Az LMP elhelyezkedett Karácsony Gergely legkisebb zsebében
A párt jelenlegi vezetői Gyurcsány Ferenc valamelyik zsebét szerették volna, de annyira nem fontosak, hogy Ferenc magánál hordja őket. Mint ismert (a politika iránt túlságosan érdeklődők köreiben) az LMP az a párt, amelyet egy kivételével gyakorlatilag minden ismert arca elárult már. Schiffer András, a párt egyetlen igazi politikusának távozásával persze már végleg megszűnt az eredeti párt, de a nevet még bitorolják néhányan, persze csak azért, hogy alkalmas időben eladhassák valakinek. Valakinek, aki Ferenc nevében vásárol. Ez az ember jelen esetben az a Karácsony Gergely, aki azzal vált ismert politikussá, hogy levezényelte az LMP kettészakítását 2013-ban, a 2014-es országgyűlési választások előtt.
Karácsony azóta sem tudott értékelhető politikai teljesítményt felmutatni pártpolitikusként, az LMP szétszakítása után létrehozott Párbeszéd nem lett igazi párt, viszont olyan izmos külföldi kapcsolatrendszert tud felmutatni, mint a Momentum. Az LMP kamarakongresszusának mégis ő tudott lenni a díszvendége, mint az egybesült ellenzék potenciális miniszterelnökjelölt-jelöltje. Komoly matekozás előzhette meg a rendezvényt, hogy a megjelenő küldöttek száma és a terem mérete képes legyen a megfelelő sűrűség látszatának fenntartására. Az LMP nem egy tömegpárt na. Sosem volt az, de az újra és újra felmerülő MSZP-Párbeszéd-LMP egyesülés inkább a boldogult SZDSZ-MDF választási egyesülés kétségbeesését idézi fel inkább, mint egy felfelé ívelő politikai projekt kezdetét. Az LMP tehát visszatért a múltba és folytatja Karácsony Gergely politikai karrierjének további egyengetését.
Érdemes végiggondolni, hogy mi vezetett az LMP politikai halálához, az általa képviselt és választói támogatással is rendelkező politikai program totális megsemmisüléséhez. Az LMP egy mérsékelt baloldali zöld párt szeretett volna lenni, még a racionalitás "emberijogizmus" határozott képviseletével. Ökoszociális, ecoszociális, meg zöld, zöld, és zöld. Ja, és zöld. Kár, hogy ehhez elitet, értelmiséget és tagságot nem nagyon lehetett találni a posztgyurcsányi Magyarországon. A városi zöldek sosem értettek a vidék nyelvén és Karácsony Gergely budapesti városvezetésében visszaköszönő ötleteik a frászt hozták mindenkire, aki értette is, hogy miről van szó. Az LMP első lendületét baloldalisága mellett a kérlelhetetlennek tűnő antikommunizmusa adta, az hogy nem volt hajlandó kiegyezni az MSZP-SZDSZ konglomerátumban és az akörül működő hálózatokkal. Az LMP ekkor még a baloldalt akarta leváltani, hogy aztán leváltsa a Fideszt.
Ezt először kétségtelenül Karácsony Gergely akadályozta meg. Az LMP-ben benne volt, hogy az ellenzék vezető pártja legyen, akár valahol a szavazatok 20-25 százalékát megszerezve. Az ehhez szükséges politikát, stratégiát és embereket azonban mindig sikerült a lehető legrosszabbul megválasztani. Karácsony Gergely hiába undorodott jobban az MSZP-től, mint a Fidesztől, Gyurcsány Ferencet és az ő delejes személyiségét csak tudja szeretni. Ezt gondolom nem mondta meg az LMP tagságának 2013-ban sem. Ezt a Karácsony Gergelyt fogadja most vissza, öleli keblére, az MSZP-vel közösen, Gyurcsány Ferenc politikai érdekeinek megfelelően az LMP mostani vezetése.
Vagyis az LMP politikai elitje nem csak politikailag bukott meg, hanem sokkal inkább erkölcsileg is. Az LMP-t ugyanis eredetileg erkölcsi alapon hozták létre. Ezt a mostani vezetői nem is értik. Amikor Karácsonyék árulták el az LMP-t, ők voltak az elsők, ugyanúgy Gyurcsány Ferenc és társai érdekében tették, ahogy azt a Szél-Hadházy kettős is tette egy ciklussal később. Az LMP jelenlegi ismeretlen vezetői is Gyurcsány érdekeit szolgálják, csak nekik már a függetlenség látszatára sem kell adniuk. Párttagság és szavazók híján, csak a költségvetési támogatás szabályos elkönyvelésével kell foglalkozniuk, hogy a párt felszámolásakor ne kelljen aggódniuk. Persze még ez sem fog biztosan menni, hiszen a baloldali aktivisták nem a bizonylati fegyelemről híresek. Az ellenzéki összefogás nekik még csak nem is egy 2022 utáni LMP-frakció létrehozásáról szól, hanem csak talán három-négy politikus parlamenti túléléséről.
Az LMP 2014-ben és 2018-ban is ott állt a középpárttá válás kapujában. A mindenben mérsékelt politikai közép azonban mindenhol eltűnt már a nyugati demokráciákból. Azt pedig nem merték felvállalni, hogy valóban és teljes erővel szembefordulnak a posztkommunistákkal és a nyíltan magyarellenes liberálisokkal. 2014-ben nem csináltak elég markáns politikát, 2018-ban pedig már két agresszív politikai ámokfutó kezébe került a párt, akik Gyurcsányékat akarták felülmúlni a gyűlölködésben. Ennek már semmi köze sem volt a párt eredeti erkölcsi alapelveihez. Az ellenzéki szavazók több, mint fele sem akar a Gyurcsány-Dobrev kettősre szavazni, ha nem muszáj. Az LMP elmúlt évei már arról szóltak, hogy a Gyurcsánytól való megszabadulás lehetőségét is elvegyék az ellenzéki szavazóktól. Aki az LMP-re szavaz, az Gyurcsány Ferencre és Dobrev Klárára szavaz. És az ellenzéki szavazók számára nem is lesz más lehetőség a szavazólapon. Hacsak nem a Kétfarkúak. És ezt az ellenzéki szavazók meg is érdemlik.
