Pesti Srácok

Macronnak rögtön fontos a kereszténység, ha politikai hasznot remél belőle

Macronnak rögtön fontos a kereszténység, ha politikai hasznot remél belőle

A Notre-Dame székesegyházat sújtó tűzvész nyomán került a hírekbe, hogy a templom felújítása már réges-rég esedékes lett volna, de folyamatosan elodázták. A katasztrófa képein, a lángok közt látható a tető fölé emelt állványzat, amelynek már évekkel korábban oda kellett volna kerülnie, hogy elkezdjék a munkálatokat. Macron francia elnök akkor még sajnálta a pénzt a templom rendbehozására, mivel nem fűződött hozzá politikai tőkére átváltható, egyenes adásban közvetített dráma.

Tavaly átszámítva 50 milliárd forint körüli összegre tervezték a Notre-Dame felújítását, az elnök ebből mindössze 15 milliárdot hagyott jóvá, majd még ebből is elvont 800 milliót. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a hétfő esti katasztrófa után 100 millió eurót, azaz 32 milliárd forintot ajánlott fel egyetlen dúsgazdag francia. Az eredeti felújításhoz hiányzó összegre nemzetközi gyűjtést indított a templom plébánosa a hívekkel, akiknek nemcsak akkor fontos az épület, amikor kamerák előtt lehet megrendülten nyilatkozni a lángok tövében.

Franciaország az 1789-essel együtt összesen öt forradalmat élt meg, emiatt Európa talán legszekulárisabb országa, ahol a templomokat egy tollvonással elvették az egyháztól, és állami tulajdonba helyezték azokat. Az egyesületként működő katolikus egyház csupán használhatja a templomokat – persze csak addig, amíg a szekuláris állam nem ítéli túl magasnak az adott épület fenntartási költségeit, illetve nincsenek vele vagy a telekkel más tervei.

Magyarországon nemcsak a migránsokhoz való hozzáállás terén más a helyzet, mint Franciaországban. A kiterjedt előkészítést igénylő Eucharisztikus világkongresszus templomok felújítására, közösségi terek létrehozására, valamint a programok szervezésére eddig 27 milliárd forintot kapott az államtól. A 900 éves fennállását ünneplő premontrei rendnek 10 milliárdot juttattak templomépítésre és az iskolái számára, az esztergomi bazilika felújítása 11 milliárd forintból valósul meg, ebből tavaly év végén 4,5 milliárd forint már el is jutott a rendeltetési helyére. A Debreceni Református Nagytemlom és Kollégiumfelújítására 2014–18 között megközelítőleg 10 milliárd forintot fordított az állam, míg a leégett Ráday utcai Református Kollégium felújítására 6,5 milliárd forintot ítélt meg a kormány.

PestiSracok facebook image
Az esztergomi bazilika felújítására anélkül is jut pénz, hogy leégne (kép forrása: wikipedia.org)

– nyilatkozta a PestiSrácoknak Nacsa Lőrinc, a KDNP országgyűlési képviselője, kiemelve, hogy ebben nemcsak Magyarországról van szó, hanem a Kárpát-medencéről. A képviselő hangsúlyozta a különbséget a franciaországi és németországi tendenciával szemben, ahol több száz keresztény templomot zártak be, illetve alakítottak át szórakozóhellyé, kocsmává, múzeummá vagy akár muzulmán mecsetté. Több templom lebontása ugyancsak borzolta a kedélyeket. Épp ezért kétszínűnek nevezte Nacsa Lőrinc, hogy az a francia politika próbál most feltűnni a keresztény épített örökség védelmezőjeként, amely el akarta távolítani a keresztet II. János Pál pápa emlékművéről, és mások érzékenységéért aggódva betiltotta az útmenti betlehemeket. A politikus azt is elmondta, hogy Magyarország jelentős tudással rendelkezik a román és gótikus egyházi építészet és régészet terén – ezzel segítenénk a franciákat, valamint a felújítás anyagi igényeinek meghatározása után pénzbeli hozzájárulást is fel fogunk ajánlani.

Párizs másik fontos katedrálisát felgyújtották, de a hírekből ez kimaradt

A Hír TV kedden számolt be róla, hogy csak januárban 66 templomot szentségtelenítettek meg Franciaországban. Laurent Wauquiez, a Köztársaságiak elnöke Twitteren adott hangot a felháborodásának:

A jobbközép párt vezetője a Notre-Dame tűzkatasztrófája előtt írta ezt, ugyanis egy hónapja Párizs második legnagyobb temploma is lángolt. A Saint-Sulpice székesegyházat szándékosan gyújtották fel, azonban a tűzoltók meg tudták fékezni a tüzet, és a hírekbe is alig került be ez az aprócska történés. A bevándorlás felpezsdítésén dolgozó országot immár nemcsak a terrortámadások, hanem a keresztény szent helyek elleni mindennapos támadások is jellemzik. A normandiai Houilles-ben a földön szétzúzva találták meg a Szűzanya szobrát, a helyi plébános szerint tíz nap alatt ez a harmadik hasonló eset. Megrongálták a dijoni katedrálist is, a dél-franciaországi Nîmes városában pedig február elején emberi széklettel keresztet rajzoltak a templom belső falára. A lavauri katedrálisban felgyújtották az oltárterítőt, feszületeket és szentek szobrait törték össze.

Így lángolt egy hónappal ezelőtt a szándékosan felgyújtott Saint-Sulpice székesegyház, aminek alig-alig volt hírértéke (fotó: reuters.com)

Fokozódik a kereszténygyűlölet

Felmérések szerint az év első két hónapjában 25 százalékkal nőttek a templomok elleni támadások az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest. A bécsi székhelyű Európai Keresztények Elleni Diszkrimináció és Intolerancia Megfigyelőközpont vezetője, Ellen Fantini jelezte: sok esetben nem egyértelmű, hogy mi az oka a támadásoknak, de Franciaországban jelentős problémát okoznak az anarchista és feminista csoportok. Fantini szerint növekszik a katolikus egyház és a keresztény szimbólumok elleni gyűlölet. A franciaországi püspökök konferenciájának főtitkára, Olivier Ribadeau-Dumas a múlt hónapban kijelentette: egy templom elleni támadás nem azonos egy egyszerű betöréssel.

– mutatott rá. Ezzel kapcsolatban jellemző, ahogy hírt adtak az újságok Fournier atya, a párizsi tűzoltók káplánjának hőstettéről. A pap a tűzoltókkal együtt lépett be az égő Notre-Dame-ba, hogy kimentse az ereklyéket, valamint a katolikusok számára még az ereklyéknél is fontosabb Szent Eucharisztiát. Az eredeti Twitter-bejegyzésben még mindkettő szerepelt, a sajtóban viszont jobbára már csak az ereklyék.

Forrás: PS, Hír TV

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.