A spanyolok szerint Soros szervezetei tüzelik az elszakadni vágyó katalánokat
Soros György alapítványa, az Open Society Foundations finanszírozta a Katalónia függetlenségét harcoló szervezeteket is, ezt a La Vangardia spanyol lap derítette ki elsőként. A milliárdos tőzsdespekuláns évek óta bomlasztja a spanyolokat, 2014-ben például az ő támogatásával törtek ki az "idegengyűlölet és az euroszkepticizmus" elleni tüntetések az EP-választások előtti napon.
A Soros Alapítvány belső dokumentumok szerint 27 049 dollárt adott arra a Catalonia’s Council for Public Diplomacy in Catalonia elnevezésű szervezetnek, hogy a különböző magánpartnerekkel létrehozott Katalónia függetlenségének intézményi kerete megvalósulhasson. További 24 973 dollárt pedig Barcelona információs és dokumentációs központjának adományozott (Barcelona International Center for International Information és Documentation, amelyet "BCIID" -nek nevezünk), vagyis a katalán kormányzati tisztségviselők, miniszterek kapták meg a támogatást. A spanyol lap érdeklődésére válaszolva a nevezett szervezetek nem tagadták a Soros-támogatást. 2014-ben a Soros alapítvány képviselői zárt ajtók mögött tárgyaltak az Európa Parlamentben spanyol politikusokkal, szakemberekkel és befolyásos újságírókkal. Részleteket nem lehet azóta sem tudni a találkozóról.
Eurokötvényt akart a spekuláns
2013-ban Európa gyorsan közeledett a megroppanás pillanathoz. Ciprus majdnem kiesett az eurózónából, bankrendszerének összeomlását az EKB Rendkívüli Likviditási Segítségnyújtás programja odázta el. A görögöknél és a spanyoloknál a fiatalok körében a munkanélküliség 60 százalékhoz közelített. Franciaország szintén versenyképességi problémákkal küzdött, és nem tudta teljesíteni az EU Fiskális Paktumában tett vállalásait. Portugáliának új mentőcsomagra volt szüksége. Soros mindenképpen el akarta érni az eurókötvény bevezetését. A Világgazdaság ezzel kapcsolatban megjegyezte: "De Sorosnak nincs igaza. Hogy mást ne mondjunk, annak, amit követel, jogi alapja sincs. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 125. cikke kifejezetten tiltja az adósság átvállalását"
Évek óta szembe állítja a spanyolokat és a katalánokat
Soros György alapítványa, az Open Society Foundations finanszírozta a Katalónia függetlenségét harcoló szervezeteket, ezt a La Vangardia spanyol lap derítette ki elsőként. A milliárdos tőzsdespekuláns évek óta bomlasztja a spanyolokat, 2014-ben például az ő támogatásával törtek ki az "idegengyűlölet és az euroszkepticizmus" elleni tüntetések az EP-választások előtti napon. Soros ideológiájához igen közel állnak a katalánok, akik nem rendelkeznek közös etnikai eredettel. 1950 és 1980 között közel 3 millió bevándorló érkezett és választotta lakhelyül Barcelona ipari vonzáskörzetét; igaz, ekkor külső tényezők is befolyásolták a folyamatot. A bevándorlással kapcsolatban kialakított integrációs politika segítette az autonómia megszilárdítását: a katalán nemzetet tágan értelmezik, így sikerült hatástalanítani a belső kohéziót gyengítő tényezőket. Ma katalánnak lenni – Jordi Pujol i Soley, a katalán kormány korábbi fejének (1980–2003), a régió emblematikus figurájának megfogalmazásában – annyit tesz, hogy „Katalán minden ember, aki munkájával és erőfeszítésével hozzájárul Katalónia építéséhez. Katalán minden ember, aki Katalóniában él és dolgozik, és katalán akar lenni.”Ebben a felfogásban nincs hivatkozás sem a történelmi hagyományokra, sem a közös nyelvre, ezért alkalmas a bevándorlók integrálására is – nyitva áll miden állampolgár előtt; nyelvétől, kultúrájától, születési helyétől függetlenül. A katalánoknak az egyén önmegvalósítása is fontos tényező, míg a vallásos értékrend kevésbé jelenítődik meg. Nyilván nem véletlen az sem, hogy Soros pénzügyi tuningja után Katalóniában 2015-ben elfogadták a drogpolitikában a Soros-féle liberális nyitottságot.
A Soros szervezetek a világ számos országában a droglegalizációért küzdenek. 2015-ben kiadott jelentésükben Katalóniát dicsérik Spanyolországgal szemben. Véleményük szerint a "cannabis-clubok" erősítik a társadalmat és a demokrácia alapját.
Az elszakadást gazdasági és társadalmi válság követné
Arról, hogy Katalónia"bizonyította függetlenségét", a Guardian, valamint a Wall Street Journal is rendszeresen írt, Luke Stobart , a politikai gazdaságtan professzora szerint: " Katalónia terrorellenes reakciója azt mutatja, hogy felkészült a függetlenségre”. Szintén egy Soroshoz közeli lap, az El Confidencial arról ír, hogy az elszakadás minimális gazdasági következményekkel járna csupán, a Juan Carlos Barba által írt cikkben azt bizonygatják, hogy "Spanyolország szinte biztosan rövid recessziót szenvedne, míg Katalónia számára az elszakadás igen erős gazdasági bővülést eredményezne. Ha pedig ez a hipotetikus elszakadás békés úton történik, akkor még recesszióval sem kellene számolni" - vélekedik a szerző. Gazdasági elemzők azonban más véleményen vannak: az elszakadás súlyos gazdasági és társasalmi válságot eredményezne a térségben. Az elszakadással ugyanis Spanyolország a gazdasága közel egynegyedét veszítené el, és megkezdődne a harc a tetemes államadósság elosztásáról. Az új állam létrehozatalának egyik legnagyobb buktatója pedig az lehet, ha Spanyolország nem ismeri el a kiszakadó tartományt, akkor más országok, különösen az Európai Unión belül sem szívesen teszik ezt.
Agresszív, anarchista módszerek
"Rúgás a demokráciába" - így értékelte a katalán parlamentben zajló eseményeket Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes, aki szerint politikai pályafutása alatt nem látott ennél nagyobb szégyent. Úgy vélte, hogy a népszavazás kezdeményezői már-már a diktatórikus és autokrata rezsimekre jellemző magatartást tanúsítanak. Ez annyira mégsem meglepő annak fényében, hogy a Soros által pénzelt szervezetek közül jó néhány fittyet hányva a törvényekre, jogállamiságra, agresszív, anarchista módszerekkel próbál érvényt szerezni akaratának. A "budapesti tavasz" tüntetésein pallérozódott olvasóink már tudják: az is a forgatókönyv része, hogy mindehhez középiskolásokat és egyetemistákat mozgósítanak. A múlt héten legalább tízezer középiskolás és egyetemista vonult utcára Barcelonában, hogy a madridi kormány szigorú fellépése ellen és a katalán függetlenség mellett demonstráljon. A katalán főváros központjában lévő Gran Via sugárút a héten sárga-pirosba öltözött, a diákok menetelése pedig órákra megbénította a forgalmat. Egy egyetemista az AP hírügynökségnek elmondta: a katalán fiatalok zöme a szeparatisták táborát erősíti, a többiek pedig azután váltak függetlenségpártivá, hogy Madrid hadjáratot indított Katalónia ellen. Akárcsak korábban, a madridi kormányzat ezúttal is az alkotmánybírósághoz fordult a katalán helyi vezetés által október 1-jére kitűzött népszavazás miatt, a bírói testület pedig kimondta, hogy a népszavazás sérti a Spanyol Királyság egységének megbonthatatlanságát rögzítő alaptörvényt, s ezért fel is függesztette a referendum megtartását.
PestiSrácok.hu
