Győzzük le Oroszországot, de kézigránátdobás az ne legyen!
Ugye azon már meg sem lepődünk, hogy a legnagyobb háborús uszítók vannak felháborodva a legjobban a kiképzési baleset miatt? Szándékos az eufemizmus ez, mert még leírni is nehezünkre esik ezeket a sérüléseket, ugyanis akkor végig kell gondolnunk minden következményt és szembesülnénk azzal, hogy az milyen lenne ha velünk történne ilyesmi. Egy háborúban dobnak kézigránátot, még mindig egy alapfegyver, és minden katonát ki kell képezni a használatára. A liberálisok szerint háború az legyen, de kézigránátdobás az ne.
Mérő Vera is megtette ezt a maga liberális agyából kiindulva és kijelentette, hogy az a katonanő, akit a baleset ért, nem hős, minthogy azt a miniszterelnök mondta, hanem “ÁLDOZAT”! Teljesen nyilvánvaló minden normális ember számára, hogy aki a hazája megvédése érdekében önként kockázatot vállal és megsebesül vagy valami még rosszabb történik vele, az HŐS. Akkor is az, ha ez a kockázat nem tűnik elsőre olyan nagynak a fotelhuszárok számára.
Gurmai Zita, aki az MSZP Mérő Verája, egyenesen azzal vádolta a kormányt, hogy azt a két századnyi nőt és férfit, aki a sok tízezerből vállalta és alkalmas is volt erre a kiképzésre, “kényszerítették” a katonáskodásra. Zitácska feltehetőleg túl sok magyar feliratos ukrajnai emberrablásos videót látott és az egyenruhákat meg ugye eleve nem tudja megkülönböztetni egy pizsamától. Gurmai még azt is el akarja venni egy a hazája szolgálatában megsebesült nőtől, hogy az önként vállalta kötelességérzetből ezt a kockázatot. Nem kérdezem meg, milyen emberek is ezek az ellenzékiek, mert mindannyian tudjuk, hogy minden emberi és minden normális tagadói.
Gondolom azt is észrevette már a kedves olvasó, hogy akik lelkesen támogatják az orosz-ukrán háború folytatását a végső ukrán győzelemig, minden magyar haderőfejlesztést feleslegesnek tartanak és a magyar lakosság katonai felkészítését is a leghatározottabban ellenzik. A keleti fronton naponta meghaló, súlyosan megsebesülő, megnyomorodó több száz, ezer ukrán és orosz férfival kapcsolatban nem mutatnak semmiféle empátiát. Az oroszokat ugye gyűlölik eszelősen, azok nem is emberek, dögöljenek meg, az ukrán férfiak szenvedéseitől pedig liberális rugalmassággal tudnak távolságot tartani. Ha nekik nem kell áldozatot hozni az elmebajos ideológiájuk érvényesüléséért, akkor felőlük bárki meghalhat azért.
Ha ne adj isten valahol a határainkon, mondjuk egy szomszédunk teljes destabilizálódása miatt be kellene vetnünk hadsereget, akkor azonnal a támadó fél oldalára állnának, reflexből, szegény menekülteknek beállítva a dezertált katonák szabadcsapatait, továbbá ettől teljesen függetlenül, a hátországban meg azt visítoznák, hogy a kormány miért nem készült fel a helyzetre, miért nincsen megfelelő méretű, jól kiképzett tartalékos önkéntes haderő? Ha majd a nyugat-európai fősodor háborús őrülete odáig fokozódik, hogy kötelezővé akarják tenni az EU-ban a sorkatonai szolgálatot, akkor meg az lesz a fő gondja annak a néhánynak, amelynek van gyereke, hogy miként mentse azt ki az ő drága fiacskáját a szolgálatból. De lesz megoldás, az LMBTQ+ személyekre nem fog vonatkozni ez a kötelezettség sem.
És pont úgy fogják gyűlölni azokat a magyar férfiakat, akik nem akarnak fegyveres szolgálatot teljesíteni, mint az ukrajnai lógósokat. Persze csak azokat, akik nem menekültek nyugatra, mert azok már menekültek, de aki az ukrán demokrácia gyönyöreit élvezi, az ne akarja megúszni a hősi halált az Európát védő keleti fronton. Ahogy lenne nagy visítozás akkor is, ha a magyar férfiak (mármint az igaziak) nem lennének hajlandóak megvédeni a Gurmai és Mérő féle nőket. De ennél minden normális ember sokkal nagyvonalúbb, nem kell aggódniuk.
Egy liberális tehát lehet úgy a legótvarosabb háborús uszító, hogy mindent megtesz a nemzet katonai felkészítésének elszabotálása érdekében. Az ő zavaros és gonosz fejecskéjében ez nem ellentmondás, hanem maga a rend. Az új elem talán Mérő és Gurmai elmebajában az, hogy kéjesen igyekeznek elvenni a sebesült katonanő emberi méltóságát. Gurmai és Mérő sohasem fog kötelességteljesítés közben, főleg nem önként vállalt veszélyes feladat közben megsebesülni, viszont jó 1919-es komcsi módra majd ott fog énekelni abban a kórusban amely gyűlöli a frontról visszatérő katonákat. Azokat a katonákat akiknek a háborúba küldését az ők és nyugati eszmetársai ideológiai követelési alapoztak meg és követeltek ki. De ettől még ezeknek a félelmetesen ostoba embereknek a fejében a katonáskodás nagyon rossz dolog, a katonák mind potenciális gyilkosok.
Ezek a gazemberek nem akarnak magyar katonákat látni, de a megszálló hadsereg katonáinak szívesen integetnének majd, ha a sors kegyetlenségéből újra úgy adódna. Az orosznak is, ne legyenek kétségeink, hiszen alkalmazkodni azt nagyon tudnak.
Tudom kemény szavak ezek, de sajnos olyan jól ismert emberfajtáról van szó, amely a magyar nemzetet érő minden külföldi beavatkozásnál ott ugrándozott, hogy ha lehet az okozott anyagi kárt még nagyobbá és a lelki károkat még szörnyűbbé tegye. Itt az ideje, hogy a szemükbe nézzük, hogy lássák és érezzék minek tartjuk őket.
Akik bármilyen formában vállalják a haza fegyveres szolgálatát, tehát az összes a jövőben ezzel járó lehetséges veszélyt, azok bizony hősök. És az, aki ezt el akarja venni tőlük, arra a magyar nyelv legerősebb szavai sem elég erősek.
Vezető kép: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az oroszok nélkül megrendezett ukrajnai békekonfrencia kétoldalú megbeszélésén a svájci Luzern közelében fekvő Stansstadban a tanácskozás második napján, 2024. június 16-án. MTI/EPA/Keystone/Alessandro Della Valle
