Pesti Srácok

Szijjártó Péter feltörölte a padlót a CNN legirritálóbb riporterével

A 'függetlenobjektív' CNN-en állítólag a tények számítanak, legalábbis a csatorna szerint, amelynek egyik legirritálóbb műsorvezetője, Richard Quest tegnapi élő műsorában megpróbálta felkérdezni, alázni Szijjártó Péter magyar külügyminisztert a “rabszolgatörvénnyel”, a CEU-val és a migrációval kapcsolatban. Szijjártó Péter természetesen feltörölte a padlót Quest úrral, aki nagyon nem tudott vitába szállni az általa állítólag oly nagyrabecsült tényekkel és a valósággal.

Szijjártó Péter volt Richard Quest vendége a CNN New York-i stúdiójában, ahol szokás szerint a haladó nyugati csatorna a magyar jogállam helyzetéről, a migránsokról, a “rabszolgatörvényről” és a CEU-ról szerette volna megkérdezni, vagyis inkább felkérdezni, alázni a magyar külügyminisztert. Szijjártó Péterrel azonban nem volt könnyű dolguk, azon egyszerű oknál fogva, hogy a CNN által oly nagyra tartott tények hazánk oldalán állnak az álhíreket terjesztő nyugati médiával ellentétben.

Richard Quest, a CNN egyik legirritálóbb figurája már a beszélgetés elején a média manipulációjáról és választási csalásról kezdett beszélni, amit Szijjártó határozottan visszautasított, majd gyorsan szóba került a rabszolgatörvény, amellyel Quest szemmel láthatóan nem volt tisztában, így a külügyminiszternek kellett elmagyarázni, hogy miről is van pontosan szó. A műsorvezető próbálkozott egy darabig, mindenáron be akart bizonyítani valamit, ami nem létezik.

PestiSracok facebook image

– nyugtatta meg az egyre feszültebbé váló vitapartnerét Szijjártó Péter.

Szégyen, hogy pont Soros György egyetemét zavarták el Magyarországról – vetette oda a CNN riportere, ebből pedig a következő érdekes dialógus alakult ki:

Szijjártó: Mire gondol?

Quest: Nem tudok túl sok országról, ahol… jól tudja, hogy miről beszélek.

Szijjártó: De lehet, hogy a nézők nem tudják.

Quest: Hát, a nézők... a nézők azok… igaza van, uram.

Innentől kezdve még kevésbé találtak fogást a külügyminiszteren, aki az amerikai nézők számára is világossá tette: a CEU-t senki nem küldte el hazánkból, csupán nincs lehetőségük arra, hogy amerikai diplomát is kiállítsanak.

A tüntetésekkel kapcsolatban Quest megkérdezte, hogyan lehet az, hogy “mindenki hazudik, csak a kormánynak van igaza”. Erre reagálva Szijjártó Péter kifejtette: soha nem látott támogatása van a magyar kormánynak, azt azonban nem tagadta, hogy a liberális mainstreammel szembemegy a Fidesz-KDNP, viszont éppen ez az oka annak a bosszúhadjáratnak, ami miatt a Nyugat kedvenc témája lettünk. Közben Szijjártó Péter álhíreknek nevezte azokat az állításokat, amelyek többek között arról szólnak, hogy a CEU elmegy Budapestről, vagyis burkoltan a CNN-t nevezte álhírgyárnak.

Kétségtelen, a vita Szijjártó Péter elsöprő győzelmével végződött - nagy kár, hogy a tények és az érvek a CNN-en maximum annyit érnek, mint űrben a sikoly.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.