Ma Brüsszelben egymásnak feszülnek a határvédő és a migránscsalogató Európa hívei

A Brexit-tárgyalások tehát nem hoztak áttörést, azonban egyre nagyobb belpolitikai feszültséget okoznak Nagy-Britanniában is. Theresa May friss sajtónyilatkozataiban kijelentette, hogy mindkét fél részéről bizalomra, erős és határozott vezetési módszerekre és bátorságra van szükség a siker érdekében. Egy, a Politiconak nyilatkozó uniós tisztviselő szerint azonban senki sem osztotta May optimizmusát a jövőt illetően.

Migráció: nincs új a nap alatt

Az EU-csúcs mai témái közül a legfontosabb és legégetőbb európai kérdés jelenleg a migráció kezelése. Az Európai Tanács júniusi következtetéseiben foglaltaknak megfelelően az ülésre jelentés készül az elért eredményekről. Elsősorban három kérdéskörre összpontosítanak majd a tárgyalásokon:

• együttműködés a származási és tranzitországokkal;
• az embercsempész hálózatok elleni küzdelem;
• a visszaküldési irányelvre, a menekültügyi ügynökségre, valamint az Európai Határ- és Partiőrségre vonatkozóan a közelmúltban benyújtott bizottsági javaslatok.

Nagyon sok vita várható a valójában bevándorláspárti erők és az országuk szuverenitását megőrizni kívánó országok és kormányok között a kérdésben. Orbán Viktor magyar miniszterelnök Brüsszelbe menet videóüzenetben erősítette meg Magyarország véleményét, melyben egyértelműsíti, hogy a magyar határt magyar katonák és magyar rendőrök fogják védeni a jövőben is.

Az uniós vezetők az európai tanácsi következtetésekben figyelembe veszik majd a szeptember 20-án Salzburgban tartott nem hivatalos találkozójukon folytatott megbeszélések eredményeit is. Az osztrák kancellár várhatóan beszámol majd a közös európai menekültügyi rendszer reformjáról és a reform egyes elemeivel kapcsolatban várható eredményekről is, utalva a Bel- és Igazságügyi Tanács október 11–12-i ülésén folytatott megbeszélésekre is.

Belső biztonság: küzdelem a terror ellen

Az Európai Tanács a vezetői ütemtervről szóló, 2018. szeptember 20-i, salzburgi tematikus vitát követően következtetéseket fog elfogadni a belső biztonságról.

Az állam-, illetve kormányfők áttekintik az alábbi területeken tett előrelépést:

• a rendőrségi és igazságügyi együttműködés fokozása;
• a terrorizmus elleni küzdelem;
• a határbiztonság megerősítése;
• a kibertérbeli reziliencia, azaz a rugalmas ellenállási képesség erősítése.

A korábbi döntések gyors végrehajtására és új intézkedések kidolgozására is felszólítanak majd. Tekintettel a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellen nemrég elkövetett kibertámadásokra, az uniós vezetők fel fognak szólítani a hibrid, a kiber-, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) fenyegetésekkel szemben az elrettentés és a reziliencia további erősítésére.

Az Európai Tanács a közelgő, 2019. évi európai parlamenti választásokra tekintettel várhatóan hangsúlyozni fogja annak fontosságát is, hogy minél gyorsabban haladjanak a megbeszélések a Bizottság által a félretájékoztatással szembeni küzdelem területén javasolt számos intézkedéssel kapcsolatban.

Külkapcsolatok: barátkozás Afrikával

Az Európai Tanács következtetéseket fogad majd el a külkapcsolatokról, elsősorban az Afrikával fennálló kapcsolatokra összpontosítva.

Az állam-, illetve kormányfők ezenkívül behatóan foglalkoznak az alábbi témákkal is:

• a hamarosan sorra kerülő EU–Arab Liga csúcstalálkozó;
• az éghajlatváltozás, figyelemmel a lengyelországi Katowicében megrendezendő ENSZ COP24 éghajlatváltozási konferenciára is;
• a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és annak végrehajtása.

Forrás: consilium.europa.eu, politico.eu, Orbán Viktor Facebook-oldala, PS; Vezető kép: Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia elnök az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának első napján, október 17-én - MTI/EPA/Olivier Hoslet