Egyáltalán nem sikertelen Trump elnöksége - Íme a legfontosabb eredmények
Mivel a demokrata ellenzék és a Republikánus párton belüli erők minden lehetőséget megragadnak Amerikában, hogy ellehetetlenítsék Dolad Trumpot, az egész média arról beszél, hogy melyek azok az intézkedések, amiket az elnök nem képes megvalósítani. Hajlamosak vagyunk azonban elfeledkezni azokról a nagyon fontos intézkedésekről, amelyeket Trump, a kampányban tett ígéreteknek megfelelően sikeresen megvalósított.
A szénbányászat felélesztése, munkahelyek teremtése
Donald Trump már régóta pedzegette, hogy véget kíván vetni a szerinte gazdaságilag káros, és egyébként is felesleges környezetvédelmi programoknak, ahogy azt a választási kampány során megígérte. Nemrég aláírta az “Energiafüggetlenség” nevű rendeletet, amely miatt persze nagyon aggódnak azok, akiknek ez a munkájuk. Ezt most éppen annak apropóján teszik, hogy állítólag az elnök ezzel gyermekeik jövőjét tette tönkre, hiszen mi lesz a globális felmelegedéssel?. A hisztéria persze erős túlzás, az elnök mindenkit megnyugtatott, hogy lesz tiszta levegő és iható víz ezek után is, és emellé még rengeteg új munkahely is. Trumpnak azért volt különösen fontos ez az intézkedés, mert az amerikai gazdaság és ipar fellendítését részben a szénbányászatban és a saját lábon álló amerikai energetikai szektorban látja.
Az elnök egyébként más területeken is ara törekszik, hogy munkahelyeket hozzon vissza Amerikába. Az irányítása alatt már több nagy céggel is sikerült megegyeznie abban, hogy visszahozza a gyártást az Államokba, ilyen például a General Motors, amely 1 milliárd dollárt invesztál munkahelyteremtésbe az Államokon belül, de az Amazon is ígért 100 000 új munkahelyet, valamint a Walmart is beszáll 10 000-rel, csak hogy elkerülje a kemény megsarcolást a Trump adminisztráció részéről. A büntetéssel való fenyegetőzés kegyetlennek tűnik, de ha az amerikaiak munkahelyeit, és a gazdaságot nézzük, akkor hosszó távon nem biztos, hogy nem a lehető legjobb döntés.
Iráni szankciók
13 személyt és 14 vállalatot érintő szankciókat vezetett be Donald Trump, amelyeket arra válaszul rendelek el, hogy Irán kísérletet hajtott végre egy ballisztikus rakétával. Az akkor még hivatalban lévő, azóta azonban a liberális őrület által meghurcolt Michael Flynn nemzetbiztonsági tanácsadó számolt be, és elmondta, hogy ez "része az Irán külföldi rosszindulatú cselekedeteit visszaszorítani igyekvő erőfeszítésnek”. Donald Trump a szankciók bevezetése előtt kora reggel azt az üzenetet tette fel Twitter-fiókjába, hogy Irán "a tűzzel játszik”. Egyébként a szankciók valamennyi érintettje kapcsolatban áll az iszlám köztársaság ballisztikusrakéta-programjával, illetve tevőlegesen segíti vagy támogatja azt.
Lealkudta a F-35-ösök árát - 90-et rendelt a Pentagon
Nyolc és félmilliárd dollárért rendelt az amerikai védelmi minisztérium nemrég a Lockheed Martin cégtől 90 darab F-35 típusú harci gépet. A megállapodásban először sikerült a többfunkciós harci gép árát 95 millió dollár alá szorítani a korábbi 102 millió dollárról, ami 728 millió dolláros megtakarítást jelent. Tény, hogy az összeg magasabb, mint amekkorát Donald Trump elnök korábban ígért, de ez van. A Lockheed Martin közleménye szerint “Trump elnök személyes közbelépése az F-35 programba felgyorsította a tárgyalásokat, és az ár csökkentésére irányította a figyelmünket”
Az új repülők egyébként renegeteg szuperképességgel rendelkeznek, például rövid pályán is képesek felszállni. A függőleges leszállásra alkalmas F-35B modellt az amerikai haditengerészeten kívül a brit is alkalmazza, a repülőgép-hordozókon szállított F-35C-t az amerikai haditengerészetnél állították hadrendbe. Az amerikai védelmi minisztérium a tervek szerint 391 milliárd dollárt költ a következő évtizedekben 2443 szuperszonikus harci gép vásárlására. Az intézkedés része a Trump által ígért hadsereg modernizálásnak.
A bűnözés csökkentését célzó intézkedések
Dpnald Trump a bűnözés visszaszorításában sem tétlenkedett: új munkacsoportokat állított fel a drogkartellek felszámolására, az Egyesült Államokban elharapódzó erőszakos bűnözés visszaszorítására, illetve a rendőrök elleni erőszak megfékezésére. Mindehhez Trump a belbiztonsági és az igazságügyi minisztérium közreműködésére számít. Az eskütételi ceremónián mondott rövid beszédében az elnök a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem "új korszakát” is ígérte, és hangsúlyozta, hogy megtöri "az országban eluralkodott bűnözők kartelljeit.
Végre konkrét cél lett az Iszlám Állam legyőzése
Elnöki rendeleteket írt alá Donald Trump az Iszlám Állam elleni harccal kapcsolatban is. Ennek érdekében az elnök egy új katonai terv kidolgozásáról döntött – Trump arra utasította kormányát, hogy új külföldi partnereket kutasson fel a dzsihádista szervezet elleni harchoz. Az Iszlám Állam legyőzése szintén fontos részét képezte Trump választási kampányának, és az ígéret betartását már rögtön az elnöki karrierje elején megkezdte.
A lobbizás 5 éves megtiltása
Az amerikai elnök az általa kinevezett személyekre vonatkozó rendeletet írt alá, amely két évre megtiltja a lobbizást bármely kormánytisztviselő számára és öt évre a korábbi állami munkahelyük számára. A rendelet értelmében jelöltjei más ország kormánya vagy külföldi politikai párt javára az USA-ban életük végéig egyáltalán nem lobbizhatnak.
Neil Gorsuch jelölése a Legfelsőbb Bírság székébe
Donald Trump Neil Gorsuch coloradói konzervatív bírót jelölte az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi Legfelsőbb Bíróság tagjának a tavaly elhunyt Antonin Scalia helyére.
Gorsuch bíró kiemelkedő jogi ismeretekkel rendelkezik, briliáns elme, óriási a szakértelme és kétpárti támogatással rendelkezik.
– fogalmazott rövid beszédében Trump.
A dolog egyébként nem egyszerű: a demokraták nagyon szeretnék megfúrni a jelölést, és éppen azon dilemmáznak hogy ellehetetlenítsék-e Gorsuch beiktatását. Ezt egyébként úgy tehetnék meg, hogy bevetik az obstrukció eszközét – mivel a legfelsőbb bíróság tagjának kinevezéséhez elég az 50 százalék plusz egy fő szavazati arány, a republikánusoknak pedig 52 szavazatuk van a 100 tagú szenátusban, ám 60 voks kellene az obstrukció kivédésére, ha élnének ezzel a lehetőséggel. Mindkét fél próbálja elkerülni az úgynevezett „nukleáris opció” bevetését, vagyi azt, hogy a republikánusok megváltoztassák a szabályt, és kimondhatják, hogy az obstrukció lezárásához ezentúl egyszerű többség is elegendő.
Az abortusz visszaszorítása
Szintén a kampány során ígérte még meg Donald Trump, hogy hadat üzen az abortusznak, és meg is tette: rendeletben tiltotta meg, hogy azok a civil szervezetek, amelyek ügyfeleik számára az abortuszt is lehetőségként említik, szövetségi támogatásban részesüljenek, illetve csakis akkor kaphatnak amerikai szövetségi támogatást, ha beleegyeznek, hogy nem "népszerűsítik" az abortuszt, illetve pácienseiket megfelelő információkkal látják el az abortuszt és következményeit illetően. Ez egyébként nem példa nélküli: Ilyen rendeletet Ronald Reagan elnök vezetett be elsőként. Bill Clinton semmisnek nyilvánította, ám George W. Bush ismét bevezette a rendelkezést, amelyet Barack Obama megint eltörölt.
Vezető kép: Climate Depot
