videotar
Csodás könyv és tárgy ritkaságok a felújítás alatt álló Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiből (VIDEÓ)
Robert Capa egy nemzeti kincs: a tudósító életéről Budapesten nyílt a világ első állandó kiállítása (VIDEÓ)
Színekkel álmodó: a geometrikus és fröccsentett formák házassága Bodolóczki Linda festészetében (VIDEÓ)
Ellentétek vonzásában: merülj el Hajnóczy Péter és Nádas Péter írói világában! (VIDEÓ)
Műcsarnok, kőfaragó műhely, múzeum: kalandos történet a Városliget ékszerdoboza, a Millennium Háza mögött (VIDEÓ)
100 év balatoni szezon- a magyar tenger építészeti öröksége a boldog békeidőktől a szocializmuson át napjainkig (VIDEÓ)
Idén 250 éves az ország legrégebbi vállalkozása, amelyet még Mária Terézia alapított (VIDEÓ)
Csíksomlyó olyan mélyen beivódott a magyarok szívébe, hogy még a kommunista egyházüldözés sem tudta eltörölni (VIDEÓ)
Egy nemzedék szenvedélyes, egyéni hangja: ifjú fotográfusok a Mai Manó Ház Mint Te és Én kiállításában (VIDEÓ)
Budapest-hatás: egy tárlat a 150 éves fővárosról, amely mesél, elgondolkodtat, interaktivitásra késztet (VIDEÓ)
Liszt Ferenc is szívesen játszott, és vezényelt a Belvárosi Főplébánia-templomban, ahol különleges koncertsorozat indul (VIDEÓ)
Tárgyilagos helyzetjelentés, személyes tárgyakkal fűszerezve- Cseh Tamás 80 a PIM-ben (VIDEÓ)
Májusban végre megérkezik a hazai mozikba az első kelet- európai gitárhős, Radics Béla életét feldolgozó film (VIDEÓ)
A vendéglátás jövője abban rejlik, hogy a munkáltató végre megbecsüli az alkalmazottjait- a Monk's Bistrotban jártunk (VIDEÓ)
Elfeledett és még máig élő néphagyományok a húsvét és a tavaszköszöntés időszakából (VIDEÓ)
Én csak félig álmodva élem a világot- Gulácsy Lajos életművéből nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában (VIDEÓ)
Kedves kis szeglet: mennyei reggelivel és házi süteményekkel vár a Kuglóf bisztró (VIDEÓ)
Sisi és a magyar népművészet: a hazai néprajz egy eddig még rejtett szelete a Hagyományok Házában (VIDEÓ)
A rómaiak nem voltak szégyenlősek: járd körbe velünk Aquincum legnagyobb fürdőjének romjait (VIDEÓ)
Egy angyali segítő: a 100 éve született Polcz Alaine emléke előtt tiszteleg a PIM új időszaki tárlata (VIDEÓ)
Menő designnal és izgalmas falatokkal várja a kutyusokat és gazdáikat a belváros legújabb állatbarát kávézója (VIDEÓ)
Az Országház ritka pillanatai a történelem viharaiból: nézegess izgalmas képeket az Országgyűlési Múzeum Fotóarchívumában (VIDEÓ)
Vajon egy házasság minden próbát kiáll? Feketekomédiával avatja fel új játszóhelyét az Art- Színtér(VIDEÓ)
Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.
