Választás lesz vagy kiválasztás? – Zuckerbergék az FBI-jal közösen biztosítanák az elnökválasztás tisztaságát
A Facebook 2004-es indulásakor talán ez a furcsa, kváziautista srác sem gondolta volna, hogy a már akkoriban sem túl eredeti ötletéből egyszer egy science fiction könyvek lapjaira kívánkozó óriásvállalat alakul. Azóta eltelt tizenöt év, és mi tétlenül figyeltük, ahogyan az egész életünk néhány magáncég birtokába kerül.
Az utóbbi pár hónapban mintha a hatóságok is kezdenék észrevenni: nem feltétlenül jó, ha egy-egy közösségi oldal többet tud rólunk, mint a Föld összes hírszerző szolgálata együttvéve. Szinte hetente érkeznek a hírek, éppen milyen kongresszusi vizsgálat zajlik a Facebook ellen, vagy jelenleg melyik szenátor akarná apró, pici darabokra tördelni a Google konglomerátumát.
Hosszú, hosszú bekezdéseken át lehetne sorolni a közösségi oldalak használatával járó kockázatokat; részben ez is volt az eredeti terv. Aztán az anyaggyűjtés végéhez közeledve szinte egyszerre futott be két sokatmondó hír...
Mindennapi adatunkat add meg nekünk ma
Szinte nincs is már abban semmi meglepő, hogy kiderült: a Facebook egyik, közel 420 millió felhasználó telefonszámát és egyéb személyes adatait tartalmazó szerverét egyszerűen „elfelejtették” titkosítani. Szinte... Minimális hálózatismeret segítségével bárki számára hozzáférhető lett minden hatodik felhasználó telefonszáma, miközben alig egy éve, hogy a közösségi oldal a nyilvánosság nyomásának engedve elvileg titkosította ezeket.
Csak a kontextus kedvéért: a Cambridge Analytica világraszóló botránya körülbelül 70-80 millió felhasználót érintett. Ez a mostani ötször annyit. Csak az Egyesült Államokban 130 millió embert, a lakosság több, mint harmadát.
Miközben folyamatosan azt halljuk, hogy a felhasználók tömegesen emigrálnak a Facebookról, Zuckerberg meg hazajár a kongresszus elé raportra, egy percig sem látszik csökkenni a közösségi oldalak befolyása. Hosszú évek fáradságos és tudatos munkája van abban, hogy a Facebookot a tömegkommunikáció nélkülözhetetlen médiumává tették, ennek gyümölcseit pedig éppen a szemünk előtt szüretelik. Hol újságírókat tiltanak le, hol életvédelmi kampányokat függesztenek fel (erről a hazai sajtóban alig jelent meg valami), hol meg saját szájízük szerint módosítgatják a felhasználók hírfolyamát. Már-már örvendetes, ha a felhasználói adatainkat cipőboltok meg bútorüzletek kapják, nem pedig think tankek vagy titkosszolgálatok.
Trump ellenségei szívesen biztosítanák „az elnökválasztás tisztaságát”
Pár héttel ezelőtt a PestiSrácok is beszámolt a Google legújabb agymenéséről, az algoritmikus méltányosságról, amelyről ITT írtunk, de a fősodratú médiában szinte visszhang nélkül maradt.
Bizonyára heveny tücsökciripelés fogadja majd azt is, hogy a Facebook, a Google, a Twitter és a Microsoft kiberbizonsági szakértői arról tárgyalnak az amerikai hatóságokkal, miként biztosítsák a jövőre esedékes elnökválasztás tisztaságát. Éppen ők, az algoritmikus méltányosság bajnokai.
Először a Russia Todayen futottunk bele a találkozó hírébe, de hogy szó ne érje a ház elejét, íme ugyanez a Bloomberg, illetve a New York Times tálalásában. Túl sok konkrétumot persze nem tudni. Az államigazgatás részéről a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI), a Belbiztonsági Minisztérium (Department of Homeland Security) és a Nemzeti Hírszerzés Igazgatóságának (Office of the Director of National Intelligence) munkatársai vettek részt az ötletbörzén. A vállalatok felsővezetéséből – meg nem erősített hírek szerint – senki nem volt ott a találkozón.
A DHS jelenléte különösen pikáns. A 2016-os elnökválasztást megelőzően Idaho, Georgia és Indiana állam is nyilvánosan panaszt emelt, mert a belbiztonság IP-címeiről érkező támadók az engedélyük nélkül, több tízezer alkalommal próbálták feltörni a választási rendszereiket vagy kíséreltek meg bejutni az adatbázisokba. Egészen elképesztő, hogy nem lett világraszóló botrány a dologból. A DHS azzal védekezett: rutinellenőrzésről volt szó. Kár, hogy erről az érintetteket elfelejtették értesíteni.
Jön a teljesen digitális választás?
Van abban valami groteszk, hogy a titkos felhasználói adatokat önként kiadó Facebook, a keresési eredményeket bevalottan politikai célzattal moderáló Google, és a neki nem tetsző fiókokat rendre törlő Twitter szakemberei beszélnek a szavazások tisztaságáról. A hivatalos indoklás szerint a 2016-os választásnál megjelent „idegen beavatkozást” próbálják elkerülni azzal, hogy a szövetségi hírszerzéssel összedolgozva szűrnék a dezinformációt. A Trump-kabinet egyik elemzője már idén júniusban arról beszélt: alapos a gyanú, hogy Oroszország, Kína és Irán is beavatkozna a ’20-as elnökválasztás menetébe, ezt pedig a mindenkori amerikai kormányzatnak mindenképpen meg kell akadályoznia. Látszólag ennek a törekvésnek az egyik állomása ez a találkozó.
Persze lehet, hogy ezúttal nem a demokraták újabb, Trump újraválasztását megakadályozó akciójáról van szó, ugyanakkor elég visszás, ha a választások tisztaságára csak hosszas és bonyolult jogi procedúrákkal számonkérhető magáncégek kell, hogy ügyeljenek. A Microsoft nemrég elkészült, a Pentagon egyik alvállalkozójával közösen fejlesztett szoftverét, az ElectionGuard-ot (választási őr) az ország minden, választásokat felügyelő számítógépére ingyen és bérmentve feltelepítik majd. A program ráadásul képes arra, hogy a klasszikus papíralapú választásokat mindörökre zárójelbe tegye.
Európai szemmel furcsa, hogy az USA jó pár választási körzetében már eddig is lehetett elektronikusan szavazni, miközben van, ahol elavult lyukkártyás megoldást használnak. Hogy a kuszaság teljes legyen, Coloradóban és Washingtonban például levélben küldik ki és várják vissza a szavazólapokat. A redmondi techóriás állítása szerint az ElectionGuard az első olyan rendszer, amelyik simán levezényelne egy teljesen digitális választást. Kíváncsian várjuk, az Egyesült Államok mikor bocsátja európai szövetségesei rendelkezésére ezt a zseniális kis programot.
POMICHAL KRISZTIÁN
