Magyar Péternek Gyurcsány Ferencet kell legyőznie, ha az ellenzék vezére akar lenni
Ez nem egy magától értetődő tény megállapítása, hanem a feladat nagyságára való rámutatás. Gyurcsány nem azért az ellenzék meghatározó figurája, mert a körülmények szerencsétlen összejátszása következtében egy körülbelül 15 százalékos párt lehet az ellenzék vezető ereje, hanem mert egyrészt a magyarországi ellenzék ennyire tagolt magától, másrészt mert Gyurcsány Ferenc a csúcsformájától nagyon messze, kora reggel, fejfájósan is képességesebb ember, mint az összes volt és jelenlegi társelnök együttvéve.
Ha valaki nem emlékezne, Ferenc egy kabaré keretében búcsúzott 2009-ben, és a miniszterelnök-válogató végén a nemzetre hagyományozta Bajnai Gordont. Nyilván azért őt, hogy nehogy az utódja belerondítson az ő dicsőséges visszatérésébe. A sors azonban azóta is mindenféle akadályokat állít Ferenc elé, amelyek megakadályozzák a főhatalom visszaszerzésében. A fő akadály persze Orbán Viktor, de Ferenc tudja, hogy a remélt visszavágó előtt még az összes potenciális kihívóját le kell vernie. Gyurcsány az elmúlt 15 évben minden elé kerülő akadályt sikeresen lerombolt valahogy, viszont igazából túl nem jutott egyiken sem.
Gyurcsány a másodosztály sztárja, kiemelkedik a mezőnyből, de a közeg mindig újra és újra visszahúzza a kis pártok társelnökeinek Signal-csoportjába. Az elmúlt másfél évtized minden egyes országos választása úgy is értelmezhető, mint Gyurcsány Ferenc küzdelme az ellenzéki dominanciáért. A teljes ellenzéki mezőny tényleg nem Orbán Viktor és a kétharmadok miatt depressziós, hanem azért, mert ők még Ferencen is képtelenek túljutni.
Ehhez képest ma mindenki Magyar Péterről beszél, aki semmiféle szerepet nem fog játszani az önkormányzati választásokon, legfeljebb a fővárosban kaparhat magának valamit, és aki egy hülye nevű párt logója alatt fog listát állítani az európai parlamenti választásokon. Az "elemzők" azon álmodoznak, hogy Magyar Péternek van esélye Orbánt és Gyurcsányt egymásra tolni és kvázi rendszerellenzékként egyszerre legyőzni őket, vagy legalábbis látható méretű szeletet hasítani az ellenzéki tortából.
Érdemes Magyart és Gyurcsányt – és persze szegény MZP-t – összehasonlítani a politikai pályájuk kezdete alapján. Ferenc is jól nősült, viszont ebből kifolyólag hozományként hatalmas hálózatot kapott nászajándékul, de így is évekig tartott a szocialista párt meghekkelése. Ferenc kommunista és posztkommunista (orosz) alapanyagból készült, de lényegében magyar termék, önjáró, mindenért "megdolgozott", nem okolhat mást, csak magát a vereségeiért sem. Minden más, jelenleg az eredményjelzőre akár csak jelzésértékkel is feliratkozott párt viszont lényegében külföldi termék, szinte mindegyikben van külföldi pénz és külföldről importált politikai "innováció".
A franciák már Medgyessy mögött is megjelentek mint "támogatók", a német szolgálatok és politikai pártok is szerették itthagyni a kezük nyomát a pártrendszeren, az amerikaiak pedig mindig mindenütt ott akarnak lenni és nagyon megsértődnek, ha valahonnan, akár a házigazda hálószobájából is kitessékelik őket, amikor az aludni tér. Sajnos az EU-ban és a liberális nemzetköziségben pontosan olyan hagyomány a befolyásolás, mint bármikor, bárhol másutt. Az sem újdonság, hogy a rablók megsértődnek, ha nem hagyják őket rabolni. Ilyen a világ.
Ezzel arra akarok utalni, hogy ahogy MZP-t is nyilvánvalóan külföldről injektálták a magyar ellenzékbe, úgy Magyar Péter felemelkedése sem az illető zsenialitásának köszönhető. Komoly szakmunka van benne: megtapasztalhatjuk, hogy milyen az, amikor egy fizetős mesterséges intelligencia turbóz fel valakit. Régen azt mondták, ötmilliárd forint kell ahhoz, hogy valaki a semmiből felépítsen egy országos lefedettséggel rendelkező igazi pártot; most, az MI korában elég az összeg néhány tíz százalékát a közösségi média meghackelésére vagy megvásárlására fordítani, és minden sokszor csalódott ellenzéki szavazó, akinek nincs tartós szerelme a politikusok között, érted fog rajongani. Kétségtelenül új helyzet van: ehhez a hisztihez kisebb méretben és egy igazi országos választás előtt MZP-nek több hónap kellett, ráadásul őt Dobrev Klára mellől kellett kiválasztani, ami azért megkönnyítette az előválasztók dolgát.
Élőben néztem meg annak idején MP első fellépését, és bevallom őszintén, nem láttam benne a potenciált, csak a durva önleleplezést, az ellentmondásokat és azt, hogy hihetetlen becsvágy fűti ezt a magát bántalmazottnak érző férfiút. Az elmúlt hetekben ez az ember egyszer nem játszotta ugyanúgy ugyanezt a szerepet, és szinte minden nap újraírta a történetét. Mintha nem írták volna bele a mesterséges intelligencia programjába, hogy legyen koherens az előző napi munkájával. De hát láthatóan nincs is erre szükség, hiszen ha az MI minden nap a közösségi médiában aktuálisan tapasztalható hangulatra reagál, akkor lehet bízni abban, hogy MP aznapi produkciójának érzelmi hatásai legyőzik az elemi racionalitást is.
Ez egyúttal megmagyarázza azt is, hogy miért nem érinti ez meg igazán a Fidesz-tábort, mert az ellenzéki hiedelmekkel szemben a Fidesz a valóságos választói tapasztalatokra építette a kampányait és a közösségét, illetve teljesen más kontextusban használja az érzelmeket. Nem az indulatokra, hanem a biztonságra épít.
Ha minden jól megy, akkor számunkra most jött el az a bizonyos kávézgatós időszak. Magyar Péter nyomulása elérte Ferenc ingerküszöbét. Ne feledjük: Ferenc Péterhez képest egy megbízható családapa, egy koherens kommunikátor. Sokat tanulhatunk majd abból, hogy Ferenc miként rendezi le ezt az ügyet: tele vannak a politikai temetők és a parkolópályák olyan ellenzéki politikusokkal, akik kikezdtek vele.
Azzal, hogy Magyar Péter egy fura nevű (tudjuk, eredetileg mire létrehozott) párt logója alatt indul az EP-választáson, azt üzeni az ellenzéknek, hogy legyőzi őket. Nem akar tárgyalni, nem akar egyezkedni. Sokféle hatás és erőforrás jelenik meg mögötte, pontosan annyira, tehát egyáltalán nem uralható, mint MZP. A gazdái vele is törököt fogtak. De azért legyünk résen: rengeteg tartalom nélküli jelenség okozott már kárt az európai politikában, főleg az elmúlt egy évtizedben.
Vezető kép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
