Valaki szólhatna Ursula von der Leyen vezérnőnek és kancellárinának, hogy az oroszok éppen áttörték a frontot
Fotó: Mihail Klimentyev
Nem lehet megjósolni sem a Trump-Putyin találkozó következményeit, sem azt, hogy az elmúlt napok harctéri eseményei milyen katonai és politikai következményekhez vezetnek majd Ukrajnában. De két olyan megállapítás azért tehető, amelyre még egy óvatos ember is merne fogadni.
Egyrészt a két elnök a saját birodalmi érdekeiről fog tárgyalni és Európa szempontjait semmilyen formában nem fogják figyelembe venni, sem a jelenlegi elmebeteg vezetés ideológiai őrületeit, sem a kontinens lakosságának közvetlen létérdekeit nem fogják beemelni az esetleges megegyezésükbe. Másrészt arra is lehet nagy tétet tenni, hogy a jelenleg gyors hadműveleti szintű sikerek felé haladó oroszok ki fogják használni az előnyös helyzetüket.
Oroszország nem vesztett, ez tisztán látszik a Trump-Putyin találkozó létrejöttéből
Ha kívülről nézzük a játszmát, Európának, az EU-nak egyetlen esélye maradt, az, hogy Trump helyzetét nem a hülye elvi nyilatkozataival próbálja nehezíteni, hanem azzal, hogy olyan feltételekkel tesz tárgyalási ajánlatot Putyinnak, amelyeket annak érdemes figyelembe vennie. Elvileg mindkét elnök az erő pozíciójából tárgyal, de ez azért van így, mert az USA-nak még több hasonló nagyságrendű problémával kell egyidejűleg megküzdenie és az Oroszországgal történő kiegyezés sokkal több hasznot hozhat neki, mint a teljes konfrontáció. Vagyis a tényleg kisebb orosz gazdasági potenciált a geopolitikai szükségszerűségek és a nagyon erősnek bizonyuló, a szovjet örökségre épülő orosz haderő látványosan tudja ellensúlyozni.
Európa akkor tudna legalább egy következő tárgyalási fordulóba bepofátlankodni, ha mindkét katonai nagyhatalomnak ad valamit. Az oroszok a gazdasági kapcsolatok teljes újraélesztésével nagyon boldogok lennének. Trump (aki már megkapta azt, amit az EU-tól akart) pedig ezekért cserébe erősebb biztonsági feltételeket alkudhatna ki Európának és Ukrajna maradékának.
Az álmodozásra hajlamos szakértők szerint a katonai döntetlen szükségszerűen vezetett volna politikai döntetlenhez, vagy nyugati diplomáciai győzelemhez. Ahogy a katonai döntetlen is a semmibe tűnt az elmúlt hónapokban, úgy a nyugat-európai diplomácia számára sem maradt sok esély.
Az EU jelenlegi vezetése menthetetlen
Orbán Viktor az EU arcát szerette volna menteni, amíg még lehet. De ennek gátja nem a lehetőségek hiánya, hanem a bigott vezetés. Ha Putyin és Trump megegyeznek, akkor az oroszok simán megtehetik, hogy egyenként tesznek kifejezetten kecsegtető gazdasági ajánlatokat a közép-európai országoknak. Ami az EU-t pillanatok alatt kicsinálhatja, ha Putyin kellően nagyvonalú. Trump feladja a demokrata párt gazdasági érdekeltségeit Ukrajnában és nem csak békét vásárol, hanem az otthoni ellenfelein is üt egy nagyot, és ez az otthoni forradalmába nagyon is illeszkedő lépés lenne. Az EU eltűnése pedig eminens érdeke mindhárom jelenlegi szuperhatalomnak.
Az azonnali orosz-EU tárgyalás az utolsó esélye lenne a kretén brüsszeli elitnek, a buta angoloknak, a langyi franciáknak, illetve a fogyatékos németeknek, hogy megmentsenek valamit az egykori nagyságukból. Ezzel persze végül is beletörődnek a reálpolitikába, vagyis abba, hogy gazdasági, kulturális és geopolitikai együttműködéssel közép távon Európához csatolják Oroszországot, mert ehhez még elég nagyok együtt. Az oroszoknak erre nem csak gazdaságilag van szüksége, hanem a kínai és az indiai relációban is. Az meg majd a jövő zenéje, hogy milyen mix jön ebből létre, de a nyugaton jelenleg tervezett LMBTQ+-iszlám vegyülésnél biztos jobb.
Az oroszok az elmúlt bő kétszáz évben így vagy úgy mindig Európa részei voltak, jobb lesz ha újra megszokjuk ezt. A hagyományos nyugat minimum már a II. világháború óta nem elég erős ahhoz, hogy akár összefogva is legyőzze az oroszokat, az orosz atombomba után pedig már meg sem próbálhat ilyesmit. Ezt a vélekedést a harctér most beárazta, eldőlt, európai és amerikai pénzen és fegyverekkel az ukránok sem fogják legyőzni az oroszokat.
Az ukránok végül nagyon nem nyernek majd
Az ukránok pedig végül szinte bizonyosan elenyésznek ebben az osztozkodásban. Lehet, hogy az ukránok lassan évtizedek alatt kerülnek majd vissza az orosz érdekszférába, de ez csak akkor lehet nekik legalábbis nem tragikus, ha nem csak normálisak, hanem kifejezetten prosperálóak és barátiak az európai országok kapcsolatai az oroszokkal.
Az idő az oroszoknak dolgozik, minden EU-s reális tárgyalási javaslat csak mérsékelheti az orosz katonai győzelem következményeit. Ursula és Manfréd, meg a többi hülye azonban nem alkalmas arra hogy az EU nevében tárgyaljon, az egész társaságot ki kellene rúgni és az EU tagországainak valami ideiglenes megoldást kell találni Európa képviseletére. Macron és Merz talán majdnem alkalmas is erre, a brit senkiházit meg elvihetik koloncnak. Nagyon benne van a pakliban, hogy ha ez nem jön össze akkor az előbbiek utódainak sokkal rosszabb feltételek mellett kell majd leülniük az oroszokkal. De ebben az esetben mi itt dél felé, a szlovákokkal, románokkal, bolgárokkal, szerbekkel, sőt talán még a csehekkel és a lengyelekkel, meg a horvátokkal is karöltve rég megegyeztünk a mindenkori orosz cárral. Ha szerencsénk lesz talán még amerikai védnökség is lesz.
Európa a maga teljességében még soha nem vesztett háborút. Tulajdonképpen talán most sem, hiszen az oroszok éppen megnyernek egyet. A Trump-Putyin találkozó után okosabbak leszünk.
