Velencei Bizottság: A civiltörvény céljaival nincs baj, de aránytalanul büntethet

A külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezeteket érintő magyar szabályozás jogszerű célokat tűz ki ugyan, de túlzott kötelezettségeket és aránytalan szankciókat helyez kilátásba – közölte az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete pénteken közzétett előzetes véleményében.

A Velencei Bizottság szakértői előzetes véleményükben elismerték, hogy a külföldi támogatással Magyarországon működő civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvénytervezet jogszerű célokat tűz ki, és a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet hivatott előmozdítani.

Megállapították, hogy a magyar jogalkotó “bölcsen elkerülte” a “külföldi ügynök” megbélyegző fogalmát. A tervezetben szereplő, az egyes magyar hatóságok által külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezeteknek nevezett társaságokkal szemben alkalmazott rosszindulatú kampány azonban veszélyeztetheti törvényes tevékenységüket és a megkülönböztető bánásmód lehetőségét is felveti.

A Velencei Bizottság véleményében azt javasolja a magyar hatóságoknak, hogy a törvénytervezet végleges elfogadását megelőzően folytassanak nyilvános konzultációt minden civil társadalmi szervezet bevonásával.

Pozitívnak nevezték, hogy a törvényjavaslat fokozatos szankcionálási eljárást ír elő, és a szankciókra vonatkozó minden fontos döntést bírósági döntéshez köti. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a szankcióknak arányosnak kell lenniük, és csak a legfontosabb kötelezettségek elmulasztásának esetére szabad vonatkozniuk.

A jogi szakértők önkényesnek és túlzóan hosszúnak ítélték azt a hároméves időszakot, amely alatt egy civil társadalmi szervezet nem kaphat külföldi finanszírozást, hogy jogosulttá váljon a deregisztrációs eljárás megkezdésére. Véleményük szerint egyéves időtartam elégséges ehhez az ügymenethez.

Kijelentették, hogy a finanszírozásra vonatkozó nyilvántartásban szereplő és nyilvánosságra hozott adatokat a főbb szponzorokra kell korlátozni annak biztosítása érdekében, hogy a szervezeteket ne terheljék túlzott kötelezettségek. Az ugyanis, hogy a szervezetek valamennyi külföldi támogatást és támogatót minden sajtótermékükben és kiadványukban megjelenítsék, túlzottnak tűnik – közölték a szakértők.

Arra hívták fel a figyelmet, hogy az április elején elfogatott törvénytervezet szerint azoknak az egyesületeknek és alapítványoknak, amelyek évente több mint 24 ezer euró (mintegy 7,5 millió forint) összegű külföldi támogatást kapnak, vagy egyéb forrásban részesülnek, regisztrálniuk kell magukat a területi bíróságon külföldi támogatásból működő szervezetként, továbbá weboldalaikon és minden nyomtatott felületen ezt fel kell tüntetniük.

Megjegyezték, a törvényjavaslat nem terjed ki a sporttal foglalkozó és a vallási egyesületekre, valamint olyan társaságokra – például politikai pártok -, amelyek nem minősülnek nem kormányzati szervezetnek.

A tájékoztatás szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése április végén kérte ki a Velencei Bizottság véleményét a magyar törvénytervezet európai szabályozással való összeegyeztethetőségéről. A közzétett vélemény előzetes, amelyet a Velencei Bizottság következő, június közepén esedékes plenáris ülésén hagyhat jóvá.

MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS