Pesti Srácok

Már az internetezést is megáldaná az anglikán egyház

Már az internetezést is megáldaná az anglikán egyház

Az anglikán egyház a modern kor elvárásainak megfelelően szeretné megreformálni vallásukat, ennek apropóján pedig kiadtak egy imakönyvet, amelyben többek között már az interneten való böngészésért, számítgépes rendszerekért is el lehet mondani imákat. Az egyháznak nem ez az első kísérlete, hogy az aktuális kulturális (haladó) trendek szerint modernizáljon: 2017-ben arra bíztatták a fiatalokat, hogy nyugodtan kísérletezzenek a nemi identitásukkal. Ha ez nem lenne elég, akkor érdemes arra is visszaemlékezni, amikor tavaly kijelentették: Istenre nem szabad férfiként utalni.

"Megszentelések, áldások és imák" névre hallgat az anglikán egyház által kiadott legújabb imakönyv, amely ismét egy kísérlet arra, hogy a haladó kulturális trendeknek megfelelően modernizálják a napi szinten gyakorolt vallást. A kiadvány ezúttal olyan imákat és áldásokat tartalmaz, amelyeket az ember azelőtt használhat, mielőtt felmegy az internetre.

- olvasható a könyvben.

PestiSracok facebook image

- nyilatkozta a The Telegraph-nak Christine Smith lelkész.

- tette hozzá. A különös ötlet nem az első, amivel az anglikán egyház alkalmazkodni kíván a haladó mindennapok gondolataihoz. 2017-ben ők voltak azok, akik arra bíztatták a fiatalokat, hogy fedezzenek fel új utakat a szexualitásukban, és ne féljenek kísérletezni az új dolgokkal a magánéletükben. Ezt 2018-ban egy lépéssel továbbgondolták, amikor kitalálták, hogy a továbbiakban nem kellene Istenre férfiként tekinteni. Erről portálunk korábban részletesen is beszámolt. Az anglikán egyházhoz tartozik Lissa Scott is, aki elhatározta, hogy a jövőben letakarja a kereszteket és a Jézust ábrázoló szobrokat, festményeket azért, hogy ne sértse meg a templomba (St Matthew and St Luke’s) betérő muszlimokat.

Forrás: The Telegraph; Fotó: Dan Kitwood/Getty Images

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.