Szigorúbb terrorellenes törvényekről szavaznak az Európai Parlamentben

Afrikaiak özöne várható

A képviselők úgy gondolják, hogy az Unió a fejlesztéspolitika legnagyobb donorja. Azonban nem csak erről, hanem Európa jövőjéről, a migrációs hullámról, a szociális ellátások újragondolásáról is vitáztak a hétfői plenáris ülésen, Strasbourgban. A felszólalók közül többen azt hangoztatták: konszenzusra lenne szükség a fejlesztéspolitikában, az uniós pénzek újraelosztásáról is javaslatot várnak. A képviselők aggasztónak tartják az afrikai országokból indult migrációs hullámot, ami arra készteti a Parlamentet, hogy az EU politikáját meg kell újítani. Mint mondják: "2, 5 millió afrikaival számolhatunk évente, 2050-re pedig a világ népességének fele afrikai lesz". Kiemelték: meg kell őrizni az európai országok biztonságát, de határainkat koherens fejlesztési politikával sem lehet megvédeni, nagyobb és átfogóbb kontroll kell. A fejlesztési politikáról kedden szavaznak a képviselők, csakúgy, mint az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) reformjáról.

Negyven százalékkal csökkenteni a károsanyag-kibocsátást

Az Európa Unió, amely a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon, azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátást az 1990-es adatokhoz képest. A mostani reform célja, hogy Európa megőrizze versenyképességét az ipar területén. Az EU 2005-ben hozta létre a kibocsátás-kereskedelmi rendszert (ETS), amely meghatározott egy szén-dioxid kibocsátási küszöböt. A határérték alatt a vállalatok csak szén-dioxid kvótákért cserébe szennyezhetik a levegőt. Egy CO2-egység egy tonna szén-dioxid kibocsátását engedélyezi. A fel nem használt kvótát a vállalatok eladhatják. Néhány esetben, főként amikor félő, hogy a kibocsátási küszöb miatt a vállalatok áttelepítik a termelést egy másik országba, a kvóta ingyenes. A szén-dioxid kibocsátási küszöböt fokozatosan egyre lejjebb szállítják, valamint az ingyenesen kapható kvótákat is csökkentik. A piacon korlátozott számban kaphatók a kvóták, így a rendszer a kibocsátás csökkentésére ösztönzi a vállalatokat. Ugyanakkor a túltermelés miatt az elmúlt években jelentősen lecsökkent a kvóták ára, így a vállalatok többé már nem motiváltak eléggé abban, hogy mérsékeljék a károsanyag-kibocsátást. Az EP-képviselők szerdán arról a módosító javaslatról szavaznak, amely többek között lépéseket javasol a túltermelés és az árak csökkenése ellen, például a kvóták számának gyorsabb ütemű mérséklésével. Ha az EP megszavazza a reformot, megkezdődnek a tárgyalások a tagállamok képviselőivel az irányelv végleges szövegéről, amelyet a Parlament részéről Ian Duncan (konzervatív-reformer, brit) vezet.

Szigorúbb terroristaellenes törvények jönnek

Egy csütörtökön szavazásra kerülő jogszabály-javaslat szerint az EU-ba utazó vagy az EU-t elhagyó minden uniós és nem uniós polgár adatait végig kell futtatni az adatbázisokon, hogy az illető okmányai nem vesztek el vagy nem lopták el azokat. A Tanáccsal kötött megállapodás értelmében a tagállamoknak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a szóban forgó utazó nem jelent-e biztonsági veszélyt. Az Irakból, Szíriából visszaérkező külföldi harcosok és az önálló támadásokra készülő terroristák által jelentett veszély csökkentésére az EP új terrorellenes szabályokat készül elfogadni, amelyek már az előkészületeket is büntetnék. A Tanács és a Parlament úgy döntött, hogy a jövőben olyan tevékenységeket is büntetni lehet, mint a terrorista csoporthoz történő kiutazás, visszatérés, toborzás, a kiképzés, vagy éppen a terrorizmus pénzelése. Az áldozatok családjai számára azonnali és hathatós segítséget írnak elő az új jogszabályok, de lényeges elem az is, hogy a tagállamoknak meg kell osztani egymással a bűnvádi eljárás részleteit, ha azok révén további támadásokat lehet megelőzni vagy segít más nyomozásban. Az Egyesült Királyságnak és Írországnak nem muszáj átvennie a joganyagot. Minderről február 15-én dönt a Parlament.

Címlapfotó: MTI