Vajon betéptek az amerikai liberálisok, vagy komoly terv a Kaliforniai Köztársaság megalapítása?
A liberális hisztéria eljutott a legmélyebb mélypontra Amerikában, amelynek az egyik legerősebb tünete, hogy Kalifornia már hivatalosan is halálosan komolyan gondolja, hogy kilép az Egyesült Államokból és független államként folytatja életet. Jelenleg az aláírásgyűjtés fázisában tartanak, amely sikere esetén népszavazást kezdeményeznek, ami tényleges különválást eredményezhet. Akad azonban néhány tisztázatlan kérdés.
Nem is volt olyan régen, amikor olyan nyugati parti celebek, mint Miley Cyrus, Whoopi Goldberg, Amy Schumer, Bryan Cranston és Chelsea Handler azzal fenyegetőztek, hogy Donald Trump megválasztása esetén elhagyják az Egyesült Államokat, Kanadába költöznek. A kanadaiak nagy szerencséjére a nagy szavak üres ígéreteknek bizonyultak, a liberális hiszti azonban közben odáig fajult, a kaliforniaiak halál komolyan gondolják, hogy kiválnak az USA-ból és független országként folytatják. A Yes California függetlenségi kampány aláírásokat gyűjt, 2018-ban pedig népszavazást szeretnének tartani a kérdésről, ami a leggazdagabb amerikai állam tényleges kilépésével is járhat. Vagy nem.
Érvek helyett mindenki hülyeségeket beszél
A kezdeményezés bizonyos kérdéseket vet fel. Ezekre persze vannak remek liberális válaszok, de ezek hallatán minden normális ember a kezébe temetné a kezét és elsírná magát. Gyönyörű csokrot nyújtott át ezekből az érvekből az egyik leghangosabb kilépéspárti (CalExit) aktivista, Shankar Singam Tucker Carlsonnak a Fox-on. Az aktivista szerint Kalifornia kiválásán senki nem veszítene, hiszen a családok ugyanúgy találkozhatnának, mint eddig, és a barátok is ugyanúgy tarthatnák a kapcsolatot. Ez az internet korában persze elképzelhetetlen más körülmények között. Singam elmondta, hogy a függetlenedés nem olyan, mintha “több millió mérföldre költöznének”. Tényleg nem? Nahát.
Az elszakadáspártiak másik fő érve, hogy a többi állam nem szereti eléggé Kaliforniát, ami az ilyen beszélgetések után valószínűleg tényleg igaz lesz hamarosan. A hasonlóság a safe place-ekbe húzódó egyetemisták szeretetvágya és Kalifornia között nem a véletlen műve.
Egyéb fontos érveik is vannak: például az, hogy az amerikai kormány több pénzt költ a hadseregére, mint a világ bármely másik országa, Kalifornia pedig nem örül annak, hogy részt kell vállalnia ennek költségeiből. A Yes California kampány honlapján azt is elmagyarázzák, hogy sokkal nagyobb biztonságban lennének a terroristáktól, ha nem vennének részt az USA katonai akcióiban. Azt is kifejtik, hogy a kaliforniai szavazók voksai 1876 óta nem befolyásolták az amerikai elnökválasztásokat, emiatt pedig feleslegesnek érzik, hogy részei legyenek a szövetségnek.
Amiatt is megy a hiszti, hogy az USA kereskedelmi egyezményei, szabályozásai miatt a kaliforniai ipar súlyos károkat szenvedett el, de a legfontosabb érvük a kilépés mellett az, hogy államukat a legnyitottabbnak, a legmegengedőbbnek és kulturálisan legváltozatosabbnak tartják, és emiatt nem értenek egyet Trump bevándorlás-politikájával, a transzklotyókról már nem is beszélve. Az egészben az egyik legviccesebb, hogy sérelmezik, az USA olyan erőforrásokat vesz el Kaliforniától, mit a szén, vagy az olaj. Közben persze azt elfelejtik említeni, hogy vizük viszont nincsen, amit meg a többi állam biztosít a számukra.
Gazdasági hatalom és kulturális példa?
Egy dolog tény, és lehetne is talán érv: Kalifornia jelenleg a világ ötödik legerősebb gazdasága, ami azt jelenti, hogy papíron Franciaországot is veri számokban, népessége pedig nagyobb, mint Lengyelországé. Felmerül azonban a kérdés, hogy “és akkor mi van?”.
Louis Marinelli (aki nem is kaliforniai születésű) a Yes California kampány feje egyébként valahogy úgy képzeli az egészet, ahogy például Skócia működik az Egyesült Királyságon belül, de biztosan nem nézett utána, hogy pontosan ez hogyan is működik, hiszen akkor nem beszélne hülyeségeket, mivel az államszövetségen belül hasonló hatásköröket gyakorolnak.
Problémák, amelyek senkiben nem merülnek fel
Már kilépés maga is problémás ügy. Az amerikai alkotmányban nagyon szépen le van írva, hogy egy állam hogyan csatlakozhat az unióhoz, arról viszont szó sem esik a szentírásban, hogy miként hagyhatja el bárki a szövetséget, ami a polgárháború egyik következménye. Az egyetlen esélyük, hogy javasolnak egy alkotmánymódosítást, amelyet viszont a képviselők házában és a szenátusban 2/3-dal, meg kell szavazni. Ezen kívül összehívhatnak egy nemzetgyűlést is az ügyben, bár erre kevesebb az esély.
Ezen kívül még egy érdekes kérdés felmerül, már ha komolyan vesszük a kilépést, mivel az aktus megtörténte pillanatában Kalifornia azonnal megszállt ország lenne, hiszen az államban rengeteg amerikai katona teljesít szolgálatot rengeteg különböző támaszponton, önálló hadsereget azonban nem tudna felmutatni, ez pedig kérdéseket vet fel a korábban már emlegetett biztonsági szempontok tekintetében. Erre a felvetésre Sigmar egyébként érvelt: állítása szerint nem lenne gond, ha amerikai (tehát idegen) katonák lennének az országban, hiszen az USA ezt a világ minden részén csinálja. Mi van? Szóval Amerikának meg kellene védenie a független Kaliforniai Köztársaságot? Vagy lassan kivonulni? Illetve akkor mi is a gond az Egyesült Államok külföldi szerepvállalásával?
Sigmar és barátait az sem zavarná, ha a középosztály elhagyná az államot, mert a helyükre legalább fiatal bevándorlókat hozhatnának, akik a technológiai cégeken keresztül hozzájárulnának az ország növekedéséhez. Sigmar szerint az USA-nak meg kellene köszönni ezt, mert „a középosztály exportálásával gazdagítják Amerikát és terjesztik a liberalizmust”.
Nem az első alkalom, hogy egy állam lázad és ki szeretne válni az Unióbóé, 1860 decemberében Dél-Karolina is megpróbálkozott hasonlóval, az eredménynek mindenki utánajárhat maga a történelemkönyvekben.
Vezető kép: YouTube
