Ki is támogatja Putyint?
Dühítő olvasni, hogy az Európai Unióban egyes politikusok rosszallásukat fejezték ki amiatt, hogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal tárgyalt kínai látogatása során. A magyar miniszterelnök elmondta, hogy a béke előmozdítása érdekében beszélt az orosz elnökkel, és még Emmanuel Macron is hasznosnak nevezte a találkozót, mégis több kormányfő is kötelező hisztirohamot kapott a megbeszélés miatt.
Úgy vagdalkoznak Magyarországgal szemben, hogy közben az európai uniós országok több mint 10 milliárd euró értékben vásároltak nikkelt és titánt Oroszországtól, így pénzelve Putyint. De a kétszínűség netovábbja az is, hogy miközben az európai vállalatok oroszországi kivonulást ígértek, szinte senki nem ment sehová, és szép profitra tettek, tesznek szert Oroszországban. A legdurvább nyilatkozatot Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök tette, aki elmondta, hogy Orbán Viktor
amit Putyinnal csinált, az egy középső ujj az összes katonának és ukránnak, akik nap mint nap meghalnak.
A luxemburgi mellett a lett és litván miniszterelnök is felháborodott a találkozón. A litván elnök például azt mondta:
Több mint furcsa azt látni, hogy flörtölni kezdünk egy olyan rezsimmel, amely kegyetlen atrocitásokat követ el Ukrajna területén.
Ezek ugye ugyanazok az országok, amelyeknek azzal viszont semmilyen problémájuk nem volt, hogy a városaikban a Hamász palesztin terrorszervezet Izrael elleni terrortámadását követően szimpátiatüntetéseket tartottak. Ezek a vezetők mind engedélyezték országaikban, hogy ilyen terrorünnepre sor kerülhessen. Ezek szerint a Hamász támadása nem számított „kegyetlen atrocitásnak”, és az izraeli civilekért és katonákért nem annyira kár, mint az ukrán katonákért.
Szerintünk meg minden emberéletért kár, a katonákért is, de a civilekért még inkább.
De érdemes további ellentmondásra is felhívni a figyelmet. Néhány nappal ezelőtt írt arról a Magyar Nemzet, hogy az Európai Unió továbbra is számos "kritikus fontosságúnak" nevezett ásványi anyagot vásárol Oroszországtól. Olyanokat, mint a titán vagy a nikkel. Csak az elmúlt másfél évben 13,7 milliárd euró értékben importáltak az unió tagállamai ezekből a nyersanyagokból. A cikk arról is beszámolt, hogy ezzel nemcsak Oroszországot, hanem olyan Putyin-közeli vállalkozókat is finanszíroznak, mint Szergej Csemezov vagy épp Vlagyimir Potanyin. Vagyis maga az Európai Unió és annak tagállamai fizetik Oroszország és „Putyin háborúját”. A szankciók ellenére, más úton mégis rengeteg pénzhez juttatják az oroszokat.
Mégis a magyar miniszterelnök tárgyalásával van bajuk, aki egyébként minden előzetes egyeztetést lefolytatott a találkozó előtt az EU és a NATO vezetésével.
A kétszínűség netovábbja az is, hogy bár az európai és amerikai vállalkozások papíron szolidaritást vállaltak Ukrajnával és elvileg elhagyták Oroszországot, a valóság azonban az, hogy nem mentek sehova. A HVG írta meg, hogy az európai uniós cégek mindössze 8,3 százaléka ment el végleg Oroszországból. Ennyit a bojkottról. Vagyis képmutatás volt az egész. Csak ugye azzal nem számoltak, hogy Putyin bosszút áll rajtuk. Egy tavalyi döntés értelmében a barátságtalan cégek nem vihetik ki Oroszországból az osztalékukat. Az orosz gazdaságból ezek a cégek 199 milliárd dollár bevételre és 18 milliárd nyereségre tettek szert, azonban a pénzeket nem tudják kivinni az országból. Ez lehet, hogy fájdalmasabb következmény, mint a tizenkettedik, Oroszországgal szembeni szankciócsomag, amely a fűtőtestek, szögek, gombostűk és varrótűk Oroszországba irányuló exportját tiltja be. Észhez kéne térni, és mindenkinek, nemcsak Orbán Viktornak kellene a békén dolgoznia.
Vezető kép: A palesztinokat támogató tüntetés a hollandiai Amszterdamban 2023. október 15-én. Fotó: MTI/EPA/ANP/Robin Van Lonkhuijsen
