem a Népszava, sem a kereszténygyalázást díjjal is kitüntető MÚOSZ részéről, hogy azóta sem kértek bocsánatot…?

Alapbetegsége függőséget okoz – ezzel a felirattal jelent meg 2020 áprilisában Pápai Gábor viccesnek szánt gúnyrajza, amelyen Müller Cecília és a keresztre feszített Jézus szerepeltek. Az még hagyján, hogy a rajz egyértelműen sértő minden jóakaratú ember megítélése szerint, legyen az keresztény avagy sem, de a poénja is annyira gyengécske és sekélyes, hogy még a Sas-kabaré színvonalát is messze alulmúlta. Egyszóval ez az enervált poénocska egyszerűen nem érte meg, mert amennyivel kevesebbeket nevettetett meg, annál többeket sértett. Két évet kelett várni, hogy ezt a Kúria is megerősítse…

Az ominózus alkotás. Forrás: Facebook

Nemzetközi elismerés egy lejárt szavatosságú, harmatos poénért

Szinte már a szerencsével volt határos, hogy az országos botrány ellenére egyáltalán a bíróságig juthatott az ügy. Pápai Gábor egy interjúban élvezettel is ecsetelte, hány feljelentést és pert rázott le addig a nyilvánvalóan elfogult bíróság, mire egyetleneggyel sikerült érdemben foglalkoznia. A magyar igazságszolgáltatás termőtalaján tehát csak egyetlenegy per igazságmagva tudott csírába szökkenni – igaz, hogy csak személyiségi jogi per, amelyet különben Vejkey Imre KDNP-s országgyűlési képviselő indított. Persze erre a csírácskára is sikeresen talpalt rá az első fokon eljáró Gál Zsófia Lívia bírónő, aki a tárgyaláson megjelent felperes Vejkey Imrét konkrétan szóhoz sem hagyta jutni, panaszát nem hallgatta meg. Ehelyett mosolyogva annyit mondott a képviselőnek, aki magánemberként indította a keresetet, hogy a Népszavában megjelent karikatúra jópofa, az átlag magyar állampolgár viccként fogja fel.

Ha ez még nem lett volna elég, miközben a pereskedés folyt, a nagy felháborodás ellenére – még véletlenül sem szándékosan, a keresztényekbe még egyszer belerúgva – a MÚOSZ 2020 novemberében titkos szavazással az év legjobb karikatúrájává választotta Pápai gúnyrajzát. És véletlenül sem azért, hogy a magyar bíróságot bárhogy is befolyásolják, Pápai Gábor 2022 májusában Nemzetközi Karikaturista Díjat is kapott, mégpedig a Sajtószabadság Napján, és pont ezért a két évvel ezelőtti alkotásáért, amely még saját bevallása szerint is a harmatosabbak közül való. A díjat persze mégis büszkén átvette.

Vejkey Imre. Fotó: MTI

Erős a gyanú, hogy itt “szellemi típusú” keresztényüldözés esete forgott fenn

A bíróság végül másodfokon Vejkey Imrének adott igazat, mintegy 400 ezer forint megfizetésére kötelezve a gúnyrajzot megjelentető Népszavát, a nevet sem változtató posztkommunista propagandaportál viszont nem érte be annyival, hogy semmilyen erkölcsi jóvátételre nem kötelezték – így az összeg kifizetése után csöndben örülhetett volna tulajdonképpeni győzelmének –, hanem a Kúriánál támadta meg a másodfokú döntést. Ezt azonban a Népszava ismét elbukta, tehát fizetnie mindenképpen kell. Vejkey Imre szerint azonban ezzel az ügy még nincs lezárva. Szavai szerint:

Egy kérdés még mindig maradt az üggyel kapcsolatban, mégpedig, hogy a Kúria jogerős döntése nyomán a MÚOSZ visszavonja-e a Pápainak odaítélt díjat, illetve elnézést kérnek-e. Jelen jogállás szerint ugyanis a MÚOSZ a keresztények meggyalázását díjazta.

Mint megjegyezte, külön pikáns, hogy a bírósági döntés értelmében a 400 ezer forintos sérelemdíj megfizetésén kívül a Népszavának nem kellett elnézést kérnie, holott az egész keresztény közösséget sértették meg. Mint hozzátette, a Népszavának annyi volt a hozzáfűznivalója az ügyhöz, hogy szerintük a szólásszabadságnak erősebben kell érvényesülnie, mint a keresztény közösség védelemhez való jogának, ráadásul szerintük a vonatkozó törvények csak a kisebbségekre vonatkoznak, a keresztények pedig többség Magyarországon. Vejkey Imre úgy vélte,

a MÚOSZ-nak és a Népszavának is az egész keresztény közösségtől kellene bocsánatot kérniük, mert a jogellenességet, illetve a keresztények meggyalázását díjazták és támogatták! Amennyiben ezt nem teszik meg – láthatóan nem akarják –, akkor azzal bebizonyítják, hogy részesei a szellemi típusú keresztényüldözésnek, mivel hallgatásukkal gyakorlatilag kitartanak kereszténygyalázó díjazottjuk és a jogellenesség mellett!

Szégyenfalra került a kereszténység védelméért

Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, szégyenfalra helyezték Vejkey Imre (KDNP) képviselő fotóját egy nemzetközi újságírószövetség svájci székhelyén pusztán azért, mert védte a keresztények jogait. Bár tavaly, az ügy kirobbanásakor mindez óriási felháborodást okozott, az azóta eltelt időszakban még vérlázítóbb módon próbálják a hívő embereket megalázni a „haladó” európaiak. Mint ismert, a volt finn belügyminiszter ellen azért indult eljárás, mert a Bibliából idézett, az pedig, hogy nem került börtönbe a négygyermekes anya, a magyarok kiállásának is köszönhető. Vejkey Imre nem csupán a parlamenti imacsoportban szolgálja Istent, hanem, ha kell, perbe száll azokkal, akik a keresztényeket kigúnyolják. Bár elsőfokú ítéletében a bíróság nem tartotta helytállónak az általa indított keresetet, másodfokon pert nyert. A bírósági indokolás szerint a Népszava botrányos, Jézust gúnyoló karikatúrája és szövege miatt megsértette a keresztény vallási közösséghez tartozásával összefüggésben érvényesített, emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát.

Rendkívül fontosnak tartom a jogerős ítéletet a keresztény közösség védelme céljából. Fontos, mert az elsőfokú tárgyaláson keresztényként másodrangú állampolgárnak éreztem magam, ez az ítélet azonban visszaállította a rendet; a keresztényeket is megilletik az alapvető jogok, azokat érvényesíteni lehet a bíróságon. Botrányos, hogy az elsőfokú eljárás során azt mondták ki, hogy Jézussal lehet viccelni és relativizálták a helyzetet – elképesztő bírói álláspont volt, örülök, hogy ezeket a kérdéseket helyre tette a másodfokú eljárás

– mondta a Pesti TV Az Ügy című msorában.

Csodálatos dolog volt, hogy az inkriminált képpel kapcsolatban példátlan egyházi összefogást sikerült teremteni a felekezetek közös részvételével. A keresztény egyházak együttesen álltak az ügy mögé, a katolikus, evangélikus, református közösségek mellett a teljesség igénye nélkül a Szabadkeresztény Egyház, a Baptista Egyház, pünkösdiek, a zsidó közösségek, sőt, még a Magyarországi Iszlám Egyház is együttérzésükről biztosítottak

– mondta Vejkey Imre, aki úgy fogalmazott: az ügy komoly üzenete a keresztény embernek az, hogy lehet, hogy megpróbálnak elnyomni minket, lehet, hogy egyes pártok még a gyónási titkot is támadják, de érdemes kiállnunk Krisztusért, érdemes védenünk a hitünket.

Az ügyben eljáró bírónő első fokon elutasította a keresetet, mondván, a Népszavában megjelent karikatúra jópofa, az átlag magyar állampolgár pedig viccként fogja fel a látottakat. A bírónő úgy érvelt, hogy ha letakarja a szöveget és a kép többi részét, akkor az szerinte egy konvencionális Krisztus-ábrázolás. A tárgyalás során Gál Zsófia Lívia bíró a baloldali sajtó kereszténygyalázó gyakorlata ellen indított tiltakozó petíciót – amit több mint harmincezren írtak alá – sem volt hajlandó figyelembe venni, a felperes pedig hiába jelent meg személyesen a tárgyaláson, egy árva szót sem szólhatott.

LOPAKODÓ JOGALKOTÁS

Vejkey Imre Az Ügyben arról is beszélt, hogy tavaly decemberben rendkívül furcsa dolog történt, ugyanis

az Európai Parlament Brüsszelben egy furcsa lopakodó jogalkotást akar a nemzetállamok elé terjeszteni, ami a büntető törvénykönyv egységesítéséről szól az EU-ban. Aminek röviden az a lényege, hogy a terrorcselekményt akarják lényegében egységesíteni, de úgy akarják egységesíteni a terrorcselekményt, hogy lényegében a gyűlöletbeszédet is betennék a terrorcselekmény alá, úgy, hogy gyűlöletbeszéd például már a Bibliából idézni több helyen. Tehát hogyha legközelebb valaki a Bibliából idéz, lehet, hogy nem úgymond az ő általuk vélt gyűlöletbűncselekmény alapján fognak indítani el, hanem már terrorcselekmény alapján fognak indítani.

A képviselő egyébként a bíróság által jóvátételként megítélt összeget a Katolikus Karitásznak ajánlotta fel.

Vezetőkép: MTI/Szigetváry Zsolt