Pesti Srácok

Az egyik kedvenc szavunk a foci – Végre visszanyeri régi jelentését

Az egyik kedvenc szavunk a foci – Végre visszanyeri régi jelentését

Sem a focit, sem a szó mögött álló jelentést még nem sikerült teljesen kisajátítani a liberálisoknak, de dolgoznak rajta. Az újbeszél fő célja a számára káros tartalmakat hordozó és asszociációkat keltő szavak és fogalmak kigyomlálása a nyelvből. Fontos szavaink jelentésének átalakítása rendkívül sokszínűen és alattomosan zajlik (mint láttuk azt például a kerékpározás esetében). A labdarúgás, mint olyan szó, amelyhez eredeti jelentésében pozitív értékek, mély érzelmek társulnak, nehéz diónak tűnik az újbeszél szómérnököknek, de, mint látjuk, ezt a feladatot is megpróbálják megoldani, a részben hazai rendezésű Eb alatt pedig fullra pörgetik a libernyák-újbeszél propagandát.

Kocsis B. Mihály írása

Szerencsére eddig kevés sikerrel, a foci ugyanis azok közé a fogalmak közé tartozik, amelyek jelentéstartalmát nem sikerült teljes egészében átalakítani, ezért is érdemes behatóbban foglalkozni az újbeszél eme félig sikerült nyelvi kísérletével.

A focit nehéz manipulálni

PestiSracok facebook image

Ha a fogalom valódi, eredeti jelentését próbálnánk meghatározni, akár könyv terjedelmű elemzés is születhetne, és közhely, de mindenkinek mást jelent a foci. Magam elfogult vagyok kissé, hiszen családi vonatkozásban meglehetősen érintett vagyok, dédnagypapám a két háború között hosszú futballista pályafutás után elismert és szeretett vezetőedző volt Olaszországban kicsi és nagy klubokban (Pro Patria, Bari, Vicenza, Inter). Még őrzöm azokat a leveleket, amelyekben a Roma, a Vicenza és az Inter hívta vissza edzőnek ’48-ban, de Rákosiék már nem engedték ki. Huszonöt éves edzői jutalomjátékán a játékvezető Schlosser Imre hetvenötszörös magyar válogatott volt. Ilyen indíttatás után természetes volt a foci szeretete, a pesterzsébeti grundon focizás (vészkapus pozíció, három korner egy tizenegyes, bent volt a labda, te ökör), majd a Népstadionban a kettős rangadók nyolcvanezer ember előtti semmihez sem hasonlítható varázsa (szemüveget a bírónak!, lila állatok disszidáljatok!, édesanyám, kedves anyám csak az a kérésem, hogy zöld-fehér mezt, zöld-fehér mezt csináltasson nékem..., akárhogy is fáj, a Fradi itt a sztár!).Vagy a ’75-ös május elsejei Dózsa György úti felvonulás, amikor a tribün mögötti raktár-sufniból sikerült három selyem anyagú magyar zászlót szerezni, egy a válogatott meccsekre, egy a Fradi-meccsekre, levágva a piros csíkot, egy pedig a haveromnak, aki Honvéd-drukker volt, levágva a zöld csíkot.

De sok embernek vannak családi, vagy közvetlenül megélt tapasztalatai, élményei, hiszen a foci több, mint 100 éve elválaszthatatlan része a mindennapi életnek, a társadalom szövetébe ágyazódott kiszakíthatatlanul, a londoni 6:3, az Aranycsapat, a berni elvesztett világbajnoki döntő szinte mindenkit érint valahogyan, és más országoknak is megvan a saját focitörténelme. A labdarúgás olyan, az elsődleges jelentésnél lényegesebb másodlagos, harmadlagos jelentéstartalmakat hordoz, mint például nemzet, sportszerűség, haza, hazaszeretet, férfiasság, és ami a legnagyobb „bűne”, hogy hozzájárul a nemzeti identitás erősödéséhez.

Csak azért is megpróbálják tönkretenni

A labdarúgás fogalmának átformálására ezért mindenképpen és mindenáron kísérletet kellett tennie az újbeszélnek, amely már a múlt század végén rárepült a szóra, és elkezdte szisztematikusan tönkretenni. A fabrikálás két alapvető szinten zajlott. A primer jelentés szintjén, magának a labdarúgásnak a „fejlődése” adott egy kicsit más jelentést a focinak: az individualizált, sztárolt, vagy sztárjátékosokra épített elitcsapatok átszabták az addig elsősorban a nemzeti érzést, az összetartozást jelentő focitérképet. Uruguay, Magyarország, Spanyolország „nemzeti tizenegye” helyett egyre inkább a Real Madrid, a Bayern München vagy a PSG vált elsődlegessé, azzal a liberális-piaci szemlélettel, amely azt eredményezte, hogy a Real Madrid nem sokban különbözik az Ikeától, vagy a Coca-Colától: az egyik bútort, meg üdítőt gyárt, a másik meg játékosokat ad-vesz.

Budapest, 2021. június 19. Fiola Attila ünnepel, miután gólt szerzett Franciaország ellen a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság F csoportjának második fordulójában játszott Magyarország - Franciaország mérkőzésen a Puskás Arénában 2021. június 19-én. Fotó: MTI/AP/EPA/Illyés Tibor

Az igazi átalakítás azonban a másodlagos nyelvi szinten, a focihoz tapadó pozitív jelentéstartalmak, pozitív érzelmek elvételével történt, és ez is kerülőúton: nem közvetlenül az emberi alapidentitáshoz tartozó nemzeti érzést, a focitól elválaszthatatlan hazaszeretetet támadták, hanem a labdarúgáshoz egyáltalán nem kapcsolódó libernyák-újbeszél kifejezéseket erőszakolták be a labdarúgásba. Jól emlékszünk a No racism reklámdömpingre, az elfogadást és másságot hirdető különböző felhívásokra, most meg a pályákra zúdították ezt a térdelés-cirkuszt.

Budapest, 2018. július 15. Horvát szurkolók az oroszországi labdarúgó-világbajnokság Franciaország - Horvátország döntőjének közvetítése alatt Budapesten, a Szabadság téren. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

A mai állás szerint a foci libernyák-újbeszél jelentése tehát valahogy így hangzik:

A hazai ellenzék, és sajtója az EB alatt is hatalmas erőkkel támadja a focit

Nézzük meg, a fentiek hogyan jelennek meg a „független” sajtóban régebbi cikkek, és az EB-ről szóló tudósítások címeit szemlézve:

Az eddig bemutatott újbeszél fogalmakban közös vonás volt, hogy a nyelvi jelenségek nagyjából azonos jellegzetességeket mutattak földrajzi helyektől és a beszélt nyelvektől függetlenül. A labdarúgás esetében Magyarország – köszönhetően a világ legocsmányabb baloldalának – élen jár a foci fogalmának megmérgezésében, a mocskolódásban, gyűlölködésben, a focival szembeni ellenszenv felkeltésében. Sehol a világon nem fordul elő, hogy a Niedermüller-, Farkasházy-, Lakatos-, Vágó-félék saját hazájuk csapata ellen szurkoljanak. Mondjuk, ha ez Brazíliában, Angliában vagy Argentínában történne, ezeket az embereket már rég elkergették volna, minimum el kellett volna hagyniuk az országot.

Miért nem sikerült teljes egészében átszabni a labdarúgás fogalmát?

A kérdésre adott válasz megkönnyítheti az elbitorolt fogalmaink visszaszerzését, valódi jelentésük megtartását. A foci nagyon sok (több milliárd) ember szívügye, szórakozása, és egyben a kultúrába több generáción át beágyazódott érzelmi erővel bíró mintázat. Nehéz ennyi emberrel elhitetni, hogy a csúnya rasszizmusnak, a kirekesztésnek „nincs helye a pályákon”, a jövőben pedig majd lesz Juventus – Transzvesztiták mérkőzés is. Mert ezek az őrületek idegenek a labdarúgás egészétől és szellemétől. (A gender esetében szintén több milliárd emberrel próbálják sajnos sikeresen elhitetni azt, ami nem is létezik, mert – szemben a focival – az ellenük fellépő erők széttagoltak, nincs egységes „tömeg”, mint például egy focimeccsen.)

Budapest, 2018. július 15. Francia szurkolók az oroszországi labdarúgó-világbajnokság Franciaország - Horvátország döntőjének közvetítése alatt Budapesten, a Szabadság téren. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Nem állunk rosszul tehát a normalitás – labdarúgás meccsen, a félidőben 2:2 az állás, de a többi csoportban sajnos elkeserítőbb a helyzet: a normalitás – szivárványcsalád állása 1:3 a szünetben, a normalitás – újbeszél alapszavak (tolerancia, elfogadás, másság) meccsen ugyan 0:3-ról feljöttünk 2:3-ra, de még mindig vesztésre állunk, a legrosszabb a helyzet a normalitás – gender meccsen, ahol 1:5 az állás, a szépítő gólt a szünet előtt nem sokkal Magyarország lőtte a pedofilek elleni törvénnyel (ezt a gólt még az EU–Soros VAR visszanézi és megpróbálja érvényteleníttetni).

A szerző, Kocsis B. Mihály ellopott, tönkretett szavainkról szóló sorozatának korábbi részei itt és itt és itt.

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Péter Gábor, Popper Péter és a hallgatás daganatos fala

Vezércikk 2019 augusztus 23.
Nulla, azaz nulla darab cikk jelent meg Popper Péterről azóta, hogy a Válaszonline-ban, majd a PestiSrácokon is megjelent a szennyes múltja. A pszichológus pénzért tanította az állambiztonsági tiszteket a különböző praktikákra, és minden erejével a galerik, az üldözött fiatalok ellen dolgozott. Miért hallgat erről a média? A baloldalit még értjük, de a „másik”? „A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság” – mondta Popper. „A társadalom rákja a hallgatás” – írja főmunkatársunk. Vezércikk.