Kék szalaggal és kétmilliárdnyi guruló dollárral a korrupció ellen – Márki-Zay Péter az összevissza beszéd csapdájában
Nincs az a törvényszék, amely kellő szigorral meg tudná ítélni azt a csalárdságot, amit Márki-Zay Péter és stábja tett! A törvényesség ez esetben csak részletkérdés, a lényeg a külföldi befolyás, a magyar érdekek feladása, a nagyhatalmak előtti hason csúszás és a sokakban joggal felmerülő hazaárulás minősített esete. Mindezért is zavarba ejtő az a képmutatás, ahogy Márki-Zay nyíltan megvallja, hogy – a törvényeket kikerülve – közel kétmilliárd forintnyi támogatást kapott Amerikából, majd vállát megrándítva, a kék szalagot ismét a szíve felé tűzve megy tovább és mondja, csak mondja, hogy ő az ezeréves magyar történelem legkorruptabb kormánya ellen küzd. A szövetségesei meg csak pislognak. Vajon tudtak erről?
Még mindig képes meglepetést okozni a bukott miniszterelnök-jelölt! Tudtuk és mondtuk, de állandó volt a cáfolat, most meg úgy nyilatkozik Márki-Zay Péter a külföldről érkező pénzekről, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne. Nagyhatalmak valóban szoktak pénzt adni a helyi érdekkijáróiknak, néha még közvetlenül a politikai versenyfutásba is beavatkoznak – ezen nincs mit csodálkozni! Ez ősidők óta így megy. Ahogy természetes az is, hogy nálunk is akadtak olyan politikai közösségek, amelyek elfogadták ezt. De hogy erről egy vezető politikus ilyen nyíltan valljon, az tényleg példa nélküli. Ahogy az is, hogy jól láthatóan még mindig nem tudja azt, hogy mi ezzel a baj!
Amerikából jöttem, mesterségem címere...
Mikor Márki-Zay Amerikában szövetségeseket vagy éppen támogatókat keresett, felhasználva egykori életterének minden kapcsolatát, azzal semmi gond nem volt. Ahogy azzal sincs probléma, hogy meg is találta a demokrata párt balszélén a saját szövetségeseit. (Bár abban van némi ellentmondás, hogy ennek ellenére folyamatosan jobboldalinak mondta és mondja magát.) Végül az sem zavar senkit (és miért is zavarna?), ha van olyan politikai cél, ami megegyezik egy amerikai csoport érdekeivel. A probléma ott kezdődik, amikor egy magyar politikus arra kap pénzt, hogy itthon olyan célokat valósítson meg, ami a külföldi donoroknak érdeke, a magyaroknak viszont nem.
És akkor innen lehet megfejteni azt a sok-sok látszólag sületlen mondatot, amit összehordott a kampány során!
Mikor Márki-Zay Péter az egészségügy magánosításáról, a rezsicsökkentés eltörléséről, a bevándorlás pozitív hatásairól, az Ukrajnába való fegyverszállításról beszélt, akkor nem a magyar állampolgároknak, hanem a külföldi donoroknak üzent. Majd bement az ATV-be és mindent letagadott, sőt, ha kellett, akkor ráígért – mert ilyenkor viszont a magyar szavazókhoz szólt. Legalábbis megpróbált.
Márki-Zay „pechje” csupán annyi volt, hogy a jobboldal sikerrel tudta bemutatni azt a dichotómiát, amit a külföldi érdekköröknek való megfelelési kényszer a baloldalon szült, illetve a magyar szavazó is átlátott a szitán.
(Érdekes adalék ehhez, hogy az ellenzéki szavazók nagy része elfogadta a nyugati minták másolása mögötti érdekek jelenlétét, csak éppen bizonyos mértékig jónak, üdvösnek, de legalábbis hasznosnak tartotta azt a jövőnkre nézve.)
Így már érthető, hogy miért mondott Márki-Zay Péter egyszer A-t, aztán B-t, majd mindennek az ellenkezőjét. Végül az lett a tragédiája, hogy belezavarodott ebbe a kettős, hol ide, hol pedig amoda megfelelő beszédbe. Így lett összevissza beszéd a kampánya.
Márki-Zay Péter kijátszotta a törvényeket
A bukott baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje által alapított Mindenki Magyarországa Mozgalom nem párt, hanem „civil” szervezet. Legalábbis papíron. Ezért az Amerikából érkezett pénz kampányra történt felhasználása nem sértheti a párttörvényt. Elvileg. Ez azonban nem más, mint a törvény kijátszása, és mivel egy civil szervezet fizette ki a pártszövetség egyes kampányszámláit, így ez többféle bűncselekmény megalapozott gyanúját is felveti.
Részletkérdés, illetve majd jogi finomhangolás kérdése lesz, hogy pontosan milyen törvényeket sértett meg, de az biztos, hogy felelősségre lesz vonva.
Be kell csukni a kiskapukat! Ahogy ezt mindenhol megteszik.
Most, miután nyilvánvalóvá vált, hogy Márki-Zay mozgalmát Amerikából pénzelik, érdemes lenne újra feltenni néhány kérdést.
Kezdhetnénk esetleg azzal a legegyszerűbb eldöntendő kérdéssel, hogy vajon Gyurcsány, Jakab és Karácsony, vagy éppen a momentumos morálbajnokok tudtak-e arról, hogy Márki-Zay Péter „civil” szervezete közel kétmilliárd forintnyi külföldi támogatásból finanszírozta a közös kampányt?
Mert ha tudtak róla, akkor asszisztáltak a törvények kijátszásához; ha pedig nem, akkor hülyébbek annál is, mint ahogy viselkedtek és nyilatkoztak ezen vádak elhangzásakor.
Márki-Zay valójában most semerre sem tud elszámolni a pénzekkel. Nem tudja az amerikaiaknak azt mondani, hogy ez nekik jó befektetés volt, ahogy a szövetségeseinek sem, hogy honnan és mire ment el a pénz. De a legsúlyosabb mégiscsak az, hogy a magyar emberek felé sem tud elszámolni azzal, hogy miért és mire fogadta el a külföldi támogatást.
Kék szalaggal a korrupció ellen?
Mindezek után tényleg arcpirító az, ahogy Márki-Zay Péter továbblép. Vérlázító, hogy míg a külföldi donoroktól – a törvényességet megkerülve – elfogadta a támogatást és elszámolni nem tud vele, addig továbbra is a korrupció élharcosaként tetszeleg.
Vagy ahogy ő maga szokott fogalmazni:
harcot hirdetek az ezeréves magyar történelem legkorruptabb kormánya ellen.
Ilyenkor azért lepereg a szemünk előtt az a bizonyos ezer év, benne minden koronás fő, kormányzó és miniszterelnök... Vajon mire gondolt a költő?
És a végére még egy kis adalék!
A minap tetten érték, majd letartóztatták Márki-Zay Péter roma vezető támogatóját, mert állítólag pénzért árulta az elnöki pozícióját. A képmutatás csimborasszója, hogy mindezek mellett és túl, még mindig ott lóg a közélet tisztaságát jelképező kék szalag a szíve felett.
