A balosok szerint minden erőszak, kivéve az erőszakot
Volt ez a film, még a múlt századból, amelyik emlékezetes módon legitimálta az erőszakot. Jó volt nézni, sokat okultunk belőle – egyszerre tanított és szórakoztatott. Mindebben a sztárparádé is besegített, hiszen amelyik filmben Sandra Bullock mellett Matthew McConaughey, Samuel L. Jackson és Donald Sutherland szerepel, annak az üzenete is biztos stimmel. 1996-ot írtunk, a filmből pedig megtanultuk, hogy aki megerőszakol egy kisgyereket, azt bizony agyon kell lőnie az apának. Az apát meg fel kell menteni, hiszen nem elég jogot szolgáltatni, igazságot kell. Aztán eltelt 30 év.
Mai szemmel nézve nem is értjük a film plotját, hiszen Samuel L. Jackson lőtt agyon egy fehér fickót. Mit kell ezen többet magyarázni? Miért kell órákon keresztül nézni a tárgyalótermi drámát, melyben McConaughey ügyvédje előadja, hogy a gyermekének megerőszakolása miatt beszámíthatatlan lett Jackson.
Ma már elég lenne annyit mondani, hogy bizony az USA-ban mindennapos strukturális rasszizmus miatt vett elégtételt Samuel L. Jackson a fehér fickón. Meg az elnyomó burzsoá-fasizmus miatt, ami szintén a ciszheterő fehérek konstrukciója.
Meg amúgy is, ők csak ellenerőszakot gyakorolnak. Méghozzá jogosat és arányosat.
Nem kellenek már valódi sérelmek, sőt, valódi erőszakot sem kell sem a delikvensnek, sem bárkinek elszenvednie ahhoz, hogy valakiket kíméletlenül (és büntetlenül) le lehessen mészárolni cserébe.
Mert minden erőszak, emiatt mindenre lehet erőszakkal válaszolni.
Ha egy muciológus megírja a NYT-ban, hogy USA-ban mindennapos a strukturális rasszizmus, ami erőszak a feketékkel szemben, akkor onnantól a fekete embertársunk bármikor megölheti a fehér ukrán menekült lányt, hiszen a strukturális rasszizmus művelői a privilegizált fehérek. És pont. Onnantól a gyilkosság önvédelem. De semmiképpen nem erőszak, pláne nem oktalan erőszak.
Meg hát a sértés is erőszak. Mivel X meg Y rendkívüli lények, csodálatos egyéniségek, ezért bárki, aki nem ünnepli őket, azok erőszakot követnek el velük szemben. Ha nem strukturálist és rendszerszintűt, akkor minimum mikroagressziót. Hiába minimum, akkor is agresszió, amire a delikvens ugye kénytelen arányosan és jogosan, önvédelmi célból erőszakkal válaszolni. Ellenerőszakkal.
Ezt todományosan’ tanítják bizony az egyetemeken. Meg kissé primitívebb formában tájékoztat mindenről a mainstream média. Szóval így van.
Ha nem tetszik, amit mondasz, az erőszak, ezért megöllek.
Jogosan és arányosan. Hiszen az erőszak nem erőszak, mert az erőszak az más, az erőszak az, ha te nem szeretsz és tisztelsz. Meg amúgy is, strukturálisan és rendszerszinten tombol az erőszak.
Már csak annyi kell, hogy szociológusok legyenek a bírók, és onnantól bárki megölhet bárkit. Csak jól és tudományosan meg kell magyaráznia.
Sokat fejlődtünk az elmúlt 150 évben.
