Pesti Srácok

Felmérés cáfolja a baloldalt: Az európaiak többsége még annyira sem kér a menekültekből, mint a magyarok

Felmérés cáfolja a baloldalt: Az európaiak többsége még annyira sem kér a menekültekből, mint a magyarok

A migránsválság kirobbanás után másfél évvel még mindig nem tudni, mi lesz az egyre nagyobb számú bevándorló sorsa Európában. Az EU politikai vezetői, valószínűleg Komáromy Gergő elgitározott Imagine-jétől meghatottan csak azt voltak képesek meghatározni, hogy hova hány ember menjen, arról viszont nem jutott senkinek eszébe megkérdezni a helyieket, hogy kikkel szeretnének együtt élni. Ezzel kapcsolatban végre elkészült a hiánypótló felmérés, mely 15 ország 18 000 polgárát (köztük minket is) kérdezte meg arról, hogy bizonyos attribútumok alapján befogadnának-e egy adott menekültet.

Európában a második világháború óta nem volt ilyen mértékű menekült krízis: 2015-ben a kontinensre 1,3 millió új bevándorló érkezett, és ez a szám egyre csak növekszik. Okoskodásból és menekültkvótákkal kapcsolatos jó tanácsból persze sok van, az EU vezetői azonban mindeközben egyetlen egy dolgot felejtettek el megtenni: megkérdezni az állampolgárokat arról, hogy kivel szeretnének együtt élni.

Ennek apropóján készült egy hiánypótló felmérés, amely 180 000 migránsprofilról kérdezett meg 18 000 európait, pontosabban arra volt kíváncsi, hogy a különböző országok állampolgárai kit fogadnánk be szívesen, és kit utasítanának el.

“Meglepő módon” az eredmények azt mutatják, hogy az európaik nem ugyanúgy bánnak a migránsokkal, a befogadási hajlandóság kizárólag a menedékkérő tulajdonságaitól, előéletétől, szakmájától függ. És nagyon fontos, hogy ne legyen muszlim.

PestiSracok facebook image

Az orvos, a tanár és a könyvelő pluszpontokkal indul azokkal szemben, akik korábban munkanélküliek voltak. Őket egyébként az is megelőzi, akik kétkezi munkából, például mezőgazdaságból, vagy takarításból éltek korábban. A válaszolók a nyelvtudást is díjazták, a felmérésből kiderül, hogy azok, akik semmilyen nyelvet nem beszélnek 12 százalékékponttal kevesebb eséllyel indulnak a befogadók szíve felé.

Az életkort tekintve is nagyok a különbségek, ami a befogadási hajlandóságot illeti: a nyugdíjas korúak (62 év) sokkal kevesebb valószínűséggel nyernek szimpátiát, mint azok, akik életerősek és munkaképes korban vannak (21 év).

Meglepő, hogy a válaszadók azt is fontosnak tartják, hogy a menekült háttérsztorija ne sántítson, vagyis hihető legyen, hogy tényleg bajban van, és segítségre van szüksége.

Ami a bevándorlás okát illeti, azok a menekültek, akik valamilyen politikai, katonai, vagy vallási veszélytől menekülnek jóval több eséllyel indulnak, mint azok, akik csak a jobb élet reményében kelnek útra. Akiket meg is kínoztak azok átlagosan 11 százalékékponttal kapnak többet, mint azok, akik nem szenvedtek annyit.

A felmérésből kiderül, hogy a származási hely is nagy szerepet játszik az elfogadásban: egy koszovóit például jóval kisebb eséllyel engednének be az emberek, mint egy szíriait, vagy egy ukránt, az afgánok és a pakisztániak pedig a középmezőnyben vannak.

A felmérés szerint Magyarország a 13. helyen a befogadási hajlandóság szempontjából, de tekintve az országok közötti igen apró különbségeket, ez nem jelent sokat. Az egyik legérdekesebb dolog az egészben az, hogy nem csak az országok között kicsik a különbségek, de az országokon belül is, tehát szinte egyáltalán nem számít a válaszoló hovatartozása, vagy iskolai végzettsége az adott válaszok szempontjából. A svédek például menekültügyben pont ugyanúgy döntenének, mint a magyarok vagy a németek.

A felmérés alapján végezetül íme egy közel tökéletes, a befogadásra nagy eséllyel pályázó menekült: egy szíriai, keresztény, 25 éves nő, aki korábban tanárként dolgozott, de a háborúban elvesztette a családját, majd védelem híján sok megaláztatásnak és nemi erőszaknak volt kitéve, illetve a vallási hovatartozása miatt gyakran meg is kínozták.

Valljuk be ilyen tulajdonságokkal rendelkező pályázó, vagy hasonló viszonylag kevés van.

Forrás: válasz.hu, sciencemag.org; fotó: dailycaller.com

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.