Pesti Srácok

Udvariasan csapott oda Trump Szaúd-Arábiában

Udvariasan csapott oda Trump Szaúd-Arábiában

Elemzőket, választókat, egyszerű hírfogyasztókat egyaránt váratlanul ért a hír múlt héten, hogy Donald Trump első elnöki útja Szaúdi-Arábiába vezet. A korábbi elnökök a “fejlett Nyugat“ országaiból választottak maguknak rendre célállomást, azok közül is legtöbbször az angolszász testvérhez, Nagy-Britanniába látogattak el először. De Trump más, mint az előző elnökök, sőt, valószínűleg a következő elnököktől is különbözik majd (amennyiben nem újrázik a ciklusa leteltével), viszont a használtautó-kereskedő stílusa ellenére van, amikor jó helyen kapirgál... Ez történt tegnap Rijádban, ahol Trump az Öböl Menti Együttműködési Tanács tagjaival és egyéb vezetőkkel találkozott.

Leginkább a bevándorlásról, az egészségbiztosítási rendszer reformjáról és a hadsereg fejlesztéséről beszélt Donald Trump első hivatalos elnöki útja során Rijádban, ahol az amerikai elnök elég sok plusz pontot zsebelt be mind republikánus, mind demokrata, mind pedig külföldi szövetségesi körökben. Ez egyébként akár a védjegyévé is válhatna, hiszen, egy-egy hosszabb hullámvölgyet követően mindig csinál valamit, amivel elfeledteti a körülötte forrongó hangulatot.

Trump, mint az Iszlám barátja

Az elnök mára beszédje elején leszögezte, hogy ő egy olyan nyugati ember, aki tisztelettel közelíti meg az Iszlámot, és ezt az egész Egyesült Államok tulajdonságaként jellemezte. Mondandója azért volt rendkívül fontos, mert nagy port kavart még megválasztásának első napjaiban az a bizonyos bevándorlási törvény, amely megtiltotta volna jellemzően muszlim többségű háborús országokból a beutazást, tegyük hozzá, csak ideiglenesen. Azt is külön kiemelte, hogy a terroristákat nem muszlimnak tekinti elsősorban, hanem olyan nihilistáknak, akik nem Istent, hanem a halált dicsőítik. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, örülne, ha a muszlim kormányok több energiát fektetnének a terrorizmus megállításába. Ami ezzel kapcsolatban különösen pozitív volt, hogy megerősítette az elnöki kampánya során is pedzegetett alapvetését, miszerint Amerika nem lesz a világ rendőrsége. Kiemelte: nem őrizhetik ők a térség biztonságát a helyi muszlim közösségek és államok helyett, viszont minden segítséget megad, amire szükségük lehet. Kihangsúlyozta, hogy a szélsőségesek megszállták az Iszlámot, ami senkinek nem jó.

PestiSracok facebook image

Figyelemre méltó, hogy Trump beszédében azt mondta, a terrorizmus egy ideológia, amit szerinte hagyományos katonai erővel nem lehet legyőzni, arra viszont már – valószínűleg udvariasságból – nem tért ki, mi az oka annak, hogy éppen a találkozón részt vevő vezetők országaiból kerülnek ki ezek az emberek. Azt is elfelejtette megemlíteni, hogy Szaúd-Arábiában állami rangra emelt vahhabizmus kapuideológia a terrorizmushoz.

A kevesebb néha több, de nem Trumpnak

Ahogy arra a National Review is rávilágított, Trump túl hosszan beszélt, túl sok részletet szeretett volna megtárgyalni, és túl sok ország nevét említette, ezért le a kalappal azoknak, akik pontosan értették, hogy mit akar. Egy dolog persze világosan átjött a figyelmeseknek: az elnöknek Iránnal szemben komoly fenntartásai vannak, legalábbis, ami az ország atomprogramját illeti, ezt pedig nagy valószínűséggel imádták a szaúdiak, akiknek már elve sem nagyon tetszett Obama Iránnal kapcsolatos megegyezésre törekvő politikája.

Fotó: Newsweek

A kritika persze nem maradt el

A baloldali sajtót lapozgatva is remekül kirajzolódik, hogy Trump látogatásába és beszédébe csak nagyon nehezen tudtak belekötni. Például kifejtették, hogy az amerikai elnök le akarja húzni Szaúd-Arábiát, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy “több tízmilliárd dollár értékű megállapodásokat írtak alá amerikai és szaúd-arábiai cégek”. Érthetetlen, hogy ezt miért értékelte negatívan a baloldal, hiszen az ilyen megállapodások éppen hogy élénkítik a gazdaságot, munkahelyeket teremt és közelebb hozza a két országot. A másik “komoly” kritika az, hogy Melania Trump fejkendő nélkül érkezett az arab országba, amin az egész nyugati világ egy emberként háborodott fel. A helyes és követendő magatartást Michelle Obamával és Hillary Clintonnal szemléltették, az előbbi szintén nem viselt, de helyes szándékból tette (nők egyenjogúsága), míg Clinton pedig minden alkalmat megragadott, hogy törzsi viseletben tisztelje meg vendéglátóit. Ezeket a tökéletesen értelmetlen felvetéseket tette zárójelbe az Al Jazeera, amikor megemlítette, hogy Szaúd-Arábiában ilyenkor nem kötelező fejkendőt viselni a nőknek, és amúgy a média által említett fejkendős jelentek nem ott, hanem Indonéziában illetve Pakisztánban készültek. Szóval ezeken érdemes is gyorsan továbblépni, és végre a lényegre koncentrálni.

Isten áldja Amerikát!

Trump beszédével és látogatásával kapcsolatban érdemes még egy fontos gondolatot megjegyezni: az elmúlt évtizedben ez volt az első olyan alkalom, amikor Közel-Keleten egy amerikai elnök nem mentegetőzött, nem hajolt meg, hanem határozott elképzelésekkel és mondanivalóval érkezett, úgy, hogy közben kimondottan tisztelettudó és udvarias volt. Sokat elárul, hogy 2009-ben Kairóban Barack Obama beszédének utolsó mondatait a Koránból idézte, Trump ezzel szemben mondanivalója végeztével azt mondta: "Isten áldja Amerikát!"

Vezető kép: Times of Israel

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.