Pesti Srácok

Feri és Klára és a szétlopott falu

Feri és Klára és a szétlopott falu

„Klára közben befejezte. Gyér taps, erőtlenül lengetett szivárványos zászlók. „Én jövök”, gondolta Ferenc, miközben a hasáig húzta a susogóst. Kiállt a kocsma elé. „A Kapitány, rossz volt a Kapitány...” – kezdte el, aztán elsötétült a világ. Valaki fejbe verhette egy furkósbottal. „Hálátlan a világ”, gondolta volna, de közben leereszkedett a függöny. Az egész falura.” Publicisztika egy távoli faluról, némi általános tanulsággal.

A volt polgármester már megint részeg volt. Reggel elslattyogott a kocsmába, lenyomott pár stampedlivel, de délben már otthon horpasztott. „Mi az ebéd, Klára?” – ordított a feleségének, aki már nem is válaszolt. „Eh”, legyintett és cipőstől befeküdt az ágyba. Kettőig szunyókált, aztán visszaballagott az ívóba. „Egy féldecit, meg egy kisfröccsöt” – mondta a pultosnak. Nem fizetett. Régebben ő intézte el ezt a helyet a Sanyinak, megszerezve egy kis EU-s pénzt.

– dünnyögte magában, és elátkozta ezt az „aljas országot”.

PestiSracok facebook image

Aljas ország, mondott ennél cifrábbakat is, a haza szó sohasem jött a szájára. Maga is meglepődött akkor, amikor visszasétált a pulthoz, miután telerakta a vécét. Vigyorogva törölgette a váladékot a szája széléről, egészen sokan összegyűltek. Kiment a kocsma elé. Klára már ott állt. A kezében papír. „Te mi a francot csinálsz?”, dülöngélt a feleségéhez.

„Beszélni fogok, Ferenc.”

„Ferenc” – így. Már sohasem „Feri”. „Hát ezt te hogy képzeled?” – kezdett volna őrjöngeni, mire Klára leintette: „Hadd beszéljek, Ferenc.”

Csulázott egyet – sajnos ingre ment –, majd széles mozdulattal legyintett. Hányingere volt a féldeciktől, meg az egész helyzettől. Igaz, hogy gyüttment volt, és beházasodott Klára családjába – anyósa ’90 előtt a Művház vezetője volt, végül együtt játszották át maguknak –, de csak ő csinált meg itt mindent.

– büfögte fel a gyomrából.

Egy darab ideig várakozott a hatalomra. Anyósa először a volt szeretőjét tette meg polgármesternek – a félnótás Lalit –, de miután suttogni kezdték, hogy két faluval arrébb, ’86-ban ő verte agyon munkásőrként a Kovács-gyerekeket, sajnos le kellett váltani. Akkor jött ő. Tudott ám dumálni, csak úgy hülyítette az egész falut. Fejlődés, demokrácia, Európa, Nyugat, meg a többi. Lyukat beszélt a nyomorultak hasába.

Rég volt.

– szüttyögte magában, sunyin maga elé, de közben vigyorgott, és tapsolta Klárát. „Az én feleségem” – mondogatta, „beválasztották a Megyei Tanácsba!” Senki se figyelmeztette, hogy már önkormányzatnak hívják.

Visszagondolt a régi időkre. Eleinte minden jól ment, Klára családja – nagyapja volt a tanácselnök, ’56 után személyesen akasztatott fel két brigantit – az egész környéken uralkodott. Rokonuké volt a megyei lap, unokatestvérük vezette a rendőrséget, állítólag még titkosrendőrök is voltak a famíliában. Amit lehetett, kiszerveztek maguknak, egyre gazdagabbak lettek, Klára anyja közgazdásznak tanult, az apja külkeres volt, szépen épülgetett a birodalom, amikor a Ferike beházasodott. Megnyerő volt, mint a legtöbb narcisztikus, tudta, hogy kinek, mit kell mondania. Hamar népszerű lett a faluban, táncolt, bohóckodott, és persze sokat piált, a nép egyszerű gyermekeként tetszelgett. A falun belül mindig motorral járt, a Mercedest csak hosszabb utakra használta.

Persze megválasztották, papírforma volt. Ment is minden egy darabig, de aztán becsődölt a falu. Néhányan morgolódni kezdtek, ő meg rájuk küldte a régi munkásőrségből lett polgárőrséget. Megvakult, lesántult egy-két ember, de csak nem hagyták abba a lázadozást. Akkor Kláráékkal úgy döntöttek, hogy visszalép. Jött helyette a régi haverja, akit Nyugatra küldött a faterja, miután szétlopták a szomszédos falut. Tenyérbe mászó, szopott-gombóc feje volt, de a nép elfogadta.

– ezzel az egy szóval teleplakátozták a falut.

Hogy röhögtek a kocsmában, amikor magukban voltak. Mit tudták a hülye falusiak, hogy ezt a barmot csak azért vették fel a nyugati céghez, mert korábban együtt szerezték meg a helyi cukorgyárat. Aztán nem röhögtek, mert a helyieknek elege lett. Majdnem elüldözték őket a faluból. Feri anyósa azt mondta, hogy most akkor „illegalitásba vonulnak”. Vörös segély volt elég, a kapcsolatrendszer megmaradt.

Csak hát a Feri inni kezdett. Régen sem volt jóvágású gyerek, de a feje láthatóan megduzzadt, vörösödött, a beszéde sokszor érthetetlenné vált. Volt, akinek ez tetszett, de nagyon nem úgy tűnt, hogy újra megválasztják. Ekkor találták ki, hogy most akkor Klára ideje jöjjön. A Ferike csak szervezkedjen, hazudozzon, ócsárolja az ellenfelet, ebben ő volt a legjobb. Két feles között a saját anyját is eladta volna.

De elbuktak a Klárával is.

Aztán kifundálták, hogy ne őt, hanem a tiszteletes fiát indítsák el a választáson. „A haza mindenek előtt” – szónokolt az utóbbi, de szegény leginkább összevissza beszélt. Már a falu legnagyobb trógerei is legyintettek rá. Hetekkel ezelőtt látszott, hogy nem nyerhet. Előbb a náci Géza-gyerek állt ki mögüle, aztán Feriék is. Végül az amerikai befektetők is elbizonytalanodtak. Elég sok pénzt fektettek ebbe az egészbe, és arról volt szó, hogy a győzelem után átvehetik az újra elindított cukorgyárat. A fele a Feriéké lesz, a másik fele az övéké, ennek a nyomorult polgármesternek meg adtak volna egy kis alamizsnát.

– tűnődött Ferenc, miközben az összeverődött tömeg szélén oldalgó, bukott jelöltjüket nézte.

Klára közben befejezte. Gyér taps, erőtlenül lengetett szivárványos zászlók. „Én jövök”, gondolta Ferenc, miközben a hasáig húzta a susogóst. Kiállt a kocsma elé.

– kezdte el, aztán elsötétült a világ. Valaki fejbe verhette egy furkósbottal. „Hálátlan a világ”, gondolta volna, de közben leereszkedett a függöny.

Az egész falura.

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)