A helyzet az 1936 utáni Európára emlékeztet

Az Európában kirobbantott két világháború adhat nekünk okot olyan általános jellegzetességek feltételezésére, mint például némely európai államok azon szokása, hogyha lehetséges, igyekeznek háború felé kormányozni a kontinenst, a béke helyett. A háború nem elkerülhetetlen sorscsapás, hanem mindig emberi döntések következménye. Általában olyan emberi döntéseké, amelyekről előre is lehet látni, hogy hová fognak vezetni.

Béke helyett ideológia

A németek most az Európai Unió álcája alatt akarják azt a birodalmat megépíteni, amelybe a két világháborúban belebuktak. A különbség az, hogy akkor a német állam, ahogy a francia és az angol is, elég erős volt ahhoz, hogy ne osztozzon a nagytőkével a háború irányításában. Rossz döntéseket hoztak a háború kirobbantói, de azok inkább voltak szuverén döntések, mint amilyenek most születnek Berlinben, Párizsban, Londonban vagy Brüsszelben.

Ma azért vagyunk nagyobb, sokkal nagyobb veszélyben, mint 1914-ben és 1939-ben, mert a háború kutyái ma maguk mellett tudhatják a tényleg teljesen nemzeti identitás nélküli multinacionális vállalatokat és pénzrendszert, illetve az amerikai demokrata mélyállam Európába települt egységeit. Ezek az ágensek nem a győzelemért tesznek meg mindent, mert a jelen háborúban nem lehetséges, ezt azért a valódi hatalmi központokban pontosan tudják, hanem azért, hogy a háború fennmaradjon, a normál ügymenet részévé váljon, és egyik félnek se legyen lehetősége a kilépésre. A háborút akarják Európa alapbeállításává tenni. Mindent erre akarnak átállítani, nem csak az emberek mindennapi életét, életszínvonalát, a teljes gazdaságot akarják ehhez igazítani, hanem ezt szánják a teljes és örök jövőnknek is.

Ez az 1984 világa. A háború indok lesz mindenre, bármire is. Nemcsak a szólásszabadság korlátozására, hiszen háború idején az természetes ugyebár, hanem a sorkatonaságra, a bevándorlás felgyorsítására, illetve a nemzetállamok teljes lebontására. Azt akarják, hogy a nemzetállamok mondjanak igent a háborúra, de hadba már európai zászló alatt vonuljanak azok a szerencsétlen férfiak és nők, akiket az államuk vagy akár már az EU erre kiszemel. Ezek szinte teljes egészében fehér emberek lesznek, mert szegény bevándorlók nem azért jöttek Európába védelemért, hogy majd egy háborúban kössenek ki. Az európai fehér embernek azonban nem lesz hová menekülnie az EU és a németek háborúja elöl. Pontosan úgy járhatunk majd, az előző két nagy háború idején. Magunkat pusztítjuk el. Európát pusztítjuk el.

Teljesen világos, hogy most áprilisban a szuverenitásunkról szavazunk. Adjunk hálát az égnek, hogy még megtehetjük, hogy van egy olyan nagy és a győzelemre esélyes párt Magyarországon, amely a szuverenitás, a szabadság, a béke pártján áll, nem sok európai országban van ez így. A Fidesz az egyetlen olyan nemzeti párt az egész kontinensen, amelynek nem csak sikerült az elmúlt négy választáson nagyjából mindig a szavazók 45-54 százalékát maga mögé állítania, hanem amely ezt a lehetőséget használni is tudta.

Hatalmas szerencsénkre a helyzet abban különbözik az előző két világháborútól, hogy egyrészt vannak atomfegyverek, amelyek fékezik az őrületet, illetve Istennek hála ma nincs olyan német haderő, amely lerohanhatná Közép-Európá, csak ezért vagyunk még szabadokt. A németek nem változtak meg, ők Európa rákfenéi, a rendre visszatérő felsőbbrendűségi mániájukkal. Szerencsére az elmúlt 25 év német kormányai gazdasági értelemben is annyira ostobák voltak, hogy a még részben nemzeti alapokon álló nagyvállalatok, autógyártók például nem támogatják ezeket a törekvéseket, mint egykoron.

Hihetetlen, de a német autógyárak gazdasági értelemben szövetségeseink a német ideológiai dominancia elleni harcban. Van tehát esélyünk kimaradni a jelenlegi őrületből, ha legalább Közép-Európa népei megértik, hogy az újragyarmatosítani vágyó nyugat-európai út nem vezet sehová, abban nekünk maximum a szolganépek szerepe juthat. A magyar választás természetesen egy EU- belüli harc része elsősorban, Magyar Péter vagy az esetleges csereembere, a mi szabadságunkat adná oda azért, hogy a személyes ambíciói, vagyis a hatalom látszatával való rendelkezés, kielégüljenek.

Ha nyerünk áprilisban, azt üzenjük minden nemzeti erőnek, hogy létezik markánsan más lehetőség is, lehet tárgyalni az oroszokkal, kereskedni és együttműködni mindenkivel, nem kell a sorsunkat ehhez az újkeletű német-francia-angol újgyarmatosító szövetséghez kötnünk. Sokkal inkább a saját kezünkben van a sorsunk, mint 1914-ben ás 1939-ben. Használjuk ki a lehetőséget. Az nem kérdés, hogy ha Orbán Viktor folytatja a kormányzást, akkor ellenszegülünk a háborús és gyarmatosító törekvéseknek, ahogy az is bizonyos sajnos, hogyha Magyar Péter és a Tisza jön, akkor ezek az őrültek visznek minket is magukkal.