Idén 250 éves az ország legrégebbi vállalkozása, amelyet még Mária Terézia alapított (VIDEÓ)
Hazánk legrégebbi, jogfolytonosan működő vállalata a BÁV 1773-ban jött létre. A céget Első Magyar Királyi Zálogház néven Mária Terézia alapította. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállításában a BÁV történetén túl a hozzá fűződő színes világba kaphat bepillantást a látogató, megismerve a becsüsök feladatait, és hivatásuk szépségeit. A zálogházi, bizományi, aukciós és műkereskedelmi tevékenységen túl a tárlat egy személyesebb hangvételű vonulata, illetve egy önismeretei játék hozza közelebb a látogatót a műtárgyakhoz és a BÁV színes világához.
061.hu
Már az ókori görögök és rómaiak is éltek a hitelezés e módjával. Az első zálogkölcsönzéssel rendszeresen foglalkozó intézmények Kína Kr. u. 5. századi buddhista kolostorai voltak. A 15. században a ferences rend kezdeményezésére alapították meg az első zálogházat, amely a mons pietatis, a „kegyesség hegye” nevet kapta. Míg Európa nyugati részén rövid idő alatt elterjedtek az egyházi és állami fenntartású zálogházak, addig Közép- és Kelet- Európában csak lassan jelent meg az új intézmény. Bécsben 1707-ben nyílt meg Közép-Európa első zálogháza, a Dorotheum. Magyarországon szabályozás híján továbbra is szabadon működtek az uzsorások.
A változás Mária Terézia uralkodása idején következett be: a királynő 1773-ban Magyarországon megalapította a Magyar Királyi Zálogházat, amely a mai BÁV jogelődje. Ez volt az első pénzügyletekkel foglalkozó állami intézmény az országban. Az intézmény a bevételek egy részét a szegények helyzetének javítására fordította. Kezdetben a Zálogházban adománygyűjtő perselyt is elhelyeztek. A Zálogházat 1787-ben II. József Budára költöztette. A pozsonyi intézmény fiókintézményként működött tovább. Tizenöt év múlva a Zálogház ismét székhelyet váltott: Pestre költözött. Ügyeit 1804-ig latinul, majd 1823-ig németül intézték, ezt követően áttértek a magyar nyelv használatára. A századforduló tájára már sokezres ügyfélköre volt a királyi zálogházaknak.
A két világháború közötti időszakban nagy mennyiségű műtárgy került a piacra, árverésre. Így kijelenthetjük, hogy a művészeti árverések története szorosan összekapcsolódik a műgyűjtés, műkereskedelem és a közgyűjtemények történetével. A világválság hatására a harmincas években hatalmas mennyiségű műtárgy cserélt gazdát. Számos múzeum gyarapodott értékes alkotásokkal, Csontváry Kosztka Tivadar Önarcképe is ekkor került a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe. Az ékszerek kereskedelme is ez idő tájt került előtérbe. A zálogház egyfajta mecénási szerepben is feltűnt. A korabeli képzőművészet krémjének számos jeles alkotása itt talált műértő – és vásárló – közönségre.
1951-től Bizományi Áruház Vállalat – BÁV– néven tevékenykedett tovább a cég. A zálogüzletet szolgáltatás jellegű és szociális szempontokra figyelő kereskedelmi tevékenységként határozták meg. 1957-ben a műtárgykereskedelem nagy lendületet vett: a BÁV újraindította a művészi aukciókat. Az első árverést hatalmas érdeklődés övezte, még a Filmhíradó is közvetítette az eseményt. A BÁV logója az érték szimbóluma, a milói Vénusz lett.
A hatvanas évek elején már szakboltok is létesültek. A BÁV specializálódott. Nyíltak például kizárólag műszaki cikkeket, szőrméket, sportcikkeket vagy műtárgyakat forgalmazó egységei. A becsüsök munkáját egyre részletesebb és folyamatosan frissített irányárjegyzékek segítették. A bizományi- és a zálogüzletág katalógusaiban a műszaki cikkektől a gyémántig minden megtalálható volt. A divat, a kínálat, a fogyasztás hiteles kordokumentumai ezek a kiadványok.
Napjainkban az aranytárgyak, ékszerek, értékes órák és műtárgyak alkotják a zálogkölcsönök zömének fedezetét, de a szocializmusban jóval bővebb volt az elzálogosításra bocsátható tárgyak köre. A hatvanas évek végétől megindult a BÁV záloghálózatának visszaépítése. A bezárt fiókok újra kinyithattak. Népszerű zálogtárgyak voltak a ruhák, bőrkabátok és különösen az értékes szőrmebundák, illetve egyes műszaki cikkek. A zálogházat a társadalom minden rétege látogatta.
A Kádár-korszak hetvenes éveitől bővültek a BÁV szolgáltatásai is. Megnyílt a vállalat első ékszerboltja. Évről évre növekedett a lakberendezési cikkek iránti érdeklődés – mindenki a lakását csinosítgatta. A BÁV új szolgáltatásai között szerepelt a lakberendezési tanácsadás is. A vállalat lakberendezési részlegébe egyre több importáru érkezett. Kezdetben a „baráti” országokból, majd a „fejlődő tőkés országokból” (pl. India) kapott a BÁV rendszeresen árucikkeket. A stílbútorok, a régiségek kedvelői a BÁV műtárgyaukcióira jártak. A festmények iránt volt még nagyobb érdeklődés, illetve divatba jött a porcelánok gyűjtése is.
A BÁV a Konsumex-szel közösen 1964-ben, a korábbi üzletek összevonásával nyitotta meg az Operaház és a Balettintézet illusztris szomszédságában az Konsum-tourist üzletét. A konzumboltokban a porcelánok, műtárgyak mellett a márkás italok és cigaretták, a parfümök, Casio órák és a Barbie babák is csak itt voltak beszerezhetők.
A videót készítette: L. Szabó Fruzsina
