Ki gondolta komolyan, hogy Magyar Péter valódi előválasztást akar?
Az előző előválasztást (annak a második fordulóját) nagyon durván meghekkelték ugyebár, ez annyira nyilvánvaló, hogy még Magyar Péter számára is egyértelmű. De ő már eleve sem akarta belekeverni a jelöltállításba a Tisza párt tagságát sem (mind a 26-29 embert), nem hogy a Tisza szigetek szedett-vedett népét. Nem a tagság, hanem Magyar Péter fog előválasztást tartani.
Az előválasztásnak akkor van értelme, ha valóban vannak nagyjából azonos értékűnek tartott, komolyan is vehető politikusok, akiknek a kampányolási, illetve mozgósítási képességeit érdemes letesztelni. Hát a Tiszában ki látott ilyet? Különösen választókerületi szinten állhatnak rosszul, vagyis ebben a tekintetben a nullán.
A Tiszában nem előválasztás, hanem előválogatás lesz
Az előválogatást Magyar Péter személyesen fogja levezérelni. Pontosabban megtartja majd magának a döntés illúzióját. Az „előválasztás” elhalasztására azért került sor, mert a felbukkanó jelöltek már az első közelítésben is tömegesen bizonyultak gyanúsnak. Alkalmatlannak is, de hát alkalmasságot nem is vártak. Aki pedig alkalmasnak tűnik, esetleg még normálisnak is, arról maguk a tiszások sem hiszik el, hogy nem szimpla karrierlovag, de inkább arra gondolnak, hogy az illető tutira valakinek a beépített ügynöke lesz.
Már ha ott a sleppben bárki gondol bármit is. Mint tudjuk, Magyar Péter az agyhalál és a Soros-ügynök felismerésben viszonylag jó, tapasztalattal is rendelkezik. Brüsszelből nyilván alapos tájékoztatást kapott arról, hogy az EU-hoz köthető titkosszolgálatok milyen veszélyeket azonosítottak már a környezetében, de arról azokban a körökben sem rendelkeznek értelmes információval, hogy aki beesik az utcáról, az milyen bekötésekkel rendelkezhet.
A befolyásolással foglalkozó emberek egy részéről már a pedigréjük alapján megállapítható, hogy az illető csak akkor nincs bekötve valahová, ha annyira hülye, hogy kihagyott egy ilyen kecsegtető pénzkereseti lehetőséget. Csak úgy ideírom, hogy az ilyen emberek közül a tehetségesebbek mindig az áldozattal fizettetik meg a működésük költségeit, a megbízóik legnagyobb örömére. Ebben a relációban csak az információ mozog. De a másik fajtájúnak normális, stabil élete van, semmiféle átvilágítás nem tárja fel első körben, főleg nem egy szimpla HR-es casting, hogy kinek jelent.
Miután biztos, hogy hosszú távú befektetésnek sem rossz, ha egy közepes ország parlamentjében ül néhány embered, sokan rámozdulnak a lehetőségre. És a Tiszából még akár kormánypárt is lehet, ami felértékeli a lehetőséget.
Mi következik ebből? Ha naivak volnánk, akár azt is gondolhatnánk, hogy megbízható brüsszeli káderekből fogják feltölteni a Tisza listáját és az esélyesnek tűnő választókerületeket. De bájos, azt honnan szedte bárki is, hogy vannak megbízható káderei az EU-nak. Az ugye köztudomású, hogy a legtöbb orosz ügynök az EP-ben és a brüsszeli apparátusba épült be. Aztán vajon amerikai barátaink hány embert fizethetnek Brüsszelben? És a cégek hálózatai? Az egész EU többek között azért recseg-ropog, az általános hülyeség mellett természetesen, mert mindenféle titkos és nyilvános frakciók harcolnak mindenféle széttartó érdekek mentén.
Az előválasztás, tehát a jelöltállítás elhalasztásának az egyik lényeges oka az, hogy az érdekek ütközése káoszt teremt, mindenki kavar, hiszen amíg nincsenek lezárva az ügyek, addig lehet kipöckölni a többi befolyásoló csoport jelöltjeit. Ha Magyar Péter nem lesz nagyon ügyes, akár a választások kiírásáig elhúzódhatnak ezek a küzdelmek. A magyar politika robothangú énekesének ráadásul mindezt a mutatványt úgy kell előadnia, hogy soha nem is fogja megtudni, a frakciójában és a környezetében felbukkanó emberek kinek a befolyása alatt is állnak.
Persze a magyar nemzeti érdekek szempontjából ez egy nagyon lényeges kérdés. Az első szabadon választott parlamentben sok a kommunista titkosszolgálatok tovább élő hálózataiba bekötött ember volt. Az MSZP-ben és az SZDSZ-ben különösen, ez sok esetben már a párttagság feltétele is volt. Az elmúlt 35 évben a magyarországi liberális ellenzék mindig is átjáróháza volt a külföldi beavatkozási kísérleteknek, de a Tisza esetében ezt most bizonyosan megpróbálják a csúcsra járatni.
