Pesti Srácok

Iparfejlesztés Erzsébetvárosban! Bitcoin-bánya a városháza alatt!

Iparfejlesztés Erzsébetvárosban! Bitcoin-bánya a városháza alatt!

El kell ismernünk a Demokratikus Koalíció képviselőinek, polgármesterének, országgyűlési és önkormányzati képviselőjének találékonyságát. Nekünk nem jutott volna eszünkbe az az iparfejlesztési projekt, amellyel az egyik DK-s javítani akarta a kerület, a saját és pártja sanyarú anyagi helyzetét. Hiszen a bevételekből – jó párttagként – bizonyára mikroadományokkal támogatta volna szeretett pártját is. A csepeli MSZP árnyéka messzire elér, az onnan igazolt gyurcsányista jól láthatóan hozta a csepeli pártszervezet átlagát. Áramlopás.

A bajt csak a rendőrség türelmetlensége okozta, ugyanis a hatóság nem akarta megvárni annak a közvetlen brüsszeli támogatásból tervezett napelemparknak az elkészültét, amelynek üzembe helyezése derült időben igazán hatékony bányászati tevékenységet eredményezhetett volna. Rút diktatórikus ármány ez is, nem más. Áramlopás. Nemcsak szeretett Niedermüller Péterünknek költi rossz hírét, hogy az önkormányzati áramot szorgalmasan konvertálták át bitcoinokká, hanem bizonyosan akadályozza a kerület gazdasági fejlődését is. Hogy fejlődjön így a kerület, ha a közpénzt (ez esetben közáramot) nem lehet korszerű projektekre felhasználni?

Azért felmerül néhány kérdés. Az ötlet és projektgazda hallott már a villanyóra néven közismert szerkezetről? Amivel a kapzsi szolgáltató az áramfogyasztást méri, hogy aztán a világkapitalizmus érdekében kifizettesse a fogyasztóval? Áramlopás. Milyen arcot vágott az önkormányzat gazdaságisa, amikor hirtelen jelentősen megnőtt a hivatal áramfogyasztása? Mit szólt a takarítónő, amikor meglátta azt az érdekes, zümmögő, a hőkibocsátása alapján leginkább fűtőtestnek tűnő szerkezetet az egyik iroda sarkában? Ment-e a légkondicionáló a szobában, hogy a képviselő kibírja odabenn? Mert akkor a légkondi fogyasztását is vele kell kifizettetni. Miből gondolta, hogy a Polgármesteri Hivatal áramfogyasztásának ipari méretű növekedése nem kelt gyanút? Állítólag már hetek óta ment a pletyka a kerületben, milyen vicces dolgot művel az egyik képviselő – hogyhogy nem szólt neki senki, hogy az egyik éjszaka bontsa már le a szerkezetet? Áramlopás. A polgármesternek, a többi eszes ellenzéki képviselőnek se szólt senki? Tényleg, mi volt az elképzelés? Az, hogy a bányászott pénzből közösen elmennek nyaralni valami meleg helyre? Vagy azt hitték, az önkormányzati áram ingyen van?

Helyszíni fotó.
PestiSracok facebook image

A DK-ból azóta önként távozó (haha), már ex-képviselő szerintem ott hibázta el a dolgot, hogy a lopást valamilyen ismeretlen okból – talán, mert Csepelen még hallott olyasmiről, hogy gyár, meg üzem, és talán gyerekként volt Bányásznapon is – valamiféle munkavégzéssel kapcsolatos dolognak képzelte el. A modern baloldalon az ilyesmi nem számít trendinek, korszerűnek, mert ha van bármiféle valós tevékenység, akkor annak nyoma marad, és esetleg a túlbuzgó ügyészség hajlamos a nyomokat felhasználni a bizonyítási eljárásban. Áramlopás. Borka-Szász Tamás munkát és tőkét fektetett a terve megvalósításába, több ezer dollárt költött számítógép-alkatrészekre, ácsolt egy szexi kis keretet fából, amellyel megspórolta a számítógépházat és ráadásul így a hűtést is megkönnyítette, mert ezek a gépek tepernek munka közben, mint az állat és melegszenek. Jó gazda módjára minden nap bejárt megszámolni a bitcoinokat, amelyeket aztán a csepeli szocialistáknál tanultak alapján és az ő kapcsolatrendszerük felhasználásával helyezett el valami érdekes helyen található bankszámlán.

Egyébként ezért van az, hogy az ellenzéki önkormányzatok egyetlen fejlesztési projektet voltak képesek megvalósítani idáig, azt, hogy biciklisávokat jelöltek ki bárhová némi sárga festék felhasználásával. Minimális anyagköltség és munka, maximális balhé, a Facebook meg úgyis eltünteti a legjobb hirdetőit kímélendő a biciklis gázolásokat, meg a negatív kommenteket.

Most már legalább sejtjük, hogy Simon Gábor is milyen fáradtságos munkával bányászhatta össze a NER elől rejtegetett kis vagyonkáját. Igaz, ott nem lett meg a bánya. Áramlopás.

Rájár mostanában a rúd a DK-ra. G. Zsolt olyan képekkel örvendeztette meg a vizuális beállítottságú közvéleményt, amelyek nők tízezreit riasztották el attól, hogy haladó férfiakkal randevúzzanak, vagy legalábbis elsőre jó irányba húzzák őket a Tinderen. Ha ez nem lenne elég, a polgármesterei olyan teljesítményt nyújtanak, amit Ferencünk az ország élén bemutatott, és akkor most jön ez a bűncselekmény, az áramlopás. Arról nem is beszélve, hogy mennyire balesetveszélyes volt ez a tevékenység, a túlforrósodott gépek rágyújthatták volna a városházát a jelenleg éppen erkölcsi felháborodásban leledző, mit leledző, pörkölődő polgármesterre és a sleppjére.

Mindenesetre most rácsodálkozhattunk arra – főleg a bölcs kerületi lakosok –, hogy miféle szemléletű emberekre bízták a lakóhelyüket. Itt az ideje a szekunder szégyennek, mert ez az alja mindennek. Áramlopás. Mi jöhet még? A földszinti mosdó csapjára dugott slaggal tölteni a terepjáró hátuljában lévő kannákat, mert a víz is drága? Hazavinni a vécépapírt? Stikában melegbárt nyitni a városházán? Vagy az nem a KariGeri programjának a zászlóshajója volt? És ezt se csinálta meg még. Pedig hogy vártuk!

Ez a cikk az áramlopásról szólt.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.