Pesti Srácok

Az 1956-os forradalom és a rendszerváltozás roma hősei előtt tisztelgő tárlat nyílt a Terror Háza előtt (VIDEÓ)

Az 1956-os forradalom és a rendszerváltozás roma hősei előtt tisztelgő tárlat nyílt a Terror Háza előtt (VIDEÓ)

A Terror Háza Múzeum elé érkezett az Együtt, szabadon – Magyar Cigány Hősök című vándorkiállítás. A tárlat az 1956-os forradalom és a rendszerváltoztatás idején példaértékű szerepet vállalt magyar cigányság hőseit mutatja be. A rendkívüli népszerűségnek örvendő tablókiállítás eddig 27 helyszínen járt és tízezrek tekintették meg.

061.HU

PestiSracok facebook image

Az Együtt, szabadon – Magyar cigány hősök című kiállítás megnyitóján Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos kijelentette: a magyar cigány hősök az alapértékeket ápolták, azokra építették a jövőt. A politikus közös felelősségnek nevezte egy olyan jövő építését, amelyben nem az a kérdés, hogy valaki „roma vagy sem”, hanem az, miként tud hozzájárulni a közösség javához, megerősíteni Magyarország gazdaságát. Megjegyezte, amikor a cigányságról esik szó, az emberekben két kép – a cigány kultúra gazdagsága és a nyomor, a szegénység – szokott „elővillanni”. Magyarországon azonban 2010 óta „soha nem látott egység” valósult meg – mondta, kiemelve, hogy az egység adja az erőt, a hitet és a reményt a nehézségek leküzdéséhez. Sztojka Attila beszédében üdvözölte a miniszterelnök azon szavait, amelyek szerint a cigányság felzárkózási folyamatait „programszinten támogatni kell”.

A vándorkiállítás célja, hogy bemutassa a magyar cigányközösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy öntudatos és büszke magyar roma közösség felépítéséhez, Magyarország kulturális fejlődéséhez, színesebbé tételéhez, vagy hazájuk szabadságáért áldozták életüket. Több mint harminc évvel a rendszerváltoztatás után ezzel a vándorkiállítással is tisztelgünk a magyar cigányság hősei előtt.

Akiknek élettörténetét a kiállítás segítségével megismerhetjük: Cziffra György zongoraművész, Csányi Sándor rendőr, segédmunkás, Dandos Gyula diák, Dilinkó Gábor Bizsu naiv festő, Fátyol István villanyszerelő, Hrozova Erzsébet „Pötyi” fonó, ápoló, Kolompár Mátyás vándoriparos, Kóté Sörös József „Holi” bádogos, drótos vándoriparos, Strausz Károly „Cigány Karesz” segédmunkás, Szabó Ilona „Kócos” szabadságharcos, Lakatos Menyhért író, költő, Kovács József Hontalan költő, újságíró, Debre Istvánné, Magdolna pedagógus, óvodaalapító, Fátyol Tivadar zeneszerző, kultúraszervező, Rostás László közösségi vezető, szociális munkás, Szegedi Tibor közösségszervező, politikus, Péli Tamás festőművész, politikus, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, zeneszerző, Bogdán János pedagógus, iskolaalapító, Bari Károly költő, Berki Judit szociális és oktatási szakember, Choli Daróczi József költő, műfordító, Hága Antónia pedagógus, Hegyesiné Orsós Éva szociális szakember, Horváth M. Judit szociális szakember, Kovács Zoltán közösségszervező, Nagy Gusztáv költő, műfordító, Rézműves Mihályné Lina óvónő, Szegedi Dezső színész, Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész, Dr. Szirtesi Zoltán orvos, valamint az 1990-es marosvásárhelyi Fekete március hőse, Puczi Béla.

A Terror Háza Múzeum és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány elkötelezett abban, hogy megemlékezzen a roma hősökről és felhívja a szélesebb közönség figyelmét a magyar romák helytállására, bemutassa, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével, művészetükkel közösségüket és Magyarországot egyaránt szolgálták. Az Alapítvány több mit tíz éve tekinti kiemelt feladatának cigány hősök felkutatását, sorstörténetük bemutatását és kiállításokkal, emlékbélyeggel, kiadványokkal fejezi ki tiszteletét történelmi teljesítményük előtt.

A videót készítette: L.Szabó Fruzsina, László Petra, Szabó Vivien

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.