Vak vezet világtalant – Karácsony és Fekete-Győr elmebajnoksága
Még nincs, de előbb-utóbb valószínűleg lesz neve annak a kórképnek, amit a baloldal produkál a mániákus stadionozással. Karácsony Gergely ezúttal Fekete-Győr Andrással kapaszkodott össze, hogy hülyeségtornádóval tarolják le a Deák Ferenc teret, és az emberben akaratlanul feltör a nosztalgia. A '90-es és a 2000-es évek minden hájjal megkent szoci gazemberei ugyanis hiába az állampártból mentették át az egész hátországukat, legalább képesek voltak politikai stratégiát alkotni, és úgy hazudni, hogy ne essenek pofára az első kanyarban. Talán mégis így van jól azonban, és a baloldal vezetése teljesen fogalmatlan félértelmesek kezébe való, akikből a gazdáik azt gyurmáznak, amit akarnak, de a végeredmény szerencsére sosem lesz okosabb az alapanyagnál.
Az a Karácsony hiányolja az érdemi beruházásokat a folyamatosan felújítás alatt álló, szépülő Budapestről, akinek a kerületében arról kell naponta dönteni, hogy fejlesszenek vagy működtessenek, mert a kettőre együtt nincs pénz. Ő csak a stadionoktól berzenkedik most, amikor már mindenütt felépült, ahol Budapesten tervezték, és sehol sem egy erdő közepébe vájták bele, hanem a régi helyére húzták fel az újat. Karácsony valami ismeretlen stadionépítéseket emleget Újpesten meg a Hegyvidéken – természetesen katasztrofális erdőirtás árán. Csakhogy egy párját ritkító íjászpályát meg a Normafa-projektet csak az véli stadionépítésnek, aki beunicumozva gyakorolja a politikusi pályafutását, ráadásul a rettegett fakivágások kis területet érintenek csak.
Sosem utazott még másban a baloldal, mint demagógiában
A stadionépítéseket vagy-vagy jelleggel szembeállítani az egészségügyi ellátással, amikor kialakítás alatt állnak a centrumkórházak és a fővárosi ellátás újraszervezése, a faültetésekkel, amikor folyamatosak a faültetések, vagy az egyre növekvő szociális juttatásokkal maga a demagógia, az üres politikai fecsegés. Karácsony Gergelyhez viszont méltó, hiszen ő az, akitől kézzelfogható ígéretet még nem hallottunk azon kívül, hogy mindenhová kényszeresen fákat akar ültetni. Kampányol viszont azzal, hogy stadion nem épül majd Budapesten, amíg nincs minden kerületben CT, na meg, hogy a város legforgalmasabb kereszteződésében, az Astorián nem friss hegyi levegő terjeng. Nagyon kitalálta neki a kampánystábja ezt a kerületenként egy CT-gépet, el is mondja mindenhol, büszke rá, mint Horn Gyula a Jobbikkal összeálló MSZP-re. Azt viszont jó lenne tudni, hogy ha a polgármesterek gyöngyének ez ennyire fontos, akkor miért nem intézkedett öt év alatt, hogy ne egy lepusztult rendelőintézetbe kelljen begurítani Zuglóban a követelt, vadonatúj CT-t.
A foci akkor is népszerű, ha ők nem szeretik
Szóval Karácsony nem hiszi, hogy van olyan ember Magyarországon, aki örül az új stadionoknak. Mondjuk éppen ma este lesz a magyar–szlovák válogatott meccs a Fradi nemrégiben épült (egyébként klubmeccsekre is elég szépen megtelő) stadionjában, amelyre két óra alatt fogyott el a 21 ezer belépő. Belépőjegy nélkül maradt szurkolók tízezrei hallgatják a most főpolgármesterségre ácsingózó, de amúgy önmagát a kerületi polgármesterségtől a miniszterelnökségig bármire alkalmasnak tartó Karácsony szavait arról, hogy szerinte nincs szükség stadionokra. Reméljük, hogy Karácsony Gergely meg a sportellenességét a Nolimpia kampánnyal már bizonyított Fekete-Győr András az egész kampány során ilyen tisztes távolságra marad a valóságtól. Bőven elég, ha október 13-án jönnek rá, mennyi magyar ember szeret élőben focit nézni a végre európai színvonalú stadionokban.
„Újabb atlétikai centrumot” sem akar ez a jóember a Csepel-sziget északi csúcsába (nem, az sem Észak-Pesten van). Azt persze nem árulta el, hogy hol van már Budapesten egy világvároshoz méltó atlétikai centrum. Esetleg elmehetne megkeresni, Fekete-Győr segítségével. Csoda egyébként, hogy ez a két zseni egyáltalán megtalálta egymást a sajtótájékoztató kedvéért, és nem keverték össze Észak-Pestet Dél-Pesttel, a Városligetet a Múzeumkerttel, meg a Liliom utcát a VIII. kerülettel. Azért az kemény, amikor az ősbudai meg a vidéki fazon tandeméért aggódni kell Budapesten, nehogy „vak vezet világtalant” műsor legyen abból, ha egymáshoz dörgölődnek. Úgy látszik, a baloldaliság nem a legjobbat hozza ki az emberből. Abba meg már bele sem merünk gondolni, mi lenne, ha a Karácsony Gergelyt a világnak adó Nyírségben kéne így együtt eligazodniuk.
Tulajdonképpen jól fémjelzi Karácsony politikusi minőségét az az Orbán Viktort és Tarlós Istvánt ábrázoló papírszobor, amelyről a kampánynyitón őszintén reméltük, hogy egyszeri attrakcióról van szó. Az ellenzék főpolgármester-jelöltje azonban tényleg úgy hurcolja körbe fővárosszerte, mint a véres kardot, hogy ezzel szólítsa hadba Budapest szerinte elégedetlen népét, amelynek nem tetszik a közterek felújítása, a csodásan rendbe tett Margitsziget vagy a fonódó villamos, illetve a 4-es metró, amelyet baloldali városvezetés esetén alighanem még mindig csak ígérgetnének. Esetleg még letörhetné és megrugdoshatná a földön Orbán és Tarlós fejét, azzal sokat dobna a kampányán.
Fekete-Győr annyit ért a világból, amennyit a gazdáitól hall róla
Aztán amikor azt hisszük, már minden megalapozatlan hülyeség elhangzott, akkor jön a magyar belpolitika ötéves kisgyereke, Fekete-Győr András, aki szerint négy évvel kevesebbet élnek az emberek Budapesten, mert
kipufogógáztól szennyezett a város, és nincsenek fák, amelyek megkötnék a szén-dioxidot.
Lenyűgöző és sokat hallott adat ez a négy év, csak éppen sosem árulják el, hogy mihez képest élnek kevesebbet a budapestiek; a nők ugyanis egy, míg a férfiak két évvel élnek tovább Budapesten, mint az országos átlag. A kipufogógáz meg a szén-dioxid összekeverése és utóbbi halálokként való feltüntetése pedig már a szokásos fegyőrizmus, a bamba tekintettel, ám magabiztos hangon előadott ostobaság, amely az egymás mellé tett napelemeket is atomerőműnek hiszi. Itt tart tehát az ellenzék dinamikusabb része, azok a politikusok, akik nemcsak csücsülni próbálnak új ötlet híján a szocializmusból átmentett és elemeiben a 2000-es évekből megörökölt hálózatukon, az egyre gyengébb pozícióikba kapaszkodva. Karácsony és Fekete-Győr nemcsak mozgatják a szájukat, de legalább mondani is próbálnak vele valami kortárs dolgokat. Hát ilyeneket sikerül nekik.
