Az ellenzék továbbra is megtesz mindent, hogy ártson a Paks II. beruházásnak

A Népszava cikkében az Energiaklub nevű “zöld”szervezet szerint minimum a duplájára, de az is lehet, hogy még nagyobbra nőnek a beruházás költségei, sőt még annál is többre, továbbá Paks II soha nem fog elkészülni, üzemelni és különben is a zöld energiáé a jövő. Arról persze soha nincsenek költségszámítások, hogy az atomerőművekkel biztosítható megszokott ellátásbiztonság mennyibe kerülne, ha kizárólag "zöld" eszközökkel kellene azt biztosítani.

Paks II. kedvenc célpontja a "zöldeknek"

Aki elolvassa és el is hiszi ezeket a cikkeket és bennük szereplő “adatokat” és “számításokat” azt nyilván kitöri a frász és hát nem ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen az ellenzéki sajtó álomvilágában csak ebben az egy ügyben majdnem az állam éves költségvetésének megfelelő pénzt lapátol át a kormány Putyinnak, de az ország éves nemzeti össztermékét is mondhatnák ennyi erővel (de azt majd a következő cikkben). És a többi hasonló nagyságrendű ügyeket taglaló írásokat meg sem nyitottam és hozzá sem adtam. Ha az ellenzéki sajtó számai igazak lennének az ország már 15 éve csődben lenne és mind éhen haltunk volna, átlagban évente kétszer.

Csak úgy mondom, hogy csak ebben az egy cikkben 20 000 milliárd forintot és még egy pár ezer milliárdot emlegetnek. Ez. már nem is hergelés, ez egyszerűen dobálózás a végtelen számokkal.

Azt is minden nap elmondják, hogy az akkumulátorgyártás kicsinálta a magyar ipart. Eközben az az érdekes, hogy a részletektől függetlenül tisztán látszik, végre kezd megteremtődni mind a háztartási, mind az ipari méretű energiatárolás értelmes költségvonzatú lehetősége. A zöld energia csak akkor válthatja ki a gázt és az olajat, meg a szenet, ha a napenergia egy jelentős részét el tudjuk tárolni és az atomenergia mellé nem kellenek majd a fosszilis energiával működő rendszerek. Ugyan minden héten olvasunk egy újabb csodaakkumulátort eredményező kutatási projekttől, de azt nem nagyon akarjuk még észrevenni, hogy a jelenlegi technológiai és költség szinteken az átlagos háztartás méretében is megoldható a napi fogyasztásra elég napenergia eltárolása. Hasonló a helyzet a nem túl energiaigényes termelő vállalkozások energiaigényei esetében is. Tartalék gáz és egyéb erőművekre persze akkor is szükség lesz, de azok sokkal kevesebbet mennek majd.

Atomenergia és a zöld energia kettőséé a jövő

Ha a háború nem eszkalálódik és a jelenlegi ellátási láncok maradnak, illetve az EU vezetői sem őrülnek meg jobban, akkor egy középtávú energiaforradalom előtt állunk. De olyan opció nincs, hogy az eddig megszokott majdnem tökéletes ellátásbiztonság az atomenergia – a mi esetünkben Paks II nélkül – fenntartható lenne. Egyszerűen nem jön ki a matek. Persze sokkal-sokkal több napelem lesz és rengeteg akkumulátor a fogyasztók közelében, magukban az üzemekben és a háztartásokban. Ehhez persze kell még néhány apróbb technológiai váltás és persze fogyasztói szemléletváltás is, de a divat és a kényszer nagy úr. Napelem fronton egyébként nagyon jól áll az ország.

Ez eddig rendben is volna, ha ellenzékünk persze valahol Brüsszelben egy kapcsolóval átállítható az atomenergiára és az akkumulátor iparra, akkor nem kell aggódnunk, főleg ha valaki át is állítja őket. Megijednünk attól kell, hogy a mi szó szoros értelemben drága ellenzékünknek nem az a baja, hogy atomerőművet építtetünk, hanem hogy azt az oroszokkal tesszük, mert az ő technológiájukat ismeri a szakma (Paks I. Azon megy ugye), és nem a franciákkal vagy az amerikaiakkal (akikét nem ismeri annyira). Ahogy az akkumulátorgyártást is megszeretnék egy pillanat alatt, ha a kínaiakat ki lehetne rakni és valamelyik gyarmattartónkkal lehetne leboltolni az üzletet.

Tehát szoktassuk magunkat a gondolathoz, ha Magyar Péter és bandája nyer jövőre, leállítják a paksi beruházást, ami pénzünk van benne az megy a kukába és akkor kezdetnek velünk egy újat, amelyikben mondjuk valamelyik nagy amerikai atomipari cég teszi el a nagy pénzt. És az akkumulátorokkal is így járnánk az tuti.

Azért tulajdonképpen nem állhat rosszul a kormánypárt, ha az ellenzéki sajtónak ilyen 20 000 milliárdos nagyságrendben kell hazudoznia, mert úgy érzik, hogy már csak az ekkora túlzások működnek. Az viszont jól láthatóan óriási probléma, hogy az ellenzék és a sajtója egyrészt betegesen ideológiavezérelt, illetve szakértői szinten is annyira meg van vásárolva, mint politikailag. Értelmes, szakmai diskurzusra még az ennyire egyértelmű ügyekben sincs lehetőség.