Pesti Srácok

November 4. – Tiszta szívvel szeressük és tiszteljük szabadságharcosainkat!

November 4. – Tiszta szívvel szeressük és tiszteljük szabadságharcosainkat!

Ha október 23-a ünnepnap, hisz megidézzük hőseinket, akkor november negyedikén egyenes gerinccel gyászolunk, egyúttal büszkeséggel és méltó módon emlékezünk. Siratjuk az áldozatokat, de csodálattal adózunk bátorságuk előtt, hisz egy vérből valók vagyunk, ami kötelességet ró ránk. És ha nem is érünk fel nagyságukhoz, ma sem hajolhatunk meg a birodalmi gőg előtt. A hitszegőket, az árulókat megvetjük, a szabadságharcosainkat tiszta szívvel szeretjük, mert szabadságszerető nemzet vagyunk. Most nem azt kell tennünk, amit elődeink tettek – mennyivel könnyebb dolgunk van… köszönjük ezt meg 1956 hőseinek –, hanem abban kell hinnünk, amiben ők hittek. És mindig készen kell állnunk!

1956 november negyedikén, hajnali négy óra körül indult meg a szovjet hadsereg inváziója. Az ágyúdörgésre és tankok százainak fülsértő hangjára ébredő ország néhány órával később már a titokban Moszkvában járt Kádár János „kormányának” felhívását hallgatta, melyben bejelentették, hogy az október 23-i tömegmozgalom „fasiszta felkelés” volt, ezért kell a szovjet csapatokat „segítségül” hívni.

Ekkor vált világossá, hogy a forradalom szabadságharc is egyben. Küzdelem a gonosz birodalma és az azt kiszolgáló helytartóik ellen.

Ma is vannak birodalmak, ma is kell küzdenünk a szuverén, saját tengelye körül forgó Magyarországért, de ’56 hőseinek köszönhetően nekünk sokkal könnyebb dolgunk van – nem kell életünket feláldoznunk! Örök hálával tartozunk nekik ezért.

PestiSracok facebook image

Ahogy a magyarság története csordultig van hősökkel, azaz főszereplőkkel, úgy epizódszerep is jut egy-egy árulónak. A ugyanis nincs meg a rossz nélkül, ahogy a szabadságharcossal szemben is ott áll a hitszegő. Akkor Moszkvával, a szovjet tankokkal és a kommunistákkal, ma Brüsszellel, a ránk zúduló alattomos internacionalista tömegkultúrával és a külföldről pénzelt magyar nyelvet beszélőkkel kell szembeszállnunk. Mennyivel szerencsésebbek vagyunk, mennyivel könnyebb nekünk! Köszönjük!

Köszönjük azoknak a férfiaknak és nőknek, fiúknak és lányoknak, a pestisrácoknak, az országszerte saját otthonaikat védő magyaroknak, akik félelmet nem ismerő bátorsággal harcoltak! Azoknak, akik feláldozták egyetlen kincsüket, az életüket, a mi szabadságunkért.

Ez a nap róluk szól, mert szabadságszerető nemzet vagyunk, így tiszta szívvel szeressük, tiszteljük és csodáljuk szabadságharcosainkat!

A magyarság története a megmaradás históriája is egyben. A megmaradáshoz pedig szabadságra van szükségünk. Nem a te, vagy az én szabadságára, hanem a mi szabadságunkra.

Elfogultak vagyunk. Aki nem elfogult, az önsorsrontó, vagy gyáva, rosszabb esetben áruló. De lehet, hogy egyszerűen csak ostoba. Elfogultságunk azonban nem komiszságon nyugszik, hanem lojalitáson és elkötelezettségen. Aki nem lojális és nem elkötelezett a mi szabadsága mellett, az seholsincs ember. Mi magyarok vagyunk és Magyarországon élünk. Szabadok vagyunk és szabadon cselekszünk. Szabadon élhetünk. Köszönjük!

Ami elmúlt és értékes volt, azt ismét a közösség részévé kell tennünk! Ezért tartunk ünnepeket, megemlékezéseket. Abban reménykedünk, hogy a múlt nemes pillanatai ma is velünk élnek. Tovább élnek. Bennünk és gyermekeinkben.

Az 1956-os szabadságharc ma is tanít minket. Önfeláldozásra, küzdeni tudásra.

Hazaszeretetre.

(Vezető kép: Wittner Mária és Sticker Katalin 1956., MTI)


November 4., Halhatatlanok napja – Csík János zenekarával, családi nappal és neves felszólalókkal tisztelgünk 1956 hősei előtt

Jöjjön el a PestiSrácok.hu és az OIKOSZ Alapítvány Halhatatlanok napja című megemlékezésére és családi napjára november 4-én, szombaton! A családi nap 12 órakor kezdődik a budai Bem József téren, 56-os pesti srác hagyományőrzők részvételével, korabeli fegyverek és relikviák bemutatójával, barikádlövészettel, a Honi felderítés élő felvételével, videóműsorokkal. Az emlékműsor 17 órakor indul CSÍK JÁNOS és zenekara, illetve ŐZE ÁRON színművész közreműködésével, majd 19 órakor zárul a hagyományőrzők tisztelgő díszlövésével. Felszólal VARGA JÁNOS Corvin közi szabadságharcos, POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS nemzetpolitikáért felelős államtitkár, KOVÁCS ISTVÁN, Erdély unitárius püspöke, BORVENDÉG ZSUZSANNA történész, illetve SZABÓ GERGŐ, főszerkesztő-helyettesünk. Köszöntőt mond: STEFKA ISTVÁN.

A megemlékezés részleteiről

ITT

olvashat.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.