Pesti Srácok

Narkósok, posványos...

Narkósok, posványos...

Narkósok – így hivatkozott a budapesti hidakon tüntetőkre tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. Azóta is ettől van idegrángása az ellenzék megmondóembereinek, aktivistáinak és a függetlenobjektív sajtó (FOS) firkászainak. S közben előszeretettel posványosozzák Tusványost, ahol mindez elhangzott.

Azt a rendezvényt nevezik posványosnak, amely 25 éves múltjával nem pusztán az erdélyi magyarság legnagyobb rendezvénye, hanem a határokon átívelő össznemzeti gondolkodás szimbóluma. Amikor ezt a degradáló jelzőt használják, biztos nagyon viccesnek találják, iszonyatosan frappánsnak képzelik, önmaguk hatása alá kerülve büszkélkednek vele középszerű és annál gyengébb percemberek. Ez az igénytelen és tartalmatlan, óvodás szintű szófordulat kiválóan mutatja a teljes hazai baloldal szellemi színvonalát. És amikor egykori miniszterelnök-jelöltjük, Lattmann Tamás Facebook-oldalán is visszaköszön, akkor megállapíthatjuk, hogy újabb mélységet sikerült lefelé áttörniük.

Vajon mit szólnának, ha az ő szívüknek oly kedves rendezvényt, a nagyvállalatok, multicégek dolgozóit a május elsejei felvonulásához hasonlóan kötelező jelleggel kihajtó szivárványparádét, a Pride-ot simán csak fertőnek nevezné a jobboldali sajtó. Persze, volna rá igény, és nem is járna messze a valóságtól... De akkor sem nevezzük így. Megvan róla a véleményünk, el is mondjuk, amit természetesen ők is megtehetnek Tusványossal kapcsolatban. De posványnak nevezni több tízezer egészséges lelkivilágú fiatal összejövetelét... csávókáim, ez nagyon lent van.

És ezt a sértegetést úgy viszik véghez, hogy közben kiakadnak, lóbálják a morállóf*szt az ott elhangzottak miatt. Persze ahogy az évértékelőn, úgy itt is bármit mondhat Orbán Viktor, csakis a kötelező jelleggel, menetrendszerűen érkező felháborodások lehetnek az ellenzék reakciói. Csodálkoznék rajta, ha Orbán ezt nem tudná, sőt, ne tenne rá direkt még egy lapáttal, csak hogy triggerelje ezeket a szerencsétleneket. Akik persze a teátrális felháborodásaikkal szintén neki dolgoznak: olyanokhoz is eljut a beszéd híre és tartalma, akik amúgy nem szembesülnének vele.Európa megvédéséről, a fajok keveredésének megakadályozásáról szóló néhány mondatán akadtak ki a legjobban, és ez nemcsak itthon, de a nyugati sajtóban is heves reakciókat képes kiváltani a jóemberkedő, elkényeztetett, degenerált, agymosott, valóságtagadó globalisták körében. De egy másik félmondat az, ami sajátosan a hazai, azon belül is elsősorban a budapesti hólyag-értelmiséghez szól. Ráadásul ez teljesen spontán, tervezetlen volt, nyilvánvalóan nem része a beszéd eredeti szövegének, mivel egy váratlan incidensre adott válaszként érkezett.

PestiSracok facebook image

Az történt ugyebár, hogy román nacionalisták zavarták meg a beszédet olyan feliratokkal, hogy Erdély mindig is román volt és az is marad. Mondjuk, képzeljük el egy pillanatra, ha egy színromán rendezvényen 3–4 magyar aktivista mutatna fel hasonló transzparenseket, csak fordított tartalommal. Valószínűleg ott helyben verné őket agyon néhány szőröstalpú, a román sajtó epét hányna (minden oldalon), és a kisebbségekkel szembeni bánásmódra máskor oly érzékeny nemzetközi közvélemény is kiakadna. De itt most nincs számukra semmi látnivaló, a magyar közönség pedig nem bántotta az aktivistákat. Sőt, a miniszterelnök épp azt mondta a biztonságiaknak, hogy csak kíméletesen bánjanak velük, úgy, ahogy a narkósokkal a hidakon. Na, és ez a félmondat verte ki a biztosítékot haladóéknál.

Mi az, hogy narkósok tüntetnek? Így veszi semmibe a kormány azt a több százezer katást, akik a hangjukat hallatják a tüntetéseken – szól az ellenzéki narratíva. Csak hogy a parlamenti szavazást megelőző délelőttöt leszámítva, amikor még valóban voltak a tüntetők körében olyanok, akik konkrétan a kata-módosítás ellen, személyes érintettségből, gazdasági megfontolásból stb. tüntettek, már aznap délutántól kezdve ráült a tüntetésekre a politika. Egyrészt megjelentek az ellenzéki képviselők, és a kata-témát pillanatok alatt átállították Orbán-buktató üzemmódba. Ami egyből hiteltelenítette és kudarcra ítélte a megmozdulásokat, amint erről a múlt héten írtam is. De megjelent még egy hangadói kör is, főleg a hídlezárásoknál. Persze rajtuk sem lepődünk meg: a tüntetések örökös arcai, az önkívületben vonagló, ordító, balhézó „hivatásosak”. A narkósok. Zömmel huszonéves semmittevők, semmirekellők, akik betépve-beszívva O1G-znek, fújmagyarországoznak, fennhangon hirdetik a mindenszarizmus vallását. Azon kiakadni, hogy valaki narkósoknak nevezi a narkósokat... ez egy kiváló kommunista hagyomány, 1984 körül ezért tiltották be a Mozgó Világ folyóiratot. Mert néven nevezte a narkósokat, akik az akkori államapparátus szerint Magyarországon nem is léteztek. Szellemi örököseik most Orbán Viktorra haragszanak (és szeretnék őt is betiltani), amiért narkósoknak nevezte a narkósokat.

És hát tényleg ne játsszuk már el az ártatlant... ezek a valóban kábítószert fogyasztó, annak legalizálásáért is rendszeresen tüntető balhézók valóban hivatásosak. Hivatásos tüntetők, akik pénzért csinálják. Persze, hisznek is a kábítószerekben, meg tényleg utálják Orbánt – de szó szerint ez a munkájuk. Mindenféle himihumi civil szervezetektől kapnak pénzt, azért, hogy folyamatosan lázítsanak, cirkuszoljanak, destabilizáljanak. Nagyon komoly nemzetközi pénz és hálózat áll mögöttük, amelynek néhány prominens tagja országról országra vándorolva tűnik fel újra és újra, mindig az aktuális megmozdulásokon. Főleg, ha jobboldali, nemzeti kormány ellen lehet valahol tüntetni. Isteni szerencsénk viszont, hogy ahogy a genderelmebajra, úgy az antifák, antirasszisták, radikális zöldek és egyéb globalisták baromságaira sem vevő a magyar társadalom elsöprő többsége. Ami működött Amerikában, az nálunk esélytelen. Odaát sikerült föllázítani a feketéket, itthon nincs széles réteg, amely fogékony lenne a balhéra. (A cigányságot próbálták ugyan hergelni, de ez is kudarcra van ítélve, erről jövő héten írok...) A hivatásos tüntetők, baloldali politikusok és megmondóemberek egymást tudják csak felspannolni, és egy egyre szűkülő buborékban, egyre kisebb visszhangkamrában, egyre jobban eljelentéktelenedő Facebook-csoportokban hallja csak meg bárki is a hangjukat.

Lehet tehát posványosozni, kiakadni a „narkósok” meg a „fajkeveredés” hallatán, lehet tüncikézni, hídfoglalni, O1G-zni rogyásig... de néha azért nézzetek a táblára!

Vezető kép: Cseh Katalin (a tipikus kisadózó), a Momentum EP-képviselője a kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) módosítása ellen tiltakozók demonstrációján a Margit híd pesti hídfőjénél 2022. július 12-én. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.