Pesti Srácok

Gyermekvédelmi halálkufárok

Gyermekvédelmi halálkufárok

A gyermekvédelmi törvény parlamenti vitája számos kérdést felvet. Többek között azt, hogy miért nincs egy nemzeti konszenzus, miért nem kerülnek bele az ellenzék meglátásai is a javaslatba. A válaszhoz érdemes megkérdezni például a momentumosokat, akiknek annyit sikerült a diskurzushoz hozzátenniük, hogy Cseh Katalin (orvosi végzettséggel) a botmixerezéshez volt képes hasonlítani az abortuszt, Donáth Anna pedig hiába lett szülő, érzékenysége nem sokat változott: egy, az élet és halál között ingadozó gyermekről is Orbán jut eszébe. Meg a gyűlöletpolitika, amelyet a pedofilok listázásában, valamint a gyermekek szexualizálásának tilalmában látnak. Véletlenül sem a magzatok botmixerezésében.

Mondhatnánk, hogy gyermekvédelmi szempontból az ellenzéki térfélen eddig egy releváns hozzászólás volt: ez váratlan módon Magyar Pétertől érkezett, aki szerint nem kéne a gyerekeket DK-s plakátok közelébe tolni, mert megállnak a fejlődésben Dobrev Klára látványától. És akkor Gréczy Zsolt fotósorozatáról még nem is beszéltünk. Ezzel ki is fújt a történet, hiszen azt nem tudom, mennyivel egészségesebb egy Dobrev-plakát látványánál, ha gyerekünk anyját a biztonsági személyzetnek kell kimenekítenie, mert apa éppen hőzöng, meg autós üldözést játszik...

Ha már szóba került a DK, érdemes felidéznünk, hogy az ő ősbűnük valójában nem(csak) a gyermekvédelmi törvény leszavazásában, vagy az előnytelen plakátok gyártásában rejlik. Valójában a Demokratikus Koalíció alapító-elnökének, Gyurcsány Ferencnek a kormánya volt az, amely gondoskodott a teljes ágazat társadalmi és anyagi megbecsültségének leértékeléséről, az infrastrukturális és jogszabályi környezet teljes lepusztulásáról. Azt a gyermekvédelmi rendszert, ahol a bántalmazott gyermekeknek és szülőknek legfeljebb azt javasolták, hogy béküljenek ki, a mediáció pedig semmibe tartó, a körülményeket teljesen figyelmen kívül hagyó kényszermediációs eljárásokon alapult, amelyen a mélyen alulfizetett szakemberek akartak a legkevésbé részt venni. Rossz, a mai napig visszatartó erejű emlékként él a magyar társadalomban.

A politikai generációváltás elhozta Magyarországra is a „zöldeket”, akik forradalmi családpolitikával álltak elő: nem kell jogszabályozás, vagy infrastrukturális háttér, ha nincs családod. Minek vállalna egy magyar család egy bolygógyilkos, két lábon járó, üvöltve síró karbonlábnyomot, ha egyszer éppen elég gyerek születik a harmadik világbéli országokban. Családi közösség? Vérség? Ugyan már, avítt eszmék! Darab-darab, majd importálunk teljesen idegen kultúrájú embereket, akiknek a szocializációjuk alapját a kultúránk eltörlése jelenti. Ebben mondjuk hasonlítanak a sötétzöld politikusokra. Mi baj lehet ebből? Rá lehet ülni a szőnyeg alá söpört demográfiai válságra, miközben a homokba dugjuk a fejünket azon problémák elől, amelyek a harmadik világban a népesedési krízis mellékzöngéjeként valóban megtekerik a Föld klímaváltozását.

PestiSracok facebook image

Végezetül a halálkufárok, az átcsomagolt szélkommunisták azok, akik a leghangosabban követelik a gyermekvédelmet. A bőnyi iskolában két kisgyermek között történt késelés után minden jóérzésű embernek az jutna eszébe, hogy jókívánságokkal halmozza el az áldozatot, legfeljebb feltegye a kérdést, miképpen került egy 12 éves gyerekhez az iskolában egy kés. Donáth Anna azonban ehelyett megpróbált politikai tőkét csinálni egy megkéselt gyermekből.

Donáth nemcsak a senki által elő nem hozott „faji kérdést” kezdte egyébként teljesen indokolatlanul boncolgatni, hanem a felelősség kérdését is. Meg is találta, mégpedig a gyűlöletpolitikában, amelyet a kormány képvisel. Donáth Anna szerint tehát ez áll a megdöbbentő eset mögött. A pedofilokat visszaszorító törvénycsomag? A családvédelmi intézkedések, esetleg a bántalmazott gyermekek védelmére létrehozott infrastruktúra fejlesztése? De véletlenül sem az, hogy kolléganője például botmixerezésnek titulálta az abortuszt, az biztosan nem vulgarizálta a közbeszédet, relativizálta a gyermekgyilkosságot. Boldogság ilyen felelős politikusokat hallgatni a gyermekvédelemért tüntetni.

És hogy mi a közös ebben a sok baloldali szereplőben? Hogy amikor ott a lehetőség, hogy nulla munkával, alapvető emberi gerincességből egy igent nyomjanak az Országgyűlésben, csak jönnek az egyrészt-másrésztek, a pedofilok mosdatása, a gyermekgyilkosságok relativizálása. Majd az egésznek a csúcsán a megfejtés, hogy valójában a gyermekvédelem kirekesztő, mert olyan kisebbségeket bánt, mint a pedofilok. Hát nem teljesen világos?

Szörnyek járnak odakint. És az ellenzéki padsorokban ülők közül senki nem akarja eltüntetni őket.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról
Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.

5+ 1: Nyeremények bűvöletében, avagy az Ötöslottó történetének legjei

Exkluzív 2017 április 6.
A hazai szerencsejáték történetében kiemelkedő év a 2017-es, ugyanis 60 esztendős lett Magyarország legnépszerűbb lottójátéka, az Ötöslottó. A PestiSrácok.hu ezen kerek évforduló alkalmából egy négy részes cikksorozattal igyekszik kideríteni a játék sikerének titkát. Olyan érdekes információkat, adatokat és személyes történeteket elevenítünk fel, amelyek garantálják a lottótörténeti időutazást. Sorozatunkban szó lesz a legnagyobb nyertesekről, a nyereményekről, a szelvényről, a lottózókról, a sorsolásokról és a játék összetéveszthetetlen arculatáról is.