“Az első pillanattól kezdve nem szakmai, hanem politikai dimenzióban zajlik a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakításának ügye. A diákság talán észre sem veszi, hogy valójában a baloldali pártok felhasználják őket” – mondta Vidnyánszky Attila, az SZFE kuratóriumának elnöke az Európai Parlament Kulturális Bizottságának vitáján. Azt is hozzátette, hogy a minap megtartott tüntetésen sem azért voltak 15 ezren – ha egyáltalán voltak annyian – mert a diákokkal szolidárisak, az egyetem ügyéért állnak ki, hanem mert az ellenzéki pártok SZFE szolidaritás-tüntetésnek álcázva kampánynyitó nagygyűlést tartottak. Vidnyánszky Attila szerint az egész szakma elvárása, hogy a 30-40 éve zártan és kirekesztően működő egyetem életében változás történjen, új szemlélet, új hang is megjelenjen a jelenlegi mellett. A vitában kormányzati részről szót kapott György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára – aki emlékeztetett: az SZFE előtt hét másik egyetemen probléma nélkül végbement a modellváltás. Harmincezer hallgató elfogadta azt, kizárólag a színművészeti ötszáz fős hallgatóságának egy hangadó magja áll ellen. Álláspontjuk szerint azonban itt szakmai kérdésekről van szó, ezért a helyzet rendezését, megegyezést is a szakmától várják. A szigszalagos forradalmárok ügyét az EP bizottsága előtt Upor László, az egyetem volt rektora és Milovits Hanna, a Diákönkormányzat alelnöke képviselte, akik mindvégig a betanult mantrát hajtogatták autonómiáról és egyetemes értékekről és visszautasították, hogy politikai biztatásra cselekednének. Bejelentették, hogy továbbra sem hátrálnak meg, hanem az Alkotmánybírósághoz fordulnak. A bizottság öt tagja mondta el véleményét, a balliberális képviselők kiálltak a tüntetők mellett. Egyedül Milan Zver, az Európai Néppárt szlovén képviselője szólalt fel a magyar kormány oldalán.
Nem közeledtek az álláspontok az Európai Parlament Kulturális Bizottsága elé citált SZFE-cirkuszban, ellenben a kormányzatot képviselő György László államtitkár és Vidnyánszky Attila kuratóriumi elnök által adott világos válaszok ellenére is egy kivétellel a felforgatók mellett álltak ki a bizottság tagjai. Az egyórás online bejelentkezésekkel lebonyolított vitát nehezítő technikai problémák Vidnyánszky szerint tökéletes metaforái annak, ami az egyetem körül történik, miként itt sem, ott sem működik különböző okokból a kommunikáció.
Brüsszelből aggódva követik az SZFE-balhét és már megint az európai alapértékeket féltik
Az online vitát levezető Verheyen Sabine, bizottsági elnök alapból azzal nyitott, hogy aggódva kísérik figyelemmel a magyarországi eseményeket, és mivel a tüntetések alapproblémája, oka az akadémiai szabadság kérdése európai alapérték. Ezért tartották fontosnak összehívni a vitát és személyesen meghallgatni a feleket, hogy el tudják dönteni, valóban sérülhet e Magyarországon a felsőoktatás átalakításával az akadémiai szabadság.
Upor László a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt rektora és Milovits Hanna, a Diákönkormányzat alelnöke szerint igen. A vitából is az rajzolódott ki, hogy a tüntetők semmilyen kompromisszumra, sőt egyeztetésre nem hajlandóak, ha csak nem az ő feltételeik mellett zajlik az. A modellváltást, a kinevezett szenátust és kancellárt nem fogadják el, továbbá elutasítják, hogy a kinevezésekbe és tanterv megalkotásába ne lehessen beleszólásuk. Álláspontjuk szerint az alapítványi működtetési forma nem az egyetem függetlenségét teremtette meg, hanem a kormány egyszerűen maga alá gyűri a felsőoktatási intézményeket. Ezért aztán ügyük nem is csak az SZFE-ről és saját jövőjükről, hanem a magyar egyetemekről és a felsőoktatás szabadságáról, az akadémiai szabadságról szól.
Érdekes: 7 egyetem 30 ezer hallgatója elfogadta a modellváltást
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára emlékeztetett, hogy a kormány célja a magyar felsőoktatás versenyképességének növelése és ennek tükrében való megújítása. Az egyetemek autonómiáját az ország alkotmánya biztosítja. A modellváltás pedig összesen nyolc egyetemen ment végbe, hét esetben gond, akadályok nélkül. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányzat négyszeresére kívánja növelni a Színház- és Filmművészeti Egyetem állami támogatását, az alapítványi fenntartási forma pedig nem veszélyezteti az intézmény autonómiáját, hanem éppen ellenkezőleg, mert innentől fogva alapítványi működtetés van, miközben a működéshez szükséges forrást, támogatást továbbra is biztosítják. A kinevezésekről, szakmai kérdésekről pedig nem az állam, hanem az alapítvány kuratóriuma dönt, amelyet az ország egyik legelismertebb, kitüntetett rendezője vezet és amelyben már bizonyított üzletemberek is helyet kaptak. György László felidézte, hogy a világ tíz legjobb filmművészeti egyeteme magániskola. Az elmúlt 10 évben Andy Vajna vezetésével a magyar filmgyártás Európa élvonalába került, az egyetem új vezetésének célja pedig az hogy hazai filmipar és színházművészet törekvései által támasztott elvárásoknak az egyetemi oktatás is megfeleljen.
Az egész színház- és filmművészeti szakma igénye a változás
Vidnyánszky Attila arról beszélt, hogy az SZFE legnagyobb problémája, hogy az elmúlt 30-40 évben minden szakmai törekvés ellenére csak egyre zártabb és kirekesztőbb lett. Nemzetközi kapcsolatok szinte egyáltalán nincsenek. Az oktatók 2-3 színházból kerülnek ki. Folyamatosak voltak a panaszok a filmgyártók részéről is, hogy nincs semmilyen együttműködés az egyetemmel.
Az egész szakma elvárása a változás
– jelentette ki az SZFE alapítványi kuratóriumának elnöke.
Hozzátette, nem elvenni akarnak bármit is az egyetemtől, az ott folyó munkából, hanem hozzátenni, nyitottá tenni. Csak annyit kérnek, és ez az egész szakma kérése, hogy más hang, más szemlélet is megjelenjen az oktatásban a jelenlegi mellett, amelytől az egyetem csak gazdagabb és színesebb lesz.
Mi nem küldtünk el senki. Egyetlen tanárt sem és a szenátust sem mi oszlattuk fel – hangsúlyozta.
Vidnyánszky Attila szerint az SZFE vezetése az elmúlt évtizedekben minden kommunikációtól, együttműködéstől elzárkózott, ennek az eredménye az intézmény katasztrofális infrastrukturális állapota is.
A kuratóriumi elnök arra is kitért, hogy az egész SZFE-ügy politika. Mint mondta, “az első pillanattól politikai dimenzióban van az ügy, amit mi sem mutat jobban, minthogy már a nyáron ismert baloldali felforgató emberek tartottak oktatást a diákoknak egyetem foglalásról. Azóta is az ellenzéki pártpolitika hatja át a tüntetésüket és a diákok talán észre sem veszik, hogy a pártok felhasználják őket.”
Megjegyezte, hogy a szolidaritás demonstráción, nem azért voltak 15 ezren – ha voltak egyáltalán annyian – mert az egyetem ügye mellett álltak ki, hanem azért mert az ellenzéki politikai pártok kampánynyitó nagygyűlést tartottak.
Anarchia uralkodik az egyetemen a szeméthegyek között és még kitakarítani, fertőtleníteni sem tudnak
Vidnyánszky Attila szerint ami most az egyetemen uralkodik az az anarchia. Belső fotókat mutatott arról, milyen körülmények vannak az épületben: halomban áll a szemét mindenhol, ami higiéniai szempontból és tűzvédelmi szempontból is veszélyt jelent, még sem engedik a diákok még azt sem, hogy ki lehessen takarítani, fertőtleníteni. Az épületbe nem engedték be a kinevezett kancellárt sem.
Vidnyánszky kijelentette, minden tárgyalásra és együttműködésre nyitottak, de rendet szeretnének tenni és új alapokon, nyitottan elkezdeni az oktatást.
Upor László, a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt rektora szerint a tárgyalások nem igazi tárgyalások voltak, például azért mert őt személy szerint még a parlamenti bizottság sem hallgatta meg. Azt mondta, egy idő után részt sem vettek a kormány által kezdeményezett tárgyalásokon. Upor szerint az alapítványi működési forma azért aggályos, mert közpénzt ad ellenőrzés nélkül, fékek és ellensúlyok nélkül, a másik oldalról pedig azzal, hogy a kormány által kinevezett kuratórium kezében van minden döntés, elveszítették a garanciát az egyetem autonómiájára.
Mivel a minisztériumok nevezik ki közvetlenül, így megvan az esélye annak hogy a kuratórium beavatkozik az egyetemi életbe. Sőt ez gyakorlatilag nálunk már meg is történt azzal, hogy elvették a szenátus jogait és az osztályvezetők kinevezésébe sincs már beleszólása az egyetemnek – fogalmazott a volt rektor.
Sérelmezte azt is, hogy a kuratórium és a kancellár a fejük felett bármit megtehet. Lekapcsolták az internetet és lezártak osztálytermeket – ezzel is korlátozva az egyetemisták tüntetését és a szólásszabadságot.
Megjegyezte, hogy a küzdelmet nem fogják feladni. Küzdelmükhöz rengeteg erőt ad, hogy színészek ezrei és művészeti intézmények százai álltak ki az SZFE mellett és ezrek vonultak velük Budapest utcáin.
Beleszólást akarnak a kinevezésekbe és a tantervbe is ezért most Alkotmánybírósághoz fordulnak
Milovits Hanna, a Diákönkormányzat alelnöke szerint becsapták őket. Amikor ugyanis elkezdődött a felsőoktatás átalakítása fejlesztéseket, innovációt, nemzetközi kapcsolatokat ígértek nekik, aztán meg minden döntésből kihagyják őket.
Nem tárgyaltak senkivel, sem az előző vezetéssel, sem a diákokkal, ezért júniusban lemondtak a vezetőink. Mi diákok összeállítottunk egy listát, hogy mi biztosítaná az autonómiánkat – ezt egyáltalán nem vették figyelembe. Az újonnan felállt vezető testület, alapítványi vezetőségben nem vehetünk részt, semmilyen beleszólásunk nincs az egyetem működésébe, egyetemünk sorsáról, jövőjéről kizárólag a kormány által kinevezett testület dönt – sorolta, hogy mit nem hajlandóak elfogadni.
Mint mondta, a modellváltás csak látszólag a kormány eltávolodása, valójában az állam alá való besorolás, amelynek újabb egyetemek lesznek kitéve a jövőben.
Milovits Hanna megjegyezte, hogy szeretnének a minisztériummal tárgyalni, de csak akkor, ha egyenlő félnek tekinti őket és garantálják az egyetem autonómiáját. Szerintük ugyanis az oktatási, szakmai célok sem tudnak teljesülni szabadon, ha nincs beleszólásuk a dolgokba és ez nem csak az SZFE-t, nem csak egyetemeket, hanem az egész magyar társadalom szabadságát érintő kérdés.
A Diákönkormányzat elnöke visszautasította, hogy politikai pártok, ellenzéki politikusok állnának a tüntetésük mögött és motiválnák őket. Továbbá bejelentette, hogy nem állnak meg itt, hanem az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert álláspontjuk szerint az egyetemi autonómia alkotmányos joguk, amely igen is sérült.
Nekiestek a balliberálisok a magyar kormánynak, mert szerintük itt már mindent korlátoznak
Az EP Kulturális Bizottságának tagjai közül öten szólaltak fel. Petra Kammerevert az Európai Szocialista Párt, Irena Joveva, az Újítsuk meg Európát frakció, Milan Zver az Európai Néppárt, Franz Roemo, a Zöldek és Melbarde Dace az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjának tagja.
Milan Zver szlovén néppárti politikus volt az egyetlen, aki a fentiek végighallgatása után a magyar kormány álláspontja mellett állt ki. Azt mondta, az a fajta struktúraváltás, modellváltás, ami a magyar egyetemeken történik más országokban sikerrel ment végbe. Úgy látja, hogy a diákok egyre nagyobb szabadságot akarnak és közben egyre kevesebbet akarnak tanulni. Megerősítette, hogy az alapítványi fenntartás ellen a magyar színművészeti egyetemen zajló ellenálláshoz hasonló sehol sem volt, ez pedig szerinte színtiszta ellenzéki politika. Emlékeztetett, hogy a Demokratikus Koalíció még meg is fenyegette az igazgató tanács tagjait.
Ezek nem spontán tüntetések, hanem politika által motiváltak, a média pedig szándékosan túldramatizálja – hangsúlyozta Milan Zver.
A szocialista Petra Kammerevert a magyar kormányt ostorozta, amely szerinte még tovább akarja korlátozni az alapvető európai értékek szabad gyakorlását. Irena Jevova liberális politikus nem mulasztotta el kifejezni kiállását a felforgatók mellett. Mint mondta, ő bízik benne, hogy sikerül a bátor magyar diákoknak lerázniuk magukról a béklyót, amibe a kormány hajtani akarja őket. A szlovén képviselő úgy látja, hogy Magyarországon korlátozzák a szólásszabadságot, a sajtószabadságot és ez csúcsosodik most ki az SZFE-ügyben. Azt is sérelmezte, hogy Vidnyánszky Attila korábban a sajtóban úgy nyilatkozott, patriotizmust és kereszténységet akar bevinni az színművészeti oktatásba, mert véleménye szerint ideológiai harcot akarnak lefolytatni a színfalak mögött, ami veszélyes és különben is egy egyetemnek mint mondta, politikamentesnek kell lennie. Franz Romeo Zöld Párti képviselő már egyenesen szabadságharcot vizionál, ő még több autonómiát adna az egyetemeknek mint ami jelenleg van. Melbarde Dace pedig egyenesen azzal biztatta az egyetemistákat, hogy forduljanak csak az Alkotmánybírósághoz, ő reméli, hogy ott majd esélyt adnak nekik.
Vezető kép: MTI/Czeglédi Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS