Pesti Srácok

Trump és Putyin nem a tűzszünetről beszélgettek, hanem sajnos sokkal fontosabb dolgokról

Trump és Putyin nem a tűzszünetről beszélgettek, hanem sajnos sokkal fontosabb dolgokról
Fotó: Julia Demaree Nikhinson

Igazság szerint sem az orosz, sem az amerikai stratégiai célokat nem ismerjük. Oroszországé biztonságpolitikai értelemben egyértelműnek tűnik, de a folyamatos technológiai változások miatt már ebben sem lehetünk biztosak. Ahogy abban sem, valójában milyen a fronthelyzet, illetve a kínaiak felemelkedése miatt nem változtak-e meg mindkét szuperhatalom prioritásai gazdasági és politikai értelmében is?

Oroszország katonai értelemben szuperhatalom, persze főleg amiatt, hogy atomütőereje hatalmas, illetve a rakétatechnológiában vannak nagyon jó képességei. De azt az elmúlt pár évben bebizonyította, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert bizonyos érdekeiért még háborúzni is hajlandó. Sem békére, sem tűzszünetre nem hajlandó, ha az érdekei túlzottan sérülnek. Némelyek álmodoztak róla, hogy Oroszország esetleg legyőzhető és felosztható, hát remélem ezeket az embereket többet nem engedik be komoly helyekre.

Tűzszünet, TRUMP, Donald; PUTYIN, Vlagyimir
Tűzszünet sem lesz egyelőre. Fotó: Julia Demaree Nikhinson

 

Tűzszünet akkor lehetne, ha az amerikaiak engednek valamit

 

Az oroszoknak meg nem érdeke a tűzszünet, mert végleges megoldást akarnak. Oroszország bizonyosan vesztett pozíciókat az múlt években, de ha mondjuk megnyeri az Ukrajna elleni háborúját, tehát békekötésre kényszeríti Zelenszkijt vagy az utódját, sokkal erősebb hatalom lesz a világban, mint 2022 előtt. Teljesen mindegy, hogy a progresszív ideológiai mezőben mit gondolnak róla Európában és az USA-ban, a világ már most is úgy tudja, hogy az oroszok nagyon erősek.

A tegnapi csúcs következményei úgyis csak lassan bontakoznak majd ki, aki azt gondolja, hogy nem történt semmi, az nem érti a diplomáciát, hiszen az nem csak a látványos sikerekről szól, hanem sok esetben favágás is, minden szó értelmezéséért meg kell küzdeni.

Soha nem értettem hogyan lehet csupán etikai alapon különbséget tenni az érdekeiket képviselő országok között. Mitől jobbak az amerikai vagy az állítólagos európai érdekek, ha ugyanúgy ukránok halnak meg miattuk, mint az oroszok érdekei miatt. Ebben az esetben ráadásul az oroszok szóltak, nem fogják eltűrni azt, hogy Ukrajna nyugati felvonulási terület legyen. Tele van a történelem olyan népek történetével, amelyek náluk sokkal nagyobb erők közötti ütközések során tűntek el. 

A történelmi példák azt mutatják, hogy tárgyalni mindig érdemes, mert azért elég sokszor bejön. A sikeres őrültekkel folytatott tárgyalások kudarca, vagy azok fatális következményei nem példák semmire, hiszen a Hitler-jelenség igazából egyedinek bizonyult, még Sztálinnal és az őt követő elvakult kommunista főtitkárokkal is ki lehetett egyensúlyokat alakítani. Putyin persze nyugati szemmel fura, de bizonyosan nem őrült. Sőt ha már felmerül ilyesmi, akkor a Biden elnökség woke őrülete alapján inkább ő kérhetett volna orvosi szakvéleményt az USA politikai elitjének demokrata részéről.

Robert C. Castel gyorselemzésében igen szemléletesen foglalja össze, hogy mi is a realitás a jelen helyzetben. A folytatásra kell koncentrálni, hiszen miért is a nyugati, nyugat-európai és liberális várakozások alapján beszélt volna egymással Trump, aki egy üzletember eredetileg és konzervatív, Putyinnal, egy olyan orosszal, aki a jelenlegi Oroszországot ugyanúgy birodalomként akarja megőrizni, ahogy Trump az USA-t. Bármiféle progresszívekhez képest ez a két ember hiperrealista, akkor is ha Trumpot nyomják az amerikai politikai élet kényszerei, és nyilván Putyin is szeretne már túlélni az egészen. De tűzszünet az nem lesz.

A lényeg tehát az, hogy mi lesz ezután. Hogyan folytatódik az amerikai katonai támogatás, hogyan mennek Ukrajnába az amerikai hírszerzési adatok, és ha lesz, mire lesz elég az európai támogatás? Láthatóan mindkét félben megvan a hajlandóság arra, hogy tárgyaljon, egyik fél sem ideológiák foglya annyira, amennyire ezt mi már az EU elitjében megszoktuk. Mindenesetre most Trump és az USA újra elismerte Putyint vele egyenrangú hatalom vezetőjének és így Putyin bizonyosan bent tartható lesz abban a tárgyalási folyamatban, amely bármiféle lezáráshoz szükséges.

De az orosz és az amerikai érdekek lesznek az elsődlegesek, nem Ukrajna, ez most kiderült. 

És most újra az lesz a legfontosabb kérdés, hogy mi is a helyzet a fronton? Mert az ukránok számára nem túl jó. 
 

 

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.