Pesti Srácok

Idén 250 éves az ország legrégebbi vállalkozása, amelyet még Mária Terézia alapított (VIDEÓ)

Idén 250 éves az ország legrégebbi vállalkozása, amelyet még Mária Terézia alapított (VIDEÓ)

Hazánk legrégebbi, jogfolytonosan működő vállalata a BÁV 1773-ban jött létre. A céget Első Magyar Királyi Zálogház néven Mária Terézia alapította. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállításában a BÁV történetén túl a hozzá fűződő színes világba kaphat bepillantást a látogató, megismerve a becsüsök feladatait, és hivatásuk szépségeit. A zálogházi, bizományi, aukciós és műkereskedelmi tevékenységen túl a tárlat egy személyesebb hangvételű vonulata, illetve egy önismeretei játék hozza közelebb a látogatót a műtárgyakhoz és a BÁV színes világához.

061.hu

Már az ókori görögök és rómaiak is éltek a hitelezés e módjával. Az első zálogkölcsönzéssel rendszeresen foglalkozó intézmények Kína Kr. u. 5. századi buddhista kolostorai voltak. A 15. században a ferences rend kezdeményezésére alapították meg az első zálogházat, amely a mons pietatis, a „kegyesség hegye” nevet kapta. Míg Európa nyugati részén rövid idő alatt elterjedtek az egyházi és állami fenntartású zálogházak, addig Közép- és Kelet- Európában csak lassan jelent meg az új intézmény. Bécsben 1707-ben nyílt meg Közép-Európa első zálogháza, a Dorotheum. Magyarországon szabályozás híján továbbra is szabadon működtek az uzsorások.

PestiSracok facebook image

A változás Mária Terézia uralkodása idején következett be: a királynő 1773-ban Magyarországon megalapította a Magyar Királyi Zálogházat, amely a mai BÁV jogelődje. Ez volt az első pénzügyletekkel foglalkozó állami intézmény az országban. Az intézmény a bevételek egy részét a szegények helyzetének javítására fordította. Kezdetben a Zálogházban adománygyűjtő perselyt is elhelyeztek. A Zálogházat 1787-ben II. József Budára költöztette. A pozsonyi intézmény fiókintézményként működött tovább. Tizenöt év múlva a Zálogház ismét székhelyet váltott: Pestre költözött. Ügyeit 1804-ig latinul, majd 1823-ig németül intézték, ezt követően áttértek a magyar nyelv használatára. A századforduló tájára már sokezres ügyfélköre volt a királyi zálogházaknak.

A két világháború közötti időszakban nagy mennyiségű műtárgy került a piacra, árverésre. Így kijelenthetjük, hogy a művészeti árverések története szorosan összekapcsolódik a műgyűjtés, műkereskedelem és a közgyűjtemények történetével. A világválság hatására a harmincas években hatalmas mennyiségű műtárgy cserélt gazdát. Számos múzeum gyarapodott értékes alkotásokkal, Csontváry Kosztka Tivadar Önarcképe is ekkor került a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe. Az ékszerek kereskedelme is ez idő tájt került előtérbe. A zálogház egyfajta mecénási szerepben is feltűnt. A korabeli képzőművészet krémjének számos jeles alkotása itt talált műértő – és vásárló – közönségre.

1951-től Bizományi Áruház Vállalat – BÁV– néven tevékenykedett tovább a cég. A zálogüzletet szolgáltatás jellegű és szociális szempontokra figyelő kereskedelmi tevékenységként határozták meg. 1957-ben a műtárgykereskedelem nagy lendületet vett: a BÁV újraindította a művészi aukciókat. Az első árverést hatalmas érdeklődés övezte, még a Filmhíradó is közvetítette az eseményt. A BÁV logója az érték szimbóluma, a milói Vénusz lett.

A hatvanas évek elején már szakboltok is létesültek. A BÁV specializálódott. Nyíltak például kizárólag műszaki cikkeket, szőrméket, sportcikkeket vagy műtárgyakat forgalmazó egységei. A becsüsök munkáját egyre részletesebb és folyamatosan frissített irányárjegyzékek segítették. A bizományi- és a zálogüzletág katalógusaiban a műszaki cikkektől a gyémántig minden megtalálható volt. A divat, a kínálat, a fogyasztás hiteles kordokumentumai ezek a kiadványok.

Napjainkban az aranytárgyak, ékszerek, értékes órák és műtárgyak alkotják a zálogkölcsönök zömének fedezetét, de a szocializmusban jóval bővebb volt az elzálogosításra bocsátható tárgyak köre. A hatvanas évek végétől megindult a BÁV záloghálózatának visszaépítése. A bezárt fiókok újra kinyithattak. Népszerű zálogtárgyak voltak a ruhák, bőrkabátok és különösen az értékes szőrmebundák, illetve egyes műszaki cikkek. A zálogházat a társadalom minden rétege látogatta.

A Kádár-korszak hetvenes éveitől bővültek a BÁV szolgáltatásai is. Megnyílt a vállalat első ékszerboltja. Évről évre növekedett a lakberendezési cikkek iránti érdeklődés – mindenki a lakását csinosítgatta. A BÁV új szolgáltatásai között szerepelt a lakberendezési tanácsadás is. A vállalat lakberendezési részlegébe egyre több importáru érkezett. Kezdetben a „baráti” országokból, majd a „fejlődő tőkés országokból” (pl. India) kapott a BÁV rendszeresen árucikkeket. A stílbútorok, a régiségek kedvelői a BÁV műtárgyaukcióira jártak. A festmények iránt volt még nagyobb érdeklődés, illetve divatba jött a porcelánok gyűjtése is.

A BÁV a Konsumex-szel közösen 1964-ben, a korábbi üzletek összevonásával nyitotta meg az Operaház és a Balettintézet illusztris szomszédságában az Konsum-tourist üzletét. A konzumboltokban a porcelánok, műtárgyak mellett a márkás italok és cigaretták, a parfümök, Casio órák és a Barbie babák is csak itt voltak beszerezhetők.

A videót készítette: L. Szabó Fruzsina

Ajánljuk még