Pesti Srácok

Észak-Korea ballisztikus rakétaprogramja komoly veszélyt jelenthet a világra

Észak-Korea ballisztikus rakétaprogramja komoly veszélyt jelenthet a világra

Elég komoly helyzet van kialakulóban Észak-Korea körül, melynek oka a kommunista ország interkontinentális ballisztikus rakétaprogramja, amely nem csak a környékbeli országokra, de már az Egyesült Államokra is veszélyt jelenthet. Hogy mennyire van szó üres fenyegetőzésről, nem világos, az viszont tény, hogy az ország rakétatechnológiája rendkívül sokat fejlődött az elmúlt évek során. Megpróbáltuk összeszedni, amit a dologról tudni érdemes, azon túl, hogy Kim Dzsongun valószínűleg egyéb fizikai hiányosságait próbálja az egyre nagyobb fegyverekkel ellensúlyozni.

A hivatalos definíció szerint a ballisztikus rakéta olyan rakétafegyver, amelynek hasznos terhe röppályájának nagy részén ballisztikus pályán repül, majd visszatér a Földre, ideális esetben az előre meghatározott célponthoz. Ezeknek a rakétáknak a főbb jellemzői között van a nagy sebesség (7,5 kilométer/másodperc), a nagy hatótávolságok (10 000 kilométer felett) és a nagy repülési magasságok (1000 kilométer fölött), a nagy hatóerejű (1 Megatonna és nagyobb) atomtöltetek alkalmazása, a viszonylag kis sebezhetőség, a célmegsemmisítés pontossága. A ballisztikus rakéták röppályáját a kezdősebesség, a nehézségi erő és a légellenállás tényezői határozzák meg, míg el nem éri a célpontot. A nagy hatótávolságú irányított lövedékek szárnyak segítségével repülnek, folyamatos hajtóerő hatására.

A tárolás és elindítás többféle lehet, történhet mozgó indítóállványról, föld alatti indítóállásokból, tengeralattjáróról, de lehetnek légi indításúak is. Hogy egy hadsereg melyiket választja, annak főleg stratégiai szempontjai vannak, a helyzettől függ, hogy épp kiváló manőverezésre van szükség, vagy az a fontosabb, hogy meglegyen mondjuk egy gyors válaszcsapás lehetősége. Az ilyen rakéták hatótávolsága harcászati rakéták esetén 50–110 km, de at interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM – Intercontinental Ballistic Missile) akár 5500–12 000 km távolságra is képes. A hadászati rakéták korszerű változatainak fejrészébe több atomtöltetet helyeznek el, mindegyiket manőverezésre képes rakétahajtóművel, amelyekkel az eredeti pályát módosítani lehet.

PestiSracok facebook image

Észak-Korea imádja ezt a fegyvert

Észak-Korea 2017 július 4-én jelentette be, hogy sikeres rakétatesztet hajtott végre, és már ők is rendelkeznek interkontinentális ballisztikus rakétával, amelyre potenciálisan atomtöltet is tudnak szerelni. Az általuk birtokolt legújabb Hwasong-14 állítólag a világ bármely része lehet célpont, de főleg az Egyesült Államoknak szánták a fenyegetést. Az amerikai szakértők azt állítják, hogy valószínűleg nem ekkora a veszély, és csupán egy közepes hatótávolságú rakétáról (intermediate-range missile) lehet szó, amit maximum Alaszkáig lehet eljuttatni. Mondjuk ez sem jó hír.

2017 július 28-án Észak-Korea újabb tesztet hajtott végre, ezúttal a rakétájukat 3000 km-es magasságba sikerült emelni. Ez a rakéta az ország partjaitól keletre csapódott a tengerbe, feltehetően a kizárólagos gazdasági övezetben. 2012 óta Észak-Korea kétféle rakétát mutatott be a nagyközönségnek a katonai parádék alkalmával: ezek KN-08 és KN-14 típusúak. Szakértők szerint a közszemlére tett KN-14 egy kétfokozatú rakéta, amely akár 10 000 km-re is képes lehet repülni, úgy tűnik azonban, hogy még nem került letesztelésre egyik sem, de nem világos, hogy mi köze van a már kilőtt Hwasong-14-hez.

Nem ma kezdték, nem holnap hagyják abba

Az ázsiai ország ballisztikus rakétáinak története Egyiptomból szállított Scud-okkal kezdődött még 1976-ban. A Scud egy olyan szovjet ballisztikus rakéta, amelyeket a hidegháború idején a szovjetek előszeretettel szállítottak mindenfele a világban. Ezeknek a fegyvereknek a hivatalos megnevezés R-11 (az első verzió), valamint R-17 (később R-300). Az ország 1984-re ért el komoly fordulatot, amikor kifejlesztették a saját verziójukat, a Hwasongot.

Az első komoly sikeren felbuzdulva az ország még jobban felpörgette a fejlesztéseket, ma pedig már egy arzenállal rendelkeznek, igaz a legtöbb típus az 1000 km-es hatótávolságával nem jelent komoly nemzetközi veszélyt. Az elmúlt idők tesztjei azonban aggodalomra adnak okot. A Hwasong első verzióját a listán Pukgson követte, majd az 1300 km-re elérő Nodong, a 3500 km-es Musudan. Ezeket sikerrel tesztelte is az ország. Ami jelenleg fejlesztés és tesztelés alatt van, az a 10 000 km-es KN-14, illetve 11500 km-re is képes KN-08. Kétségtelenül az egyik legaktívabb év a tavalyi volt, 2016-ban két közepes hatótávolságú rakétát is sikerrel teszteltek és állítottak hadrendbe, az egyik ilyen a Musudan, a másik pedig a tengeralattjáróról indítható Pukguksong.

A ballisztikus rakéta a hatalom szimbóluma

Egy ország, amely nagyhatalmi státuszra, vagy katonai respektre számít, elsődleges céljai között határozza meg a ballisztikus rakéták fejlesztését. Ennek oka logikusan az, hogy aki ilyen nagy hatótávolságú fegyverrel rendelkezik, az messziről is képes nyomást gyakorolni másokra. Ez legalábbis a hivatalos verzió, a valódi cél általában az, hogy nukleáris töltettel szerelhessék fel ezeket. Az USA katonai hírszerzése szerint Észak-Koreának már simán lehet olyan kicsi nukleáris robbanófeje, amelyet nagy hatótávolságú rakétákra képes felszerelni. Ezeket még hivatalosan nem erősítette meg senki, a Washington Post írása szerint azonban nagyon is valós a veszély. Japán egyébként szintén megerősítette a fejlődés tényét, a fegyverekről azonban tőlük sem érkezett használható információ. Marad a sötétben tapogatózás.

Forrás: BBC, Wikipedia, Washington Post, Global Security; Vezető kép: globalsecurity.com

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.