Pesti Srácok

Véres csúcs – Rekordszintre emelkedett az idén Svédországban a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok száma

Véres csúcs – Rekordszintre emelkedett az idén Svédországban a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok száma

Rekordszintre emelkedett az idén Svédországban a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok száma – közölte hétfőn a stockholmi kormány.

– hangsúlyozta Gunnar Strömmer igazságügyi miniszter. A tárcavezető szerint 2022-ben eddig hatvanan vesztették életüket lőfegyvertől.

A térség más országai közül Norvégiában négy, Dániában négy, Finnországban két gyilkosságot követtek el lőfegyverrel.

PestiSracok facebook image

Strömmer úgy fogalmazott, hogy ezek a gyilkosságok csak a jéghegy csúcsát jelentik, mert a társadalom egyes részeit erőszak szövi át, és jelentős a szervezett bűnözés is. Tavaly 45 embert lőttek le Svédországban; 2012-ben ez a szám még 17 volt a Svéd Országos Bűnmegelőzési Tanács szerint. Az igazságügy-miniszter kiemelte, hogy a kormány különleges testületet hoz létre a tárcán belül a szervezett bűnözés elleni harc összehangolása végett.

– húzta alá Strömmer.

A korábbi, szociáldemokrata vezetésű svéd kormány jelentősen megerősítette a rendvédelmi szerveket, és szigorúbb büntetésekkel sújtotta a lőfegyverrel elkövetett bűncselekményeket, mégsem tudta megfékezni a bűnszervezetek terjeszkedését. A szeptember 11-i parlamenti választások nyomán többséget szerzett jobboldali pártok tömörülése a korábbinál is szigorúbb fellépést ígért a bűnözéssel szemben. Elképzelései között szerepel olyan övezetek kialakítása, ahol előállíthatják és megmotozhatják a gyanúsítottakat, ezenfelül kétszeresére emelnék a bűnszervezetekhez köthető bűncselekmények büntetési tételét, valamint kiterjesztenék a hatóságok jogkörét a bűnözők lehallgatására.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Henrik Montgomery

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!