Az egyik kedvenc szavunk a foci – Végre visszanyeri régi jelentését
Sem a focit, sem a szó mögött álló jelentést még nem sikerült teljesen kisajátítani a liberálisoknak, de dolgoznak rajta. Az újbeszél fő célja a számára káros tartalmakat hordozó és asszociációkat keltő szavak és fogalmak kigyomlálása a nyelvből. Fontos szavaink jelentésének átalakítása rendkívül sokszínűen és alattomosan zajlik (mint láttuk azt például a kerékpározás esetében). A labdarúgás, mint olyan szó, amelyhez eredeti jelentésében pozitív értékek, mély érzelmek társulnak, nehéz diónak tűnik az újbeszél szómérnököknek, de, mint látjuk, ezt a feladatot is megpróbálják megoldani, a részben hazai rendezésű Eb alatt pedig fullra pörgetik a libernyák-újbeszél propagandát.
Kocsis B. Mihály írása
Szerencsére eddig kevés sikerrel, a foci ugyanis azok közé a fogalmak közé tartozik, amelyek jelentéstartalmát nem sikerült teljes egészében átalakítani, ezért is érdemes behatóbban foglalkozni az újbeszél eme félig sikerült nyelvi kísérletével.
A focit nehéz manipulálni
Ha a fogalom valódi, eredeti jelentését próbálnánk meghatározni, akár könyv terjedelmű elemzés is születhetne, és közhely, de mindenkinek mást jelent a foci. Magam elfogult vagyok kissé, hiszen családi vonatkozásban meglehetősen érintett vagyok, dédnagypapám a két háború között hosszú futballista pályafutás után elismert és szeretett vezetőedző volt Olaszországban kicsi és nagy klubokban (Pro Patria, Bari, Vicenza, Inter). Még őrzöm azokat a leveleket, amelyekben a Roma, a Vicenza és az Inter hívta vissza edzőnek ’48-ban, de Rákosiék már nem engedték ki. Huszonöt éves edzői jutalomjátékán a játékvezető Schlosser Imre hetvenötszörös magyar válogatott volt. Ilyen indíttatás után természetes volt a foci szeretete, a pesterzsébeti grundon focizás (vészkapus pozíció, három korner egy tizenegyes, bent volt a labda, te ökör), majd a Népstadionban a kettős rangadók nyolcvanezer ember előtti semmihez sem hasonlítható varázsa (szemüveget a bírónak!, lila állatok disszidáljatok!, édesanyám, kedves anyám csak az a kérésem, hogy zöld-fehér mezt, zöld-fehér mezt csináltasson nékem..., akárhogy is fáj, a Fradi itt a sztár!).Vagy a ’75-ös május elsejei Dózsa György úti felvonulás, amikor a tribün mögötti raktár-sufniból sikerült három selyem anyagú magyar zászlót szerezni, egy a válogatott meccsekre, egy a Fradi-meccsekre, levágva a piros csíkot, egy pedig a haveromnak, aki Honvéd-drukker volt, levágva a zöld csíkot.
De sok embernek vannak családi, vagy közvetlenül megélt tapasztalatai, élményei, hiszen a foci több, mint 100 éve elválaszthatatlan része a mindennapi életnek, a társadalom szövetébe ágyazódott kiszakíthatatlanul, a londoni 6:3, az Aranycsapat, a berni elvesztett világbajnoki döntő szinte mindenkit érint valahogyan, és más országoknak is megvan a saját focitörténelme. A labdarúgás olyan, az elsődleges jelentésnél lényegesebb másodlagos, harmadlagos jelentéstartalmakat hordoz, mint például nemzet, sportszerűség, haza, hazaszeretet, férfiasság, és ami a legnagyobb „bűne”, hogy hozzájárul a nemzeti identitás erősödéséhez.
Csak azért is megpróbálják tönkretenni
A labdarúgás fogalmának átformálására ezért mindenképpen és mindenáron kísérletet kellett tennie az újbeszélnek, amely már a múlt század végén rárepült a szóra, és elkezdte szisztematikusan tönkretenni. A fabrikálás két alapvető szinten zajlott. A primer jelentés szintjén, magának a labdarúgásnak a „fejlődése” adott egy kicsit más jelentést a focinak: az individualizált, sztárolt, vagy sztárjátékosokra épített elitcsapatok átszabták az addig elsősorban a nemzeti érzést, az összetartozást jelentő focitérképet. Uruguay, Magyarország, Spanyolország „nemzeti tizenegye” helyett egyre inkább a Real Madrid, a Bayern München vagy a PSG vált elsődlegessé, azzal a liberális-piaci szemlélettel, amely azt eredményezte, hogy a Real Madrid nem sokban különbözik az Ikeától, vagy a Coca-Colától: az egyik bútort, meg üdítőt gyárt, a másik meg játékosokat ad-vesz.
Az igazi átalakítás azonban a másodlagos nyelvi szinten, a focihoz tapadó pozitív jelentéstartalmak, pozitív érzelmek elvételével történt, és ez is kerülőúton: nem közvetlenül az emberi alapidentitáshoz tartozó nemzeti érzést, a focitól elválaszthatatlan hazaszeretetet támadták, hanem a labdarúgáshoz egyáltalán nem kapcsolódó libernyák-újbeszél kifejezéseket erőszakolták be a labdarúgásba. Jól emlékszünk a No racism reklámdömpingre, az elfogadást és másságot hirdető különböző felhívásokra, most meg a pályákra zúdították ezt a térdelés-cirkuszt.
A mai állás szerint a foci libernyák-újbeszél jelentése tehát valahogy így hangzik:
A labdarúgás egy tömegeket vonzó, kissé elavult értékeket hordozó sportág, ahol nem mindig érvényesülnek azok az alapelvek, amelyek szükségesek az esélyegyenlőség és a tolerancia megteremtéséhez, ezért feltétlenül szükségesek a FIFA és az UEFA által bevezetett olyan korrekciók, amelyek gátat szabnak a labdarúgás többnyire populáris, fasiszta, szélsőjobboldali közönségének, hogy náci, rasszista, homofób megnyilvánulásokkal megakadályozzák a játék élvezetét a józan, befogadó és a rasszizmust elutasító többség számára. A labdarúgás jelenlegi formájában megújulásra szorul, a nemzeti válogatottak közötti mérkőzések számát csökkenteni kell, és teret kell engedni olyan újszerű kezdeményezéseknek is, amelyek nemcsak a meghaladott férfi-nő biológiai nem, és fehér felsőbbrendűségi koordinátákban gondolkodnak, hanem teret biztosítanak olyan játékosoknak is, akik önazonos nemi identitással rendelkeznek, valamint, akik a fehérek által eddig elnyomott kisebbségekhez tartoznak. Az olimpiai játékokhoz hasonlóan pedig szükség van menekült-válogatottak szerepeltetésére is.
A hazai ellenzék, és sajtója az EB alatt is hatalmas erőkkel támadja a focit
Nézzük meg, a fentiek hogyan jelennek meg a „független” sajtóban régebbi cikkek, és az EB-ről szóló tudósítások címeit szemlézve:
Bocsánatot kért a Crvena Zvezda, miután egy szurkolójuk muszlimellenes sértéseket kiabált Ibrahimovićnak (444)
Mire megy a gulyáspresszing Ronaldo és a rutinos hentesek ellen? (hvg)
Mészáros Lőrinc ügyvédje focicsapatot vett (index)
Eláruljuk, ki nyeri az Európa-bajnokságot, ha mégsem a mieink (444)
Nők és férfiak együtt léphetnek pályára a holland amatőr labdarúgó-bajnokságokban (444)
Nincs kegyelem az UEFA-nál, nem mehet Eb-re a rasszista focista (24.hu)
Semmit nem érnek el vele, ha kifütyülik a térdelő játékosokat (24.hu)
Összeállt a diktatúra-világbajnokság: egy kínai állami cég a katari foci-vébé hivatalos szponzora (444)
Két nő bántalmazása miatt vádat emeltek Ryan Giggs ellen (444)
Az UEFA válaszlépéseket tehet az MLSZ-szel szemben a homofób magyar szurkolók miatt (hvg)
Fociszerető nők szóltak be a szexista megjegyzések miatt (index)
Elgondolkodott már azon, miért volt annyi kínai felirat a válogatott meccse alatt? (hvg)
Orbán Viktor még a kínai és japán írásjeleket is felismeri, ha azok focival kapcsolatosak (444)
Két diktátor előtt, lüktető meccsen lényegében kiesett Törökország (24.hu)
Az eddig bemutatott újbeszél fogalmakban közös vonás volt, hogy a nyelvi jelenségek nagyjából azonos jellegzetességeket mutattak földrajzi helyektől és a beszélt nyelvektől függetlenül. A labdarúgás esetében Magyarország – köszönhetően a világ legocsmányabb baloldalának – élen jár a foci fogalmának megmérgezésében, a mocskolódásban, gyűlölködésben, a focival szembeni ellenszenv felkeltésében. Sehol a világon nem fordul elő, hogy a Niedermüller-, Farkasházy-, Lakatos-, Vágó-félék saját hazájuk csapata ellen szurkoljanak. Mondjuk, ha ez Brazíliában, Angliában vagy Argentínában történne, ezeket az embereket már rég elkergették volna, minimum el kellett volna hagyniuk az országot.
Miért nem sikerült teljes egészében átszabni a labdarúgás fogalmát?
A kérdésre adott válasz megkönnyítheti az elbitorolt fogalmaink visszaszerzését, valódi jelentésük megtartását. A foci nagyon sok (több milliárd) ember szívügye, szórakozása, és egyben a kultúrába több generáción át beágyazódott érzelmi erővel bíró mintázat. Nehéz ennyi emberrel elhitetni, hogy a csúnya rasszizmusnak, a kirekesztésnek „nincs helye a pályákon”, a jövőben pedig majd lesz Juventus – Transzvesztiták mérkőzés is. Mert ezek az őrületek idegenek a labdarúgás egészétől és szellemétől. (A gender esetében szintén több milliárd emberrel próbálják sajnos sikeresen elhitetni azt, ami nem is létezik, mert – szemben a focival – az ellenük fellépő erők széttagoltak, nincs egységes „tömeg”, mint például egy focimeccsen.)
Nem állunk rosszul tehát a normalitás – labdarúgás meccsen, a félidőben 2:2 az állás, de a többi csoportban sajnos elkeserítőbb a helyzet: a normalitás – szivárványcsalád állása 1:3 a szünetben, a normalitás – újbeszél alapszavak (tolerancia, elfogadás, másság) meccsen ugyan 0:3-ról feljöttünk 2:3-ra, de még mindig vesztésre állunk, a legrosszabb a helyzet a normalitás – gender meccsen, ahol 1:5 az állás, a szépítő gólt a szünet előtt nem sokkal Magyarország lőtte a pedofilek elleni törvénnyel (ezt a gólt még az EU–Soros VAR visszanézi és megpróbálja érvényteleníttetni).
