Szijjártó: nem hátrál meg a magyar kormány az ukrán oktatási törvény ügyében
Látogatást tett Budapesten Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter, aki azzal a céllal érkezett hazánkba, hogy elmagyarázza a magyar partnereknek az új, botrányos ukrán oktatási törvény lényegét. A megbeszélés után közös sajtótájékoztatót tartott Szijjártó Péter és az ukrán külügyminiszter. Szijjártó elmondta, a magyar kormány a helyi kisebbségek érdekeit képviseli az ügyben, és ha ők azt kérik, hogy Magyarország harcoljon értük, akkor a kormány nem fog meghátrálni. Pavlo Klimkin szerint nem az emberek ellen irányul az új ukrán oktatási törvény, hanem azt szolgálja, hogy minden állampolgár érvényesülni tudjon Ukrajnában. A párbeszédnek egyik fél szerint sincs még vége.
Komoly diplomáciai botrányt okozott az újonnan elfogadott ukrán oktatási törvény, amely gyakorlatilag ellehetetleníti a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását. Erre reagálva a magyar kormány komoly diplomáciai eszközökkel reagált, a kialakult feszültség miatt pedig Budapestre látogatott Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter, hogy elmagyarázza, miért is nem kell tartanunk a törvény miatt.
Pavlo Klimkin a Twitteren tett bejegyzésében korábban közölte: meglepődéssel fogadta magyar kollégája, Szijjártó Péter kijelentését, miszerint Budapest kezdeményezni fogja az Ukrajna-EU társulási megállapodás felülvizsgálatát arra hivatkozva, hogy az ukrán oktatási törvény sérti Ukrajna és az Európai Unió között megkötött társulási megállapodást. Mivel a dokumentum aláírását annak idején Magyarország és Románia támogatta, így a két ország most „hátba szúrásnak” tekinti a történteket, és mindkét állam többször is megkérte már Ukrajnát, hogy ne fogadja el az oktatási törvény módosítását. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kolozsvári látogatásakor kijelentette, hogy hazánk és Románia közösen lép fel az ukrajnai oktatási törvény ügyében. Ezen felül Szijjártó azt is elmondta, hogy Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti partnerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelépést jelenthetne az európai integrációs folyamatban.
Szijjártó Péter a közös megbeszélés után elmondta, őszinte párbeszédet folytattak az ukrán külügyminiszterrel, ugyanakkor kiemelte, ez az egyik legnehezebb időszak eddig a két ország kapcsolatában, mióta Ukrajna független állam lett.
Jó döntést hozott a külügyminiszter úr, hogy eljött és ebben a rendkívül nehéz időszakban párbeszéd útját választotta
- hangsúlyozta a magyar külügyminiszter.
Hozzátette: Magyarország számos kérdésben nyújtott már támogatást Ukrajna számára, és kimondottan kockázatos döntéseket is meghozott annak érdekében, hogy szomszédját megsegítse. Többek között példaként a sérült ukrán katonák magyarországi rehabilitációját hozta fel, illetve azt, amikor Magyarország gázszállításban segített Ukrajnának az oroszok nemtetszése ellenére is. Azt is megemlítette, hogy hazánk volt az az ország, aki megpróbálta rávenni az EU-t, hogy ne várassa Ukrajnát az ország vízummentességével kapcsolatos kérdésekben.
Szijjártó kiemelte, éppen ezért érte váratlanul Magyarországot az új ukrán oktatási törvény ötlete, és sokként ért minket az, hogy mindez éppen a társulási szerződés aláírása után történt.
A külügyminiszter nem köntörfalazott, és bevallotta:
Ezt a helyzetet most totálisan másképp ítéljük meg.
Szijjártó többször is hangsúlyozta, a magyar politika mindig a határon túli magyar kisebbség határozza meg.
Hozzátette:
Ha a magyarok ott azt kérik, hogy ne hátráljunk meg és harcoljunk, akkor mi harcolni fogunk.
Ugyanakkor azt is fontosnak tartotta elmondani, hazánknak nem a harc, hanem a megállapodás a legfőbb célja, és csupán azt szeretnénk elérni, hogy a kárpátaljai magyarokat ugyanazok a jogok illessék meg, mint a törvény elfogadása előtt.
Mi a helyzetet megoldani szeretnénk, de mi akkor tudjuk az ügyet rendezettnek tekinteni, ha a helyi magyarok azt mondják, hogy nekik ez így megfelel, de ettől sajnos ma nagyon távol vagyunk.
- mondta.
Szijjártó kiemelte: 71 magyar iskola van Kárpátalján, így nem lehet figyelmen kívül hagyni a kintiek véleményét. Véleménye szerint az ukrán oktatási törvény nem fog oda vezetni, hogy jobban beszélik majd Ukrajnában az ukrán nyelvet. Reményét fejezte ki, hogy előbb-utóbb eljutunk oda, hogy közelíteni tudjuk egymáshoz a két álláspontot. Hozzátette: örömmel venné, ha vissza tudnák terelni a dolgokat a tisztelet és a barátság talajára, de ehhez Ukrajnának is lépéseket kell tennie. Úgy véli, akkor lehetne érdemben konzultációt folytatni a törvényről, ha az ukrán parlamentben a párbeszéd idejére felfüggesztenék a kisebbségekre nézve sértő részt.
A sajtótájékoztatón Pavlo Klimkin miután udvariasan megköszönte a meghívást, örömét fejezte ki, hogy magyar kollégájával nagyon konstruktív párbeszédet tudtak folytatni, ugyanakkor kiemelte: a megbeszéléseknek még nincs vége.
A kapcsolatunk nagyon fontos Ukrajna számára.
- fejtette ki, majd megköszönte Magyarország támogatását az EU integrációval kapcsolatban. Kiemelte, ezek nem csak politikai, hanem emberi kérdések is.
Az új oktatási törvény melletti érvként az ukránul nem beszélő kisebbségek hátrányos helyzetét emelte ki: az ukrán miniszter úgy véli, aki nem tud ukránul, az az élet több területén is hátrányokkal indul majd, ilyen például a felsőoktatás. Példaként felhozta, hogy Beregszászon a diákok 75 százaléka nem tudott leérettségizni, aminek egyetlen oka a nyelvtudás hiánya.
Elárulta, hogy egyelőre a törvénnyel kapcsolatban semmi nincsen kőbe vésve, hangsúlyozta, hogy Ukrajnának nem az a célja, hogy elvegye az anyanyelven való tanulás jogát. Megnyugtatóan közölte azt is, egyetlen iskola sem fog bezárni és egyetlen tanárt sem rúgnak ki.
Ukrajna mindent megtesz, hogy az országban mindenki otthon érezhesse magát.
- mondta, majd hozzátette,
A mi logikánk nagyon egyszerű, azt szeretnénk elérni, hogy a saját anyanyelvén kívül minden állampolgár beszéljen ukránul is. Nyitottak vagyunk a párbeszédre.
Felvetette annak lehetőségét, hogy a közeljövőben együtt ellátogatnak Kárpátaljára, hogy találkozzanak a helyi kisebbség vezetőivel, hogy könnyebben találjanak megoldást a problémára. Ígéretet tett, hogy személyesen fog azért dolgozni, hogy a lehető legjobb megoldást találják meg, amivel mind az ukrán állam érdekei, mind pedig a helyi kisebbségek érdekei érintetlenül maradnak.
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott (egy nappal azután, hogy hatályba lépett az Ukrajna és az EU közötti társulási szerződés. A múlt hónap végén hatályba lépett törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország tiltakozását eredményezte. A jogszabály ezen része – amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
Hogy mi az oka Ukrajna különös lépésének, nem világos, nagy valószínűséggel köze van ahhoz, hogy az 1991-ben létrejött ország még ma is keresi az identitását, nyelvét, illetve kultúráját, amit 2004-ben a narancsos forradalom után Julia Timosenko miniszterelnök és Viktor Juscsenko köztársasági elnök az orosz-ellenességben fedezett fel (a botrányos oktatási törvény egyébként főleg az orosz-ukrán belső harcokról szól). Az utánuk következő Viktor Janukovics oroszbarát elnök az etnikai kisebbségek nyelvét regionális nyelvként ismerte el ugyan, őt azonban ezek miatt gyorsan el is zavarták a balliberális erők a kijevi Majdan térről kiinduló zavargássorozat segítségével 2014-ben. A jelenlegi vezetés látszólag jelenleg azon dolgozik, hogy mindenben kiszolgálja Amerika és a nyugati liberálisok érdekeit, ennek ékes bizonyítéka, hogy az első kormány Washingtonban összeállított névsorát Victoria Nuland volt amerikai helyettes államtitkár egyeztette Geoffrey Pyatt kijevi nagykövettel.
Vezető kép: MTI
