Pesti Srácok

Magyar zászló, kokárda, kereszt – ezekkel garantált dührohamot okozhat a liberálisoknak

Magyar zászló, kokárda, kereszt – ezekkel garantált dührohamot okozhat a liberálisoknak

A Liberálisok undorodnak a Parlamentre kifüggesztett keresztes zászlóktól – tudatta Sermer Ádám, a drogos párt ügyvivője. Na és – vonhatnánk meg a vállunkat –, nekünk meg az ilyen Sermer-féle alakoktól rándul görcsbe a gyomrunk, ökölbe a kezünk. Ám ilyen egyszerűen azért ne lépjünk túl a dolgon! Miért van az, hogy honi liberráltjaink minden ünnepünkbe kényszeresen belerondítanak?

Már augusztus 20. előtt elkezdték az öklendezést. Először a költségekkel volt bajuk, s ilyen címekkel sikították tele a magyar rónát:

  • 222 millió forintot visz el a szűk félórás tűzijáték (24.hu);
  • 222 millióba kerül az alig félórás augusztus 20-i tűzijáték (hvg.hu);
  • 222 millió forintot lövünk fel az égbe augusztus 20-án (Alfahír);
  • 222 millióba fáj az idei tűzijáték (168 óra).

Alig félórás és fáj – ezt jelenti a honi ellenzéknek az államalapításunk ünnepe, az „ország születésnapja”. A fájdalmat, hogy sokba kerül az ünneplés. De még inkább: a fájdalmat, hogy április 8-án belezuhantak a pottyantósba, és azóta sem sikerült a felszínre úszniuk... Amúgy el kell keserítsem őket: ez a bruttó 222 millió igencsak konszolidált összeg a 2008-as 362 millióhoz, vagy például a 2009-es 299 milliós tűzijátékköltséghez képest. Pláne, hogy tíz év alatt még infláció is volt... Mindegy, lépjünk túl azon, hogy nekik az ünneplés (is) a piszkos anyagiakról szól. Ők ilyenek. (Inkább köszönjük meg nekik, hogy most kivételesen nem számolták ki, hány lélegeztetőgépre futná ennyi pénzből!)

PestiSracok facebook image

Ám még innen is volt hová aláereszkedniük! Mindig van lejjebb. Sermer Ádám, a Liberálisok ügyvivője kedden azt írta a Facebookon: undort érez a Parlamentre kifüggesztett keresztes zászlók láttán, és helyettük az Európai Unió zászlajának kellene ott lobognia. Augusztus 20-án, István király szentté avatásának évfordulóján, amikor a keresztény magyar állam megszületését ünnepeljük, Sermer Ádámot zavarja két keresztes zászló a Parlament épületén. Undort érez. Inkább uniós zászlót szeretne ott látni. Szegény hülye Sermernek ezek szerint nem szóltak, hogy az uniós zászló is keresztény ihletettségű képződmény, s mint ilyen, attól is nyugodtan elkezdhetne undorodni. Arsene Heitz maga ismerte el, hogy a zászló tervezéséhez az ihletet az Újszövetségből A jelenések könyve adta számára. Egyébként nagy valószínűséggel a zászló tizenkét csillagának és kék színének alapjául Szűz Mária tizenkét ágú csillagkoronája és kék palástja szolgált. Ha ezt a Sermer megtudja, talán mégsem lobogtatni, hanem lángra lobbantani akarja majd az uniós zászlókat...

Nincs is kereszt, azaz mégis

Sermer után egy másik liberális társulat, az Index érkezett, amely tegnap ezzel a címmel emelte a tétet: Nem létezik az a keresztes zászló, amelyet a Parlamentre raktak. Nocsak! Akkor mi a fenétől undorodik Sermer? A cikkből végül kiderül. Eszerint „A dolog azért szúrt szemet , mert eddig – az állam és az egyház szétválasztásának elvét szigorúan követve – nem raktak ki semmilyen vallási jelképet állami intézményekre, például a törvényhozás épületére”. Ráadásul – és ez lenne a lényeg az iromány szerint – Szent István zászlaján valószínűleg nem is volt kereszt. Ám ahogy tovább evezünk a cikkben, Indexék végül csak kibökik: ugyan a Szent István-féle zászló „lapján” nem volt kereszt, annak csúcsán igen...

  • Puff! Tehát: Orbánéknak a zászló csúcsára kellett volna tenniük a keresztet, nem a „lapjára”. Ám a kekeckedő libsimédia zászlóshajója ezúttal is zátonyra futott: ugyanis az égvilágon senki sem állította, hogy ezek a zászlók autentikus Szent István-lobogók. Ennyit erről.

Van, amikor kapóra jön nekik a kereszténység. Igaz, még Szent István intelmeit is kiforgatták; Forrás: dede14.com

Néha azért jól jön a kereszt

Ám van, amikor a libsiknek kapóra jön Szent István meg a kereszténység. Három éve a kétfarkúak például egy Szent István-idézettel plakátolták körbe az országot (lásd a fönti képet), azt sugallva, mintha államalapító királyunk a migránsok befogadására intelmezte volna fiát, Imre herceget. Frászkarikát! István nem migránsoknak, hanem a kor elitjének (például külföldi tudósoknak) a befogadásáról beszélt, és nem úgy általában az országba, hanem egészen konkrétan a királyi udvarba. Gyanítom, a muszlim migránsokat nagyjából hasonló „szívélyességgel” fogadta volna, mint négyszáz évvel később Hunyadi János...

De az is tipikus volt, amikor kedves ellenzékünk kioktatott mindenkit: „egy igazi keresztény minden embertársát szereti, ergo Európának és Magyarországnak kötelessége befogadnia Afrika és Ázsia teljes muszlim lakosságát”. – Egy jó kereszténynek így kell tennie, ez a minimum, hisz Jézus is ezt akarná! Lám, Ferenc pápa és Beer Miklós püspök is befogadásra buzdít! – hirdették álszent képpel liberrált-ateista polgártársaink az elmúlt három évben, és a hatás kedvért tán még keresztet is vetettek szónoklataik után.

  • És ugyanők most rángógörcsöt kapnak két darab keresztes zászló látványától... Képmutatásban nincs nekik párjuk. Ha kell, „kiirtanák az összes keresztényt”, és „a pap ne politizáljon” – ha meg úgy alakul, elmagyarázzák, hogyan kell egy jó kereszténynek viselkednie.

Nagy, közös ünnepeinken viszont rendre lehull róluk az álca, kitör belőlük a „tetemcafatozó”, „micisapkázó” énjük. Ilyenkor képtelenek szájkosárba bújni. Ezért szerveztek füttykoncerteket a március 15-ei nemzeti megemlékezésekre. Ezért lelkesedtek, mikor Gergényi pribékjei 2006. október 23-án szemeket lőttek ki, kiverték az ünneplők kezéből a nemzeti zászlót és megtaposták. És igen, ugyanezen lelki defektusra vezethető vissza, hogy 2002-ben provokációnak tekintették a kokárda viselését, 2004. december 5-én pedig (és azóta is) a határon túli magyarok létezését. Ők ilyenek. Semmi emelkedettség, semmi lélek nincs bennük.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Háromgyermekes postáskisasszonnyal, a pártklub kalandos múltú sztárjával bukott le Jakab Péter

Exkluzív 2021 november 24.
Háromgyermekes édesanya Molnár Enikő, Jakab Péter kabinetfőnöke, akivel lebukott a Jobbik elnöke – tudta meg a PestiSrácok.hu. Hétfőn a Bors hozott hozott nyilvánosságra egy videofelvételt, amelyen az látható, hogy Jakab egy budapesti lakásnál várja a nőt, majd széttárt karokkal rohan elé, másnap reggel pedig nagy körültekintéssel, együtt is távoztak a lakásból. Az azóta megjelent cikkek szerint Jakab autója többször is ennél a lakásnál parkolt és olyan fotó is nyilvánosságra került, amelyen a Jobbik elnöke egy bőrönddel érkezik a lakáshoz. Kedden pedig arról írt a Bors, hogy bár Molnár Enikő letagadta, hogy Jakab ezúttal is nála töltötte az éjszakát, később úgy menekítették ki a politikust a lakásból. Jakab Péter persze tagad és perrel fenyeget mindenkit, azt próbálja elhitetni, hogy csak munkakapcsolat fűzi a kabinetfőnökéhez, és egész éjszakákon át csak dolgoznak.