Pesti Srácok

Macronnak rögtön fontos a kereszténység, ha politikai hasznot remél belőle

Macronnak rögtön fontos a kereszténység, ha politikai hasznot remél belőle

A Notre-Dame székesegyházat sújtó tűzvész nyomán került a hírekbe, hogy a templom felújítása már réges-rég esedékes lett volna, de folyamatosan elodázták. A katasztrófa képein, a lángok közt látható a tető fölé emelt állványzat, amelynek már évekkel korábban oda kellett volna kerülnie, hogy elkezdjék a munkálatokat. Macron francia elnök akkor még sajnálta a pénzt a templom rendbehozására, mivel nem fűződött hozzá politikai tőkére átváltható, egyenes adásban közvetített dráma.

Tavaly átszámítva 50 milliárd forint körüli összegre tervezték a Notre-Dame felújítását, az elnök ebből mindössze 15 milliárdot hagyott jóvá, majd még ebből is elvont 800 milliót. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a hétfő esti katasztrófa után 100 millió eurót, azaz 32 milliárd forintot ajánlott fel egyetlen dúsgazdag francia. Az eredeti felújításhoz hiányzó összegre nemzetközi gyűjtést indított a templom plébánosa a hívekkel, akiknek nemcsak akkor fontos az épület, amikor kamerák előtt lehet megrendülten nyilatkozni a lángok tövében.

Franciaország az 1789-essel együtt összesen öt forradalmat élt meg, emiatt Európa talán legszekulárisabb országa, ahol a templomokat egy tollvonással elvették az egyháztól, és állami tulajdonba helyezték azokat. Az egyesületként működő katolikus egyház csupán használhatja a templomokat – persze csak addig, amíg a szekuláris állam nem ítéli túl magasnak az adott épület fenntartási költségeit, illetve nincsenek vele vagy a telekkel más tervei.

Magyarországon nemcsak a migránsokhoz való hozzáállás terén más a helyzet, mint Franciaországban. A kiterjedt előkészítést igénylő Eucharisztikus világkongresszus templomok felújítására, közösségi terek létrehozására, valamint a programok szervezésére eddig 27 milliárd forintot kapott az államtól. A 900 éves fennállását ünneplő premontrei rendnek 10 milliárdot juttattak templomépítésre és az iskolái számára, az esztergomi bazilika felújítása 11 milliárd forintból valósul meg, ebből tavaly év végén 4,5 milliárd forint már el is jutott a rendeltetési helyére. A Debreceni Református Nagytemlom és Kollégiumfelújítására 2014–18 között megközelítőleg 10 milliárd forintot fordított az állam, míg a leégett Ráday utcai Református Kollégium felújítására 6,5 milliárd forintot ítélt meg a kormány.

PestiSracok facebook image
Az esztergomi bazilika felújítására anélkül is jut pénz, hogy leégne (kép forrása: wikipedia.org)

– nyilatkozta a PestiSrácoknak Nacsa Lőrinc, a KDNP országgyűlési képviselője, kiemelve, hogy ebben nemcsak Magyarországról van szó, hanem a Kárpát-medencéről. A képviselő hangsúlyozta a különbséget a franciaországi és németországi tendenciával szemben, ahol több száz keresztény templomot zártak be, illetve alakítottak át szórakozóhellyé, kocsmává, múzeummá vagy akár muzulmán mecsetté. Több templom lebontása ugyancsak borzolta a kedélyeket. Épp ezért kétszínűnek nevezte Nacsa Lőrinc, hogy az a francia politika próbál most feltűnni a keresztény épített örökség védelmezőjeként, amely el akarta távolítani a keresztet II. János Pál pápa emlékművéről, és mások érzékenységéért aggódva betiltotta az útmenti betlehemeket. A politikus azt is elmondta, hogy Magyarország jelentős tudással rendelkezik a román és gótikus egyházi építészet és régészet terén – ezzel segítenénk a franciákat, valamint a felújítás anyagi igényeinek meghatározása után pénzbeli hozzájárulást is fel fogunk ajánlani.

Párizs másik fontos katedrálisát felgyújtották, de a hírekből ez kimaradt

A Hír TV kedden számolt be róla, hogy csak januárban 66 templomot szentségtelenítettek meg Franciaországban. Laurent Wauquiez, a Köztársaságiak elnöke Twitteren adott hangot a felháborodásának:

A jobbközép párt vezetője a Notre-Dame tűzkatasztrófája előtt írta ezt, ugyanis egy hónapja Párizs második legnagyobb temploma is lángolt. A Saint-Sulpice székesegyházat szándékosan gyújtották fel, azonban a tűzoltók meg tudták fékezni a tüzet, és a hírekbe is alig került be ez az aprócska történés. A bevándorlás felpezsdítésén dolgozó országot immár nemcsak a terrortámadások, hanem a keresztény szent helyek elleni mindennapos támadások is jellemzik. A normandiai Houilles-ben a földön szétzúzva találták meg a Szűzanya szobrát, a helyi plébános szerint tíz nap alatt ez a harmadik hasonló eset. Megrongálták a dijoni katedrálist is, a dél-franciaországi Nîmes városában pedig február elején emberi széklettel keresztet rajzoltak a templom belső falára. A lavauri katedrálisban felgyújtották az oltárterítőt, feszületeket és szentek szobrait törték össze.

Így lángolt egy hónappal ezelőtt a szándékosan felgyújtott Saint-Sulpice székesegyház, aminek alig-alig volt hírértéke (fotó: reuters.com)

Fokozódik a kereszténygyűlölet

Felmérések szerint az év első két hónapjában 25 százalékkal nőttek a templomok elleni támadások az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest. A bécsi székhelyű Európai Keresztények Elleni Diszkrimináció és Intolerancia Megfigyelőközpont vezetője, Ellen Fantini jelezte: sok esetben nem egyértelmű, hogy mi az oka a támadásoknak, de Franciaországban jelentős problémát okoznak az anarchista és feminista csoportok. Fantini szerint növekszik a katolikus egyház és a keresztény szimbólumok elleni gyűlölet. A franciaországi püspökök konferenciájának főtitkára, Olivier Ribadeau-Dumas a múlt hónapban kijelentette: egy templom elleni támadás nem azonos egy egyszerű betöréssel.

– mutatott rá. Ezzel kapcsolatban jellemző, ahogy hírt adtak az újságok Fournier atya, a párizsi tűzoltók káplánjának hőstettéről. A pap a tűzoltókkal együtt lépett be az égő Notre-Dame-ba, hogy kimentse az ereklyéket, valamint a katolikusok számára még az ereklyéknél is fontosabb Szent Eucharisztiát. Az eredeti Twitter-bejegyzésben még mindkettő szerepelt, a sajtóban viszont jobbára már csak az ereklyék.

Forrás: PS, Hír TV

Ajánljuk még

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.