Miközben a világ szeme az észak-koreai válságot, a migrációs krízist és a Charlottesville-ben kezdődött széljobber-antifa pankrációt figyeli, a Szilícium-völgy techkirályai szépen lassan átveszik a hatalmat – a politikában is. Ez a dolog már jóval több, mint összeesküvés-elmélet, a külföldi sajtó szabadabb része naponta számol be róla, hogyan cenzúrázzák és lehetetlenítik el e világcégek a nekik nem tetsző véleményeket és fórumokat. Az egész ijesztő jövőképet tovább sötétíti, hogy a már eddigi is egy liberális főideológus képében tetszelgő Mark Zuckerberg Facebook-vezér minden jel szerint bejelentkezett az amerikai elnöki posztra.
A charlottesville-i események után felröppentek a hírek, hogy néhány techcég nyilvánosan elítélte a a neonácinak titulálható tüntetőket. Hogy ki számít nácinak, abban nincsen konszenzus, a magánvállalatok tulajdonképpen saját maguk dönthetnek arról, hogy kit kell gyűlölni és kit szeretni. A cenzúralavinát a GoDaddy domainszolgáltató és CloudFlare tárhelyszolgáltató indította el, majd rejtélyes körülmények között eltűnt az internetről az egyébként valóban túlzottan radikális tartalmat toló The Daily Stormer nevű portál. A Google sem volt rest és felbuzdulva a “pozitív” példákon eltávolította a Play áruházból az „alt-right” körében népszerű GAB közösségi szolgáltatás kliensét. Az akcióhoz csatlakoztak olyan már óriások is, mint az Amazon, az Apple, a PayPal, a Spotify, a Deezer, az Uber, a Discord, a GoFundMe, a Kickstarter, a Twitter és a Facebook.
Mindennapos szankciók
A Twitter egyébként már régóta űzi ezt a játékot, ők voltak azok, akik annak idején törölték a rendszerükből a szélsőjobboldali nézeteket valló, de nyíltan meleg Milo Yiannopolous-t, akinek tulajdonképpen ez az esemény hozta meg a népszerűséget. Erről portálunk korábban részletesen be is számolt.
Fotó: Gizmodo Australia
A Facebook egyébként a másik nagy játékos, napi szinten tilt ki a felületről felhasználókat, akik olyan kijelentéseket tesznek, vagy olyan tartalmakat posztolnak, amellyel Mark Zuckerbeg és csapata nem tud azonosulni. Hogy mi kerül tiltólistára, az elvileg le van írva a felhasználói feltételek között, ám az ott látható semmitmondó regulákat bármire lehet alkalmazni – mint ahogyan sok-sok magyar felhasználó meg is tapasztalhatta. Nem olyan régen például a teljes a 888.hu-t száműzte egy időre a világportál, de a PestiSrácok.hu egyes szerzői is voltak már hosszabb-rövidebb időre letiltva és számos – amúgy teljesen etikus – cikkünk szponzorációját is megtiltotta már az ismeretlen, Írországból vagy Hollandiából foglalkoztatott, a magyar törvények alól kibújó cenzor. (Minderről Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos álláspontja ITT olvasható.)
Amerikában már a Google-fiókot is likvidáltak
A tengerentúlon persze még durvább a helyzet és a mostani félig-meddig polgárháborús világban a tech-világcégek vezetői még jobban elvesztették a fejüket. Ennek remek példája Jordan B. Peterson kanadai tanár, akit egyik pillanatról a másikra törölt a Google a rendszerből, majd később indoklás nélkül visszaállította a fiókját. A tanár a Fox Newsnak is adott interjút az ügyben, elmondása szerint több ezer e-mail volt a fiókjában, nem is beszélve a naptáráról, a kontaktjairól és a személyes dokumentumairól. Állítása szerint nem zárja ki, hogy egy hiba okozta a furcsa jelenséget az azonban tény, hogy a tanárnak korábban már meggyűlt a baja a haladó liberálisokkal, amikor kijelentette, nem hajlandó senkit a képzelt neme alapján megszólítani. Peterson egyébként írt a Google-nek, akiktől azt a választ kapta, hogy az account-ja megsértette a cég felhasználási feltételeit.
Nem csak a virtuális világból tilt ki a cenzor
Nem kérdés, hogy a mai világban az internetet uraló világcégek vezetői döntenek arról, hogy ki mit tehet, a szankciók pedig nem csak a virtuális világból tilthatják ki az embert, hanem el is lehetetleníthetik a mindennapjait, mondjuk a PayPal fiókjának vagy határidőnaptárának, fontos leveleinek a zárolásával. A PayPal egyébként szintén hadat üzenet az általa szélsőségesnek gondolt felhasználók (például Pamela Geller blogger) ellen, akiknek előszeretettel zárolja számláit, ami pedig már komoly dolog.
A rendszer keze egyébként mindenhova elér, a PestiSrácok.hu által megkérdezett Melissa Mészáros például nemrég arról panaszkodott portálunknak, hogy az alt-right szimpatizánsait folyamatosan megpróbálják ellehetetleníteni a Szilícium-völgy óriásai, így aki teheti az a radar alatt ad hangot véleményének, ami nagyon nincsen rendben, még akkor sem, ha az ember nem ért egyet valakinek a világnézetével. Az is köztudott, hogy a techcégek termékei komplett választások eredményit befolyásolhatják: Donald Trumpnak például hatalmas segítség volt a Twitter, ami egyébként remek példa arra, hogy a dolog “visszafelé” is elsülhet – a Facebook pedig lebukott, hogy hátra sorolja a jobboldali témákat a hírfolyamban, majd utána azért bírálták, mert állítólag felhagyott evvel a gyakorlatával.
Ténylegesen is egy techvezér lehet a világ ura?
A közösségi média lassú, de annál alaposabb hatalomátvétele eljutott odáig, hogy fizikailag is manifesztálódni látszik, Mark Zuckerberg Facebook-vezér ugyanis nemrég felvette maga mellé Joel Benensont, aki Obama egyik legfőbb tanácsadója volt, majd Hillary Clinton kampányát vezette. Zukerberg több interjúban is tagadta, hogy 2020-ban el szeretne indulni az amerikai elnöki székért, de ezek után igencsak nehéz ezt a kijelentést komolyan venni. Arról nem beszélve, hogy rejtélyes okoknál fogva a Facebook-vezér feleségének nonprofit alapítványánál, a Chan Zuckerberg Initiative-nél dolgozik David Plouffe, aki korábban Virginia állam kormányzója volt, illetve Amy Dudley, aki Tim Kaine virginiai szenátor tanácsadója volt.
Fotó: Caucasus Business Week
Állításuk szerint az egésznek semmi köze a politikához, bár erre az állításra árnyékot vet aza tény, hogy Mark Zuckerberg egy ideje már országjáró körúton van, ahol “nézelődik és ismerkedik az emberekkel”. Nemrég például egy kamionparkolót látogatott meg, egy másik alkalommal együtt ebédelt egy ohio-i családdal, illetve ha már úgyis mászkál, elugrott gyorsan egy michigani Ford autógyárba is, ahol az ott dolgozókkal jópofizott. Nem kell oknyomozó újságírónak lenni, hogy az ember e mögött egy politikai kampányt sejtesen, vagy legalábbis az arra való felkészülést.
Nem lenne őrült ötlet egyébként belevágni a 33 éves milliárdosnak, hogy hivatalosan is a világ ura legyen: a világon közel 2 milliárd aktív felhasználója van a Facebooknak, és ezek az emberek mind ismerik Zuckerberg nevét, aki a szuperül kiépített hálózatain keresztül pedig mindenkiről mindent tud. Kétség kívül jó alap. Ha ez így megy tovább, akkor akár át is rakhatják a Fehér Házat a Szilícium-völgybe, hogy a jövő döntéshozóinak ne kelljen messze menniük dolgozni.
Forrás: FoxNews, Vanity Fair, Vox; Vezető kép: zero Hedge
Facebook
Twitter
YouTube
RSS